„A tudományos sokféleség és a nemzetközi kutatói bázis számunkra érték”

2021.06.23.
„A tudományos sokféleség és a nemzetközi kutatói bázis számunkra érték”
Nemzetközi kontextusban, együttműködések segítségével vizsgálja a szervezeti tanulás és a szervezetekben való működés aspektusait a Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet új kutatócsoportja. Legfrissebb pilot kutatásuk fókuszában az egyetemi képzés során átadott tudás munkahelyi hasznosulása áll. Dorner Helgával, a Szervezeti és Munkahelyi Tanulás Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

Közel egy éve vezeti a Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetet (FTI). Hogyan látja, mik ennek a területnek az erősségei?

Ez egy nagyon érdekes intézet, mert sokféle területet kapcsol össze, többféle kutatói háttérrel és érdeklődési körrel rendelkező kollégák találkoznak itt, tehát nagyon erős multidiszciplinaritás jellemzi. Egyúttal pedig interdiszciplináris is: itt együtt dolgozik az andragógus a szociológussal, vagy említhetném magamat, aki a felsőoktatásra specializálódtam, és több közös témám van a karrierutakkal, pályakövetéssel, munkahelyi tanulással foglalkozó kollégákkal. Emellett itt vannak a közgazdasági területről érkező munkatársak is.

Ez az összetettség a képzésekben is jelentkezik. Vegyük például a közösségszervezés szakot, amiben ötvöződik a bölcsészet és a felnőttképzés. Elég, ha csak a civil szervezetek működésére gondolunk, amit felnőttek működtetnek. Az emberi erőforrás tanácsadó MA vagy a most induló emberi erőforrások alapszakunkon pedig egyaránt jelen van a munkaerőpiaci és a pszichológiai vonal.

Nagy örömünkre az utóbbi években az FTI egy nagy intézet lett közel hatszáz hallgatóval az andragógia, emberi erőforrás tanácsadó és a közösségszervezés szakjainkon. Sokan jelentkeznek ide, így a tanári gárda is bővül. 

Milyen más szempontokat tud adni a PPK a sok tekintetben gazdasági jellegű képzésekhez és kutatási témákhoz?

Ezekben a képzésekben a hangsúly inkább az emberin és a tanácsadáson van, nem pedig a gazdasági ismereteken. A humánfejlesztői és az alkalmazott pszichológia eszköztára, így például a konfliktuskezelés vagy az önismereti tréning kap nagyobb szerepet amellett, hogy természetesen a hallgatók tanulnak a munkaerőpiaci trendekről vagy a munkajogról is. Úgy is mondhatnám, hogy

az ember szervezetben való működésének a segítése és a támogatása kerül a középpontba.

A pszichológiai és a humánfejlesztői ismeretek ugyanis nélkülözhetetlenek olyan kérdésekben, mint például, hogy emberi erőforrás tanácsadóként hogyan választom ki a munkatársakat, milyen fejlesztési lehetőségeket kínálok nekik, hogyan tudom őket egy csapattá kovácsolni vagy milyen mentorrendszert tudok nekik kitalálni.

Az új kutatócsoport is a szervezeti, munkahelyi működés vizsgálatát tűzte zászlajára. Milyen nagyobb kutatási témákkal foglalkoznak majd?

Az egyik PhD-hallgatónk például a hibrid munkavégzés hatásait fogja vizsgálni a szervezeten belüli tudásmegosztás szempontjából. Számos komplex dimenzió mentén (pl. kognitív, szociális) azt kutatja, hogy hogyan hat a tudásáramlásra bizonyos munkahelyi kontextusokban az, hogy a munkatársak személyesen jelen vannak a munkahelyükön, máskor pedig online dolgoznak.

Egy másik projektünk vizsgálati fókuszában maga az egyetem mint szervezet és munkahely áll. Ha munkahelyként tekintünk a felsőoktatási intézményekre, akkor érdemes feltérképezni, hogy milyen dinamikák, feladatok mentén lehet fejleszteni az itt folyó munkát, figyelembe véve az egyéni tanulási utakat, azt, hogy például az oktatók hogyan tanulnak egymástól, és természetesen a szektor kontextusát is.

Szintén fontos kutatási területünk, amire pályázati forrást is nyertünk, a munkahelyi tanulás és a felsőoktatás kapcsolódási pontjaira fókuszál. Ennek keretében megnézzük, hogy amit mi az egyetemi képzés során átadunk a hallgatóinknak, az hogyan viszonyul a szakmai gyakorlatuk során megvalósuló munkavégzéshez. Vagyis hogyan hasznosulnak az egyetemen tanultak egy másik szervezetben, ez esetben a gyakorlóhelyen az egyén és a szervezet szempontjából.

Van lehetőségük ezt terepen is vizsgálni? Milyen külső partnerekkel dolgoznak együtt?

Az FTI-nek számos együttműködő partnersége van kisebb-nagyobb cégekkel, közművelődési intézményekkel vagy civil szervezetekkel egyaránt, amelyek szakmai gyakorlóhelyet biztosítanak a hallgatóinknak, de arra is van példa, hogy egy vállalat szenior tanácsadója tart kurzust nálunk. Ennek óriási szerepe van abban, hogy a diákok megkapják azt a tudást, ami a piacon, terepen szükséges. Egy következő lépés lehet, hogy ezekkel a partnerekkel közös kutatási területeket alakítsunk ki. Ezért is indította el kutatócsoportunk azt a projektet, ami azt vizsgálja, hogy az egyetemen tanultak hogyan kapcsolódnak a munkahelyi gyakorlathoz. Ez az első lépés a konstruktív kutatási együttműködések kialakulásához.

Mit tudhatunk a tagokról? Egy meglehetősen nagy létszámú kutatócsoportról van szó, amelyben több külső taggal dolgoznak együtt.

Sokféle nézőpont bemutatására törekszem, így egyfajta koncepció volt, hogy legyenek a csapatban mesterszakos hallgatók, doktoranduszok, junior kutatók és seniorok is, ugyanakkor az is fontos elv, hogy a státusztól teljesen független, ki mennyiben járul hozzá a közös munkához. Azok a mesterszakosok például, akik még nem publikáltak, sokszor sokkal kreatívabban állnak egy témához vagy gyakran ők vetnek fel egy-egy kutatási problémát.

Ami a külső munkatársakat illeti, ez tulajdonképpen a kar nemzetköziesítési stratégiájának is része, hiszen létező munkakapcsolaton keresztül hatékonyabban lehet nagy nemzetközi projekteket összerakni. Itt van mások mellett Swapna Kumar a Floridai Egyetemről, aki a mentorálás, innovációs és oktatástechnológiai területen kutat, vagy Adamecz Anna, aki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója és közben tudományos munkát végez Angliában, a University College Londonban is. De kerültek a csapatba kollegáim, akiket még a CEU-ról ismerek. David Cameronnak köszönhetően pedig, aki brit kutatóintézeti bázissal bír, a Royal College of General Practitioners-en keresztül az alkalmazott kutatási fókusz is helyet kap a kutatócsoportunkban. Tehát törekedtünk arra, hogy az interdiszciplinaritás itt is megjelenjen.

 

Fotó: Végel Dániel