Befogadó oktatás?

A lapszámot Forray R. Katalin és Kozma Tamás cikke nyitja. Írásuk első részében a szerzők ismertetik az inklúzió fogalmát és történetét, ezt követően néhány település példáján bemutatják a befogadás folyamatát és nehézségeit, összekapcsolva a roma oktatáspolitika dilemmáival.

A következő három írás a fogyatékossággal élők inklúziójával foglalkozik. Perlusz Andrea cikke az inkluzív intézményvezetés jellegzetességeit mutatja be egy európiai kutatás kapcsán, Kállai Gabriella és Mille Anikó számba veszi, hogy kik is a sajátos nevelési igényű diákok az Unióban, hányan vannak, és milyen trendadatok jellemzik ebben a témakörben az EU országait, köztük Magyarországot is.

A nemzetközi kitekintések után Gulya Nikoletta Mária és Fehérvári Anikó tanulmánya már a hazai viszonyokra fókuszál, cikkük egy tartalomelemzés, amely a fogyatékossággal élők reprezentációját mutatja be az általános iskolai irodalmi művekben.

Orsós Anna tanulmánya áttekintést ad az elmúlt három évtized cigány oktatáspolitikájáról és mérleget von a nemzetiségi oktatás megvalósulásáról.

Andl Helga írása a kistelepülések kisiskoláival foglalkozik, nemzetközi példákkal is rámutatva, hogy milyen lehetőségei lehetnek az elszigetelt kisiskolák eredményes oktatására és az inkluzív tanulási környezet kialakítására.

Bazsalya Balázs és Hörich Balázs cikke az elmúlt évtized iskolák közötti egyenlőtlenségi viszonyait mutatja be országos adminisztratív adatbázisok alapján. Eredményeik igazi csemegét jelentenek az egyenlőtlenségek kutatói számára, több tévhitet is megdöntve.

A tanulmányok sorát egy felsőoktatási kitekintés zárja: Varga Aranka, Vitéz Kitti, Orsós István, Fodor Bálint és Horváth Gergely tanulmánya egyrészt fogalmi és kutatási összefoglalót ad a témakörről nemzetközi kitekintéssel, másrészt a Pécsi Tudományegyetem felméréséből mutat be néhány kutatási eredményt.

A folyóiratszámot ezúttal is a Kutatás Közben és a Szemle rovat írásai teszik teljessé.

Az EDUCATIO folyóirat új száma ide kattintva olvasható.