Droghasználat: a szabályozás önmagában nem elég

Az online felmérésről Demetrovics Zsolt az nlc.hu kérdésére elmondta, széleskörű, de nem reprezentatív kutatásról van szó, aminek ugyanakkor nagy előnye, hogy könnyebben megvalósítható és nagyobb mintát lehet vele elérni, így a kutatók általánosabb képet kaphatnak majd a droghasználati szokásokról. A szerhasználat mellet a magyar fél kezdeményezésére a kutatásba két viselkedési addikció, a szerencsejáték- és a videójáték-használat is bekerült.

„A korábbi trendekkel ellentétben most inkább a szerhasználat struktúrája változik, alakul át” – magyarázza Demetrovics Zsolt. Az elmúlt 10-15 évben nagyon jelentős változás volt a dizájnerdrogok vagy az új szintetikus szerek megjelenése. Ezeket rendkívül olcsón és széles körben be lehet szerezni, ezért különösen súlyosan érinti a marginalizált rétegek szerhasználói közösségeit. A törvényi szabályozást is az lehetetleníti el, hogy napi szinten változnak ezek a szerek, így nem lehet azokat tökéletesen nyomon követni – véli a szakember.

Emlékeztetett, hogy az EMCDDA a kétezres évek elején jelzőrendszert indított azzal a céllal, hogy ha valahol valamilyen új szert azonosítanak, akkor azt nagyon gyorsan tudják elemezni, illetve értesíteni a tagországokat. A rendszer nem tökéletes, hiszen ha valamit betiltanak, egy picit megváltoztatva a molekuláját már nem vonatkozik rá a szabályozás. Ettől függetlenül fontos a jelzőrendszer, hogy a szakemberek minél felkészültebbek legyenek, illetve a használók is tisztában legyenek a kockázatokkal – tette hozzá Demetrovics, kiemelve, hogy ismeretlen anyagot kipróbálni fokozott kockázattal jár.

„Nem túl meglepően, vannak olyan adataink, amelyek szerint kedvezőtlen hatása volt a karanténnak, de ez sok szempontból érthető, hiszen már eleve a járvány jelenléte miatt sok stressz éri az embereket, emellett pedig okozhat szorongást akár a munkahely elvesztésétől való félelem, a szociális izoláció és sok más tényező is” – fogalmazott az ELTE PPK egyetemi tanára. Az ellátórendszer is sérül, hiszen akár a lezárások, akár az átvezénylések, de akár csak a közlekedés korlátozásai miatt a kezelésre szorulók nehezebben érik el a terápiás lehetőségeket.

A szerhasználat legalizációját övező vitákkal kapcsolatban a PPK oktatója kifejtette, a megengedő drogpolitika több lehetőséget kínál a prevenció számára is. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt csak komplex módon lehet kezelni. Mint mondta, természetesen szükség van jogszabályi háttérre, de ha a széleskörű használatban szeretnénk sikereket elérni, akkor a prevencióra, megelőzésre, felvilágosításra és az egészséges életmódra, az egészséges alternatívák megmutatására kellene fókuszálni. Ha ennél súlyosabb helyzetről van szó, akkor a terápiás lehetőségeket kellene erősíteni.

A különböző jellegű problémákra különböző módon kellene reagálni, így ezek között helye lenne az ártalomcsökkentő ellátási formáknak, így a tűcsere programnak is. Az addiktológus példaként említette, hogy a füstszűrős cigaretta is elfogadott a dohányosok esetében. Erről szól a tűcsere is: "ha tudjuk, hogy valaki úgyis intravénás droghasználó, akkor legalább steril tűt adjunk a kezébe, különben még a HIV, a hepatitisz, vagy egyéb kockázatok esélyét növeljük".

Demetrovics Zsolt leszögezte, a közhiedelemmel ellentétben a rendszeres pálinkafogyasztás nem része a magyar kultúrának. A tömény szesz fogyasztása lényegében a második világháború után, orosz hatásra nőtt meg jelentősen. A magyar társadalom ugyanis korábban borfogyasztó kultúra volt. Felhívta a figyelmet, hogy a tömény szesz még az alkoholfogyasztás kategóriáján belül is külön kritikus, aminek az egészségügyi kockázata is jelentős.

A Demetrovics Zsolttal készült teljes interjú az nlc.hu-n, ide kattintva érhető el.

Részletes tájékoztató az EMCDDA kérdőívéről itt olvasható.