Előítéletek kontra empátia

2019.12.17.
Előítéletek kontra empátia
A magyar többségi társadalom jelentős része nem tenne aktívan a romák ellen, mégis közömbös a romák sorsával kapcsolatban. A közömbösség feloldásához azok az antidiszkriminációs intézkedések lehetnek a leginkább hatékonyak, amelyek a romákkal kapcsolatos együttérzést képesek növelni, miközben a fenyegetettség érzését csökkentik – derült ki a ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szociálpszichológia Tanszék legfrissebb kutatásából.

Az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszéke a romaellenesség aktuális állapotát mérte fel a többségi magyar társadalom körében. A kérdőíves vizsgálat az Európai Unió Jogérvényesülés és Alapvető Jogok Programjának támogatásával, valamint a Medián Közvéleménykutató Intézet közreműködésével készült 2019 júniusában.

Az online felmérést 1039 fős mintán végezték,

amely nem, életkor és lakóhely szerint reprezentatív a magyar lakosságra. A kutatók a romaellenességet új, az eddigieknél átfogóbb skálával mérték, illetve arra kérdeztek rá, mennyire tartják a válaszadók elfogadhatónak, ha politikusok romaellenes mondatokat hangoztatnak nyilvánosan, illetve ha a romák megsegítésére vagy a diszkrimináció elleni küzdelemre buzdítják az embereket. 

A válaszadók többségére, 50–60 százalékára jellemző, hogy semleges álláspontra helyezkedik minden kérdésben, tehát közömbös számára, hogy mit mondanak a politikusok, és nem kifejezetten ért egyet, de nem is utasítja el a romaellenes sztereotípiákat. A válaszadók 35 százaléka nyíltan előítéletes, 20 százalékuk pedig azt is elfogadhatónak tartja, ha a politikusok nyíltan romaellenes kijelentéseket tesznek. Egy jelentősen kisebb, alig 6 százalékos réteg kifejezetten előítéletmentes nézeteket vall, illetve 18 százalék elutasítja a politikai cigányüldözést.

Összesen a válaszadók 14 százaléka jelezte, hogy akár kis mértékben is, de hajlandó lenne tenni valamit azért, hogy a romák helyzete javuljon, például adományozással, önkéntes munkával, vagy olyan társadalmi mozgalmakhoz való csatlakozással, amelyek a diszkrimináció felszámolására és a romák befogadására irányulnak. A maradék 86 százalék biztosan nem tenne semmit az érdekükben. 13 százalék volt azoknak az aránya, akik kifejezetten a romák integrációját akadályozó, romaellenes mozgalmakhoz szándékoznának csatlakozni, a többi válaszadónak ilyen szándéka egyáltalán nem volt. 

Az együttérzés és a fenyegetettség érzése volt az a két érzelmi viszonyulás, mely minden másnál jobban meghatározza, hogy a többségi társadalom tagjai hogyan állnak a romákhoz.A válaszadók 20 százaléka mutatott valamilyen mértékű együttérzést a romákkal, tehát a válaszadók 80 százaléka az együttérzés kifejezett hiányáról számolt be, vagy semleges választ adott. A válaszadók 60 százaléka nem érzi magát fenyegetve a romák által, a maradék 40 százalék azonban igen. Eszerint az empátia hiánya nem feltétlenül jár együtt a negatív, fenyegető érzelem jelenlétével. A vizsgálat alapján a kutatók azt állapították meg, hogy azok az antidiszkriminációs intézkedések lehetnek a leginkább hatékonyak, amelyek a romákkal kapcsolatos együttérzést képesek növelni, miközben a fenyegetettség érzését csökkentik, ahelyett, hogy közvetlenül az előítéletek csökkentését céloznák meg.