Június végétől Biróné Ilics Katalin vezeti az ELTE PPK szombathelyi Sporttudományi Intézetét. Az új igazgató szerint az intézet stabil alapokon áll, de a következő években is a fejlődésre kell helyezni a hangsúlyt. Interjúnkban a vezetőváltásról, a képzések jövőjéről, a kutatás szerepéről és a szombathelyi campus különleges közösségéről is kérdeztük.
Intézetigazgató-helyettesként régóta közelről láttad az intézet működését. Mit jelent számodra ez a váltás?
Amikor Ekler Judit annak idején helyetteseként engem választott, még nem gondoltam arra, hogy egyszer én követem őt az igazgatói poszton. Nem készültem tudatosan erre a szerepre, és sokáig vártam a döntéssel. Fontos volt számomra a kollégák támogatása és a családom véleménye. Amikor ezt megkaptam, és a kar vezetése is bizalmat szavazott nekem, akkor mondtam igent. A kinevezésem után rendkívül jólesett az a sok gratuláció és biztatás, amit a kollégáktól, partnerektől és ismerősöktől kaptam. Ez megerősített abban, hogy jó döntést hoztam, és nagy lendületet ad a munkához.
A vezetői szerep ugyanakkor új felelősséget is jelent. Most talán az a legnagyobb kihívás, hogy mindent átlássak és kézben tartsak.
A vezetőváltással egy időben az intézetben egyfajta generációváltás is zajlik, hiszen több meghatározó oktató nyugdíjba vonult. Mennyire jelent ez kihívást?
Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a kollégáink nagyon tudatosan készültek erre az időszakra. A nyugdíjba vonulások nem egyik napról a másikra történtek, hanem évekkel korábban elindult az utánpótlás felkészítése. Több olyan fiatal kollégánk is csatlakozott a stábhoz, aki korábban nálunk végzett hallgatóként. Ez nagy előnyt jelent. Emellett új kollégák is érkeznek, akik új tudással és új nézőpontokkal gazdagítják az intézetet.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a feladatokat úgy osszuk szét, hogy mindenki azt csinálhassa, amiben a legerősebb. Hiszek abban, hogy ha valaki olyan munkát végez, amit szívesen vállal, az a minőségen és a közösségi hangulaton is meglátszik.
Milyennek látod az intézet helyzetét, és mely területekre szeretnéd helyezni a hangsúlyt?
Az intézet nagyon stabil alapokon áll, ami elsősorban a kollégáknak köszönhető. Ugyanakkor ez a stabilitás nem magától értetődő, folyamatosan dolgozni kell érte, új megoldásokat kell találni. Az elmúlt napokban a kollégákkal sokat beszélgettünk, és rengeteg ötlet merült fel. Ezeket most rendszerezzük, és elkezdtük a megvalósítás tervezését.
Az egyik fontos terület a toborzás. Azt látjuk, hogy
a fiatalokat ma már nem elsősorban előadásokkal lehet megszólítani, sokkal inkább azzal, ha megmutatjuk nekik, mit csinálunk.
A cél az, hogy ne csak a nyílt napokon találkozzanak velünk, hanem mi is menjünk ki az iskolákba, illetve külön alkalmakon is fogadjuk a középiskolásokat az intézetben.
Emellett szeretnénk tovább erősíteni a kapcsolatot a helyi sportszervezetekkel és a várossal is.
Az oktatás területén milyen fejlesztési lehetőségeket látsz?
A képzéseink jól működnek, de mindig vannak olyan területek, amelyeket tovább lehet fejleszteni. Ilyen például a rekreáció és életmód szak, amely erősen gyakorlatorientált, ugyanakkor van benne további potenciál. Szeretnénk láthatóbbá tenni, és olyan plusz lehetőségeket, például tanúsítványokat kínálni a hallgatóknak, amelyek tovább növelik a diplomájuk értékét. Az edzőképzésben új szakirányok, illetve hosszabb távon további képzési lehetőségek bevezetését tervezzük.
A testnevelőtanár szak területén az látszik, hogy egyre népszerűbbek a levelező és rövid ciklusú képzések. Sokaknak ez a második diploma vagy a pályamódosítás lehetősége. A nappali képzés vonzerejének növelése ugyanakkor fontos feladatunk.
Milyen szerepet szánsz a kutatásnak?
A kutatás eddig is jelen volt az intézet életében, de ebben még látok fejlődési lehetőséget. Nemcsak a publikációk számát, hanem a minőségét is szeretnénk növelni. A kollégák is érzik, hogy ez fontos irány. Ehhez pályázati források és nemzetközi kapcsolatokra is kellenek, ezért már elindultak az egyeztetések európai és ázsiai partneregyetemekkel is.
Ezzel párhuzamosan az infrastruktúrát is szeretnénk tovább fejleszteni. Bár a laborunk jól felszerelt, a következő lépést a terek bővítése és új előadótermek kialakítása jelentené. Emellett régi tervünk egy saját futópálya kialakítása az intézet területén, ami jelentősen megkönnyítené a gyakorlati képzést. A pályázati lehetőségeket illetően nagyon bizakodó vagyok.
Az intézetet egyik sokszor említett erőssége a közösség. Vezetőként hogyan lehet ezt megőrizni?
Ez valóban az egyik legnagyobb értékünk. Kisebb intézetként név szerint ismerjük a hallgatókat, és nemcsak az oktatásban, hanem sokszor a pályaorientációban vagy a szakmai döntésekben is támogatjuk őket – olyan, mintha mindenkinek lenne egy mentora. A kollégák között is nagyon szoros az együttműködés, és ez a támogató légkör az egész szombathelyi campusra jellemző.
A közösségi programoknak ebben kulcsszerepe van. Az évi két sportszakmai napot mindenképpen megtartjuk, sőt részben megújítjuk. Emellett új közösségi eseményeket is tervezünk, amelyek még jobban összehozzák a hallgatókat és a kollégákat, hiszen erre nagyon erős a hallgatói igény.
Milyen vezetői hitvallással vágsz neki a munkának, mi a legfontosabb célod?
Vezetőként a nyílt kommunikációban és a személyes kapcsolatokban hiszek. Szeretném, ha a kollégák és a hallgatók a jövőben is bizalommal fordulnának hozzám. Szinte minden munkatársammal baráti a kapcsolatom, ugyanakkor hosszú távon csak akkor lehet jól teljesíteni, ha a munka és a pihenés egyensúlya megmarad. Arra törekszem, hogy a közösségünk motivált maradjon, és közösen dolgozzunk azon, hogy az intézet szakmailag és emberileg is folyamatosan erősödjön.
A legfontosabb, hogy megőrizzük azt a stabilitást és szakmai színvonalat, amely az intézetet jellemzi. Ehhez foggal-körömmel ragaszkodom; egyszerűen nem adhatjuk alább, csak a növekedés lehet a szemünk előtt.