Szimbólum és referense szimbolikus kapcsolatának értelmezése 2-3 éves korban nehézséget okoz a kisgyermekek számára. Olyan helyzetben, ahol a szimbólumhordozta információt problémamegoldásra kell használniuk, rendre gyengén teljesítenek. Képesek ugyanakkor egy felnőtt személy intencionális cselekvéséből és tekintetének irányából szimbólumlétrehozó szándékára következtetni. Kutatásaink arra a kérdésre keresik a választ, elősegíthető-e kora gyermekkori szimbólumértelmezés és használat, ha expliciten hozzáférhetővé tesszük a szimbólumlétrehozás társas eredetét, vagyis a szimbólumalapú problémahelyzet megoldása előtt, a gyerekek megtapasztalhatják, hogy a szimbólum létrejötte humán szimbólumlétrehozó szándék eredménye.

Kutatásunk célja az ingroup favorizálás vizsgálata 4 és 8 éves kor között. Olyan kísérleti paradigmában tesztelünk, amely tájékoztatja a gyerekeket egy saját és egy külső csoporttag morális viselkedéséről (igazságos vs. igazságtalan) egy forráselosztási helyzetben. Különböző természetű függő változók segítségével azt vizsgáljuk, hogy az igazságosság preferenciája hogyan befolyásolja a gyerekek ítéleteit és ingroup preferenciáját.  

Kutatásaink a szülő-gyermek kapcsolatra és a szülő-gyermek közös aktvitásokra és interakciókra fókuszálnak kora gyermekkorban (0-5 év). Vizsgálataink középpontjában a szülői mentalizáció áll, melyet két konstruktum és többféle méréssegítségével ragadunk meg: a reflektív funkciót kérdőívvel mérjük (PRFQ (0-5év), a szülői elmére hangoltságra (mind-mindedness) vonatkozóan pedig interakciós és reprezentációs méréseket is végzünk. Arra keressük a választ, hogy ezek egymással milyen kapcsolatban állnak, illetve ezek viszonyát vizsgáljuk több konstruktummal (pl. közös olvasás hatékonysága, a szülő gyermekéről és a szülő-gyermek kapcsolatról szóló percepciója, észlelt stressz, társas támogatás és well-being).