Kutatásaink a szülő-gyermek kapcsolatra és a szülő-gyermek közös aktvitásokra és interakciókra fókuszálnak kora gyermekkorban (0-5 év). Vizsgálataink középpontjában a szülői mentalizáció áll, melyet két konstruktum és többféle méréssegítségével ragadunk meg: a reflektív funkciót kérdőívvel mérjük (PRFQ (0-5év), a szülői elmére hangoltságra (mind-mindedness) vonatkozóan pedig interakciós és reprezentációs méréseket is végzünk. Arra keressük a választ, hogy ezek egymással milyen kapcsolatban állnak, illetve ezek viszonyát vizsgáljuk több konstruktummal (pl. közös olvasás hatékonysága, a szülő gyermekéről és a szülő-gyermek kapcsolatról szóló percepciója, észlelt stressz, társas támogatás és well-being).

Kutatásunk célja az ingroup favorizálás vizsgálata 4 és 8 éves kor között. Olyan kísérleti paradigmában tesztelünk, amely tájékoztatja a gyerekeket egy saját és egy külső csoporttag morális viselkedéséről (igazságos vs. igazságtalan) egy forráselosztási helyzetben. Különböző természetű függő változók segítségével azt vizsgáljuk, hogy az igazságosság preferenciája hogyan befolyásolja a gyerekek ítéleteit és ingroup preferenciáját.    

Kutatásunk a szülő-gyermek interakció lehetséges hatását vizsgálja a szülői mentalizáló-mentalitásra (MM). Kiindulva abból, hogy a kapcsolat-vizsgálatok eltérő természetű helyzetekben mérik a szülő-gyermek kapcsolatot, kísérleti paradigmánkban is két eltérő interakciós helyzetben vesznek részt 4-6 évesek és szüleik. A kontextus és a szülő MM hajlamának együttes hatását egy between subjects designban vizsgáljuk, melyben egyrészt mérjük a kétféle interakciós kontextusban az Interakciós-MM-t, másrészt az interakciót megelőzően és azt követően az Reprezentéciós-MM-t.