A sport, mint a világgazdaság egyre meghatározóbb eleme, újabb piacokat nyit meg, amelynek a GDP-ben mérhető hatása egyre intenzívebb növekedést mutat. A sportot tekintik az egyik legnagyobb iparágnak világszerte, amely a hozzájárul a foglalkoztatáshoz és növekvő bevételt generál. A sportturizmus divatos témává vált az utóbbi évtizedekben mind kutatói oldalról, mind pedig gyakorlati szempontból. Ahogy a sportturizmus tudományos kutatása fejlődött, a sport egyre nagyobb célzott figyelmet kapott, ahogy a közelmúltban kialakult számos sportturizmus-tipológiában ez tükröződik is. Annak ellenére, hogy a turisztikai rendszeren belül a sport alaptermészete egyre nagyobb hangsúlyt kap, nagyon kevés volt annak tárgyalása, hogyan illeszkedik a sport a turisztikai attrakciók jelenlegi elméleteibe.

Napjainkban egyre többször előtérbe kerül az a kérdés, hogy ki indulhat nőként illetve férfiként a különböző sportágakban. A biológiai nem határozza-e meg a szakágak létjogosultságát, vagy a nemi identitás. Továbbá felmerülhet az a téma is, hogy vajon mi ösztönzi a sportolókat arra, hogy a másik nem versenyében vegyenek részt. Léteznek olyan sportágak, ahol érdemes férfiként a női versenyszámban indulni, illetve nőként a férfiak között. Előadásomban olyan szemüvegen keresztül vizsgáljuk meg a sportokat, mely megvilágítja a háttérben rejlő ok-okozati összefüggéseket. A nemi identitás, a biológiai nem és a megélt énkép közötti ellentét sok esetben tényleg az egyén belülről fakadó kiteljesedését jelenti, ugyanakkor más esetekben a törvények lehetővé teszik, hogy a sportoló nemet váltson és így a másik nem kategóriájában indulhasson. Vitaindító kérdésként szeretnénk felvetni, hogy a fair play értelmében mit lehet és mit nem, illetve hogyan alakul majd a sportágak jövője.

Bemutatni a korábbi kutatások alapján és egy extrém havas sporton keresztül, hogy egy mozgás milyen tényezőktől lehet egészséges, hogyan érdemes felépíteni egy oktatási tematikát, illetve mit kell feláldozni azért, hogy később jobban, rövidebb idő alatt az egészség jegyében élethosszig tartó sporttevékenységet legyünk képesek folytatni. Hogyan tudunk építkezni egy új mozgásforma tanítása esetén a korábbi mozgásokra, illetve a természetes mozgások beépíthetőségének vizsgálata a havas sportokba.

Az elemzés fő célja a következő témák és szempontok feltárása:

Az oktatási tematikák a havas sportokban csak akkor érthetőek meg, ha a céljaival összefüggésben szemléljük azokat. Ezek a célok lehetnek egy bizonyos típusú kanyarodás elsajátítása, vonatkozhatnak esztétikára (egy bizonyos stílus megtanítása), vagy vonatkozhatnak biztonságra, gyorsaságra, stabilitásra. A sísport két nagy szakágra bomlik, az északi és az alpesi szakágakra. A kinetikus láncelméleteket szem előtt tartva felvetődik az a kérdés, milyen tematikai megalapozottságra lenne szükség ahhoz, hogy a mozgások egészséges kivitelezése jobb, könnyebb legyen, és azok preventív jellege megjelenjen a baleseteket illetően, melyek a sísportban köztudottan nagy számban fordulnak elő.

A küzdősportok kialakulása, létrejötte az ember természetes lélektani jellemzőiből ered, hiszen az egymás elleni küzdelem kezdetektől alapvetésként jelent meg a tulajdon védelme kapcsán. Már a neolitkorban is találtak küzdősportokra jellemző mozgásokat ábrázoló agyagfigurákat, illetve a birkózómozdulatokat megörökítő 4500 éves egyiptomi papirusztekercsek is kiemelkedő leletként ismeretesek, míg az ókori görög olimpiák során elért győzelmek kiemelkedő státuszt biztosítottak a bajnokoknak. A középkorban számtalan lovagi torna, küzdelmi gyakorlat során fejleszthették és mérhették össze tudásukat a résztvevők. A társadalmak fejlődése, valamint a szocializációs folyamatok eredményeképpen változtak - a korábban az életben maradásért vívott cselekvések, - szabályozott keretek között megvalósuló versengéssé, küzdelemmé. Ezen változásokat és oktatásmódszertani kérdéseit érdemes kutatni.