Zsolnai Anikó egyetemi tanár lesz az ELTE PPK új dékánja
Demetrovics Zsolt utódjának pályázatát a Kari Tanács egyhangúlag támogatta
„Hitelesnek kell lenni”– fogalmazta meg honlapunk kérdésére vezetői krédóját Zsolnai Anikó, aki a mindennapi működés során kulcsszerepet szán az együttműködésnek mind a karon belül, mind pedig az egyetemi és karközi kapcsolatok terén. A megválasztott dékán kiemelte: a kar érdekeinek hatékony képviseletét a PPK oktatóival, a hallgatói önkormányzattal és a kar munkatársaival együttműködve kívánja megvalósítani.
A dékánválasztó ülés után Demetrovics Zsolt leköszönő és Zsolnai Anikó megválasztott dékánnal együtt beszélgettünk:
Hogyan értékelnék az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának jelenlegi helyzetét?Demetrovics Zsolt: A kar a megalakulásától kezdve jó pályán halad, az elődeim, Hunyady György és Oláh Attila által is képviselt értékek az én dékáni működésemet is meghatározták, és biztos vagyok benne, hogy ez az egységes szemléletmód Zsolnai Anikó munkájának is az alapját jelenti majd. Ennek a ciklusokon átívelő közös tudásnak fontos eleme, hogy a karra úgy tekintünk, mint az itt dolgozó oktatók, kutatók, oktatást-kutatást támogató munkatársak és a hallgatók közösségére, akik így együtt képesek egyre színesebb, egyre szélesedő és magas minőségű oktatási-kutatási palettát kínálni. Úgy érzékelem, hogy van egyfajta közös, kulturális tudásunk arról, hogy mit jelent, milyen alapelvek mentén működik a PPK, s ez a közös szemlélet áthatja a kar egészét, és nagyban segíti azt, hogy tanársegédtől a professzorig, gólyától a HÖK vezetéséig, a referenstől a hivatalvezetőig bezárólag tudjunk egységesen gondolkozni a PPK-ról.
Zsolnai Anikó: A programomban kiemelten foglalkozom a PPK-n ma is alapvető fontosságú minőségelv folyamatos érvényre juttatásának kérdésével, hiszen mind a magyar és a nemzetközi képzéseink terén, mind a kutatásban megkerülhetetlen a nemzetközi mércével mért kiválóság megőrzése és további erősítése. E szempontból fontos az is, hogy a kar továbbra is nagy hangsúlyt fektessen a kutatói utánpótlás kinevelésére és megtartására.
Mit tart a dékáni pályafutása legfontosabb eredményeinek?Demetrovics Zsolt: Nagyon fontosnak tartom a folyamatos fejlődési képességünket, azt, hogy képesek vagyunk új, a tudomány előrehaladását leképező, az új kutatási eredményeket integráló képzéseket fejleszteni. Ezekkel folyamatosan bővítjük a PPK képzéskínálatát a kar által képviselt valamennyi területen, tehát mind a pszichológia, mind a pedagógia, mind pedig a sporttudomány terén. És nagyon fontos az is, hogy ebben a törekvésünkben hatékonyan tudunk együttműködni az ELTE más egységeivel. Csak néhány példa a teljesség igénye nélkül: közgazdász végzettséget adó humán erőforrások BSc szakot indítunk, sportmenedzsereket képzünk mesterszakon (mindkettőt nagyon szoros együttműködésben a GTI-vel és a TáTK-val), vagy, hogy Anikó szűkebb szakterületéről is hozzak példát, bevezettük a digitális pedagógiai asszisztens specializációt a pedagógia alapszakon.
Emellett a földrajzi értelemben vett horizontunk is jelentősen tágult: minden jel arra mutat, hogy néhány éven belül a PPK az általa képviselt szakterületeken meghatározó kutatóhellyé válik Nyugat-Magyarországon.
A szombathelyi kampuszon jelentősen bővítettük a hallgatói létszámunkat, alap- és mesterképzéseket is kínálunk helyi oktatói gárdára építve. Fontosnak tartom az infrastrukturális helyzet javulását, a felújítási programunkat is, bár itt továbbra is hatalmas problémákkal kell szembenéznünk.
Végül nem titkolom, pszichológusként büszke vagyok arra, hogy az ELTE PPK pszichológia képzése évek óta a legmagasabban jegyzett nemcsak hazai viszonylatban, de regionálisan is, a világon létező ilyen tárgyú képzések legjobb 5 százalékába, a TOP 300-ba tartozunk a nemzetközi rangsorok szerint is.
Kérem, említsen meg néhény olyan célt, amelynek megvalósítását kiemelten fontosnak tartja a kar új vezetőjeként!Zsolnai Anikó: Kiemelt célként fogok foglalkozni a kari oktatói-kutatói tevékenységek kataszterrendszere már megindult fejlesztésének kiteljesítésével, a sokszempontú értékelés rendszerszintű bevezetésével. Ez a feladat természetesen dékáni ciklusokon átívelő munkát ad a kar vezetésének.
Fontosnak tartom a kar folyamatos fejlődési képességének jövőbeni támogatását is. Ennek egyik lényeges eleme az innovációs tevékenység, ami a kar életében mindig fontos szerepet játszott. Úgy gondolom, büszkék lehetünk például arra, amilyen tudatosan és támogató módon szervezte meg a kar a távolléti oktatást, mentori hálózattal és életvezetési tanácsokkal is segítve az oktatók munkáját az új körülmények között.
Végül kiemelt célnak tartom a kar hatékony képviseletét. Hangsúlyt fogok fektetni a már korábban elindult karközi együttműködések továbbfejlesztésére, a más karokkal közös képzések kialakítására, a különböző interdiszciplináris kutatási projektek ösztönzésére. De megőrzendő és fejlesztendő értéknek tartom a kar harmadik missziós tevékenységét, például a Harmadik Kor Egyeteme programsorozatát is.
Hogyan zajlik majd az átadás-átvétel folyamata?Zsolnai Anikó: Mostantól együtt fogunk dolgozni dékán úrral, nagyon sok találkozónk lesz, ahol a kar ügyeit tekintjük majd át. Azt gondolom, a közös munka hozzá fog segíteni ahhoz, hogy a kar dékáni posztjának átvétele után a hozzám nagyon közel álló koordinatív jellegű vezetői szerepet jól tudjam ellátni.
Demetrovics Zsolt: A következő két hónap során a folyamatosság biztosítása a legfontosabb célunk. S bár februártól új dékán veszi át a kar irányítását, nem kívánok éles cezúrát húzni: Anikó természetesen a későbbiekben is számíthat rám, ahogyan én is támaszkodhattam az elődeim tudására, szakértelmére a munkám során. Emellett oktatóként, kutatóként továbbra is jelen leszek a kar életében, ahol szükség lesz rám, segíteni fogom a munkát.
Ha csak egy tanácsot adhatna az utódjának, mi lenne az?Demetrovics Zsolt: Bár Rogers a pszichoterápia és nem a vezetés kontextusában foglalkozott a kérdéssel, de azt hiszem a dékáni munkában is a kongruencia lehet az egyik legfontosabb tényező.
Mit üzen a kar munkatársainak?Zsolnai Anikó: A korábbi dékánok által megkezdett úton haladunk tovább, s ebben számítok az oktatók, a kutatók, a hallgatók és a munkatársak együttműködésére.