Az ELTE PPK kutatói a kamaszok stresszkezelésétől a fájdalomérzeten át a médiában megjelenő tanárképig számos hétköznapi jelenség hátterét vizsgálták. Kutatási körképünk négy friss eredményt mutat be.
Tényleg pornófüggő, aki annak érzi magát?
Aki függőnek tartja magát, annál valóban kimutathatók a problémás használat jelei? És fordítva: felismeri-e magán a problémát, aki ilyen tüneteket mutat? Erre keresték a választ az ELTE PPK és az SZTE kutatói, akik több mint 8000 fős magyar mintán vizsgálták a pornográfia-fogyasztási zavar tüneteken és önértékelésen alapuló megközelítését.
Az eredmények rámutatnak, hogy a kutatásban és a klinikai felmérésben is fontos különbséget tenni a tüneteken alapuló besorolás és az önbevallás között.
A testhelyzetünk is befolyásolhatja, mennyire érzünk fájdalmat?
A fájdalomérzetet nemcsak az befolyásolhatja, milyen erős az inger, hanem az is, hol éri a testet, és milyen helyzetben van közben az adott testrész – mutatnak rá az ELTE kutatói. Kísérletükben 60 résztvevő alkarján alkalmaztak hőingereket, miközben a könyök hajlításának szögét is változtatták.
Az eredmények szerint a kar tartása és az inger helye együttesen befolyásolta, mennyire érezték erősnek a résztvevők a hőhatást. Nem rajzolódott ki azonban egyszerű szabály arra, hogy melyik pont ingerlése okoz intenzívebb élményt. A pszichológiai tényezők közül a fájdalom katasztrofizálásra való hajlam – vagyis a fájdalommal kapcsolatos túlzó gondolatok – erősebb, míg az aktuális negatív hangulat enyhébb fájdalomérzettel társult.
A kutatás arra utal, hogy a fájdalom érzékelése összetett folyamat: az agy a kellemetlen inger mellett térbeli és pszichológiai információkat is figyelembe vesz.
Hogyan segíti a szülői kötődés a kamaszok stresszkezelését?
A serdülőkor számos stresszhelyzetet tartogat, ezért különösen fontos, milyen eszközökkel birkóznak meg a fiatalok a nehézségekkel. Diósi Karola és Vargha András 1485 magyar középiskolás bevonásával vizsgálta, hogyan függ össze mindez a szülőkhöz fűződő kapcsolattal.
Kiderült, hogy
a szüleikhez biztonságosan kötődő fiatalok stresszhelyzetben gyakrabban kerestek megoldást magára a problémára.
Akik viszont több szorongást vagy távolságot éltek meg ebben a kapcsolatban, inkább a helyzet okozta érzéseikkel próbáltak megbirkózni. A fiúk és a lányok között is találtak különbségeket.
A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kamaszok stresszkezelését nem érdemes elszigetelten vizsgálni: a szülőkhöz fűződő kapcsolat is fontos szerepet játszhat benne.
Milyen pedagógusképet közvetít A Tanár című sorozat?
Lőkös Laura, Baska Gabriella és Fehérvári Anikó a népszerű televíziós sorozat karakterein keresztül vizsgálta, milyen kép jelenik meg a pedagógusokról a képernyőn, és ez hogyan viszonyul a modern pedagógiai megközelítésekhez.
Az elemzés kitért arra is, milyen elvárásokat fogalmaznak meg a tanárokkal szemben a diákok, a kollégák és a szülők, illetve hogyan viszonyul mindez a pedagógusszerepről szóló kutatási eredményekhez.
A sorozat tanárai egyszerre támogatóak és tekintélyelvűek: bár fontos számukra a diákok segítése, a tanításban jellemzően hagyományos módszereket alkalmaznak, és a tanár-diák kapcsolat is hierarchikus. A közös gondolkodás, a partnerség kevésbé kap szerepet.
A szerzők szerint a sorozat inkább a több évtizeddel ezelőtti tanári mintákat és beidegződéseket konzerválja, és kevéssé jeleníti meg a korszerű pedagógiai megközelítéseket.