Szerencsejáték-függőséget is okozhat a videójáték?

2022.01.20.
Szerencsejáték-függőséget is okozhat a videójáték?
A törvényi fellépést elősegítő átfogó kutatásokat sürgetnek a videójátékokban egyre inkább terjedő szerencsejátékos elemekkel kapcsolatban az ELTE PPK kutatói új cikkükben. A játékokban pénzért megvásárolható extra tartalmak ugyanis arra ösztönözhetik a gyerekeket, hogy szüleik tudta nélkül költekezzenek, ráadásul függőséghez vezethetnek. 

A számítógépes játékok világában egyre divatosabb jelenség az online vásárlási lehetőségek, az úgynevezett mikrotranzakciók megjelenése. Ezek a funkciók lehetővé teszik a gamerek számára, hogy az adott játékon belül viszonylag kis összegekért különböző előnyöket vagy egyedi kiegészítőket vásároljanak. Különös aggodalomra ad okot a mikrotranzakciók egyik fajtája, a „loot box” (zsákmánydoboz vagy zsákbamacska), amelyhez szintén valós pénzen, vagy pénzért megszerezhető valután keresztül lehet hozzájutni. A virtuális dobozok kinyitásával a játékos véletlenszerű jutalmakat, várhatóan hasznos tárgyakat kap, de az is előfordulhat, hogy semmilyen előnyt nem jelent majd számára a láda tartalma.

Bár ezek a virtuális tárgyak nem rendelkeznek valós pénzértékkel, versenyelőnyt biztosíthatnak a játékos számára, illetve egyes ritka darabok esetében a megszerzésük rendkívüli elismerést jelent a gamer-közösségen belül. A loot boxok tehát nagyon hasonlítanak a szerencsejátékokra, hiszen előre nem lehet tudni, hogy mit rejtenek, és a tartalmuk egyáltalán hasznos lesz-e számunkra.

A probléma nem újkeletű: a szerencsejátékos elemek és elsősorban a loot boxok terjedése heves vitákat váltott ki világszerte, mivel

a törvényi szabályozás megkerülésével ezek a funkciók lehetővé teszik a kiskorúak szerencsejáték-gyakorlását.

A vita eredményeképp számos ország tett lépéseket a jelenség visszaszorítására, a belga hatóság például teljes egészében betiltotta a virtuális kincsesládák árusítását.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a játékon belüli bevételszerzés térnyerése óta drasztikusan megnövekedett azoknak a gyerekeknek a száma, akik szülői engedély nélkül költekeznek, miközben a játék megszállottjává válnak. Ez nem csak a szülők és a fiatalok, de a gyerekekkel foglalkozó klinikai szakpszichológusok számára is komoly kihívást jelent.

Király Orsolya és Demetrovics Zsolt, az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének oktatói, szerzőtársaikkal közös cikkükben hangsúlyozzák, hogy a szabályozás megkönnyítése érdekében nagyszabású, nemzetközi, reprezentatív tanulmányokra van szükség, amelyek információval szolgálnának a sokszor tudatlan szülőknek is a lehetséges egészségügyi következményekről.

A kutatások szükségességét az is alátámasztja, hogy már az online fizetős elemek megjelenése előtt, a kézzelfogható zsákbamacskákkal - például a gyűjthető kártyákkal - szemben is hasonló aggodalmak fogalmazódtak meg addiktív tulajdonságaik miatt. Az ellentmondásos megállapítások és a kutatás hiánya miatt azonban máig nem sikerült előre lépni ezeknek a rendeleteknek a betartatásában. 

A szerzők a miktrotranzakciókkal kapcsolatos kutatások irányai között említik a funkciók jellemzőinek, a szerencsejátékos mechanizmusok működésmódjának megismerését, a legsebezhetőbb korosztály meghatározását. Emellett kiemelik, hogy fel kell tárni a jelenségnek a családokra gyakorolt lehetséges következményeit is, például a szülői stresszt, a szülő-gyermek kapcsolat minőségének romlását vagy a családi konfliktusokat.

Mivel a családok nagy számban fordulnak pszichológus szakemberhez a probléma miatt, ezért a kutatók egy kezelési stratégia sürgős kidolgozását is szorgalmazzák. Mint rámutattak, a nemkívánt költekezés mentális egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezek egyike a korán kialakuló szerencsejáték-használati zavar, amely fennmaradhat a felnőttkor során is, és az élet minden területére negatívan hat.

A cikk szerzői összességében úgy látják, hogy az átfogó kutatások a későbbiekben elősegíthetik a játékon belüli vásárlással kapcsolatos pontos irányelvek kidolgozását, hasonlóan azokhoz a mára már elterjedt javaslatokhoz, amelyek a szülőknek a gyerekeik internethasználatának és képernyőidejének kordában tartásában segítenek.

A Journal of the American Academy of Child and Adolescent c. folyóiratban publikált cikk ide kattintva érhető el.