A legjobbak választása 2018
Stabil szak-és intézményi preferenciák, fővárosi dominancia, gazdasági, pszichológus, orvosi, és jogi képzési orientáció, növekvő érdeklődés néhány műszaki, csökkenő több bölcsész pálya iránt – ez jellemzi a legkiválóbb érettségizettek továbbtanulási döntéseit.
Az ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportja Fábri György vezetésével immár fél évtizede jelenteti meg azt a speciális hallgatói kiválósági rangsort, amely a nappali (osztott és osztatlan) alapképzésen továbbtanulók legjobb eredményű tíz százalékának a képzési hely és képzési irány választása alapján készül. Két szempontból is mértékadó ez a rangsor. Egyfelől az igen magas pontszámot elért hallgatók valódi piaci visszajelzést adnak az egyetemek kínálatára, hiszen ők valóban válogathatnak az intézmények és szakok között, másfelől az ő esetükben a nyelvvizsga, emelt szintű érettségi, középiskolai versenyek eredményei jelzik, hogy többségük értékválasztása, pályaorientációja, munka-tudatossága kiforrottabb lehet.
Az idén 4135 ide tartozó felvettből (akik legalább 453 pontot értek el) kimagaslóan sokan, 695-en választották a BCE Gazdaságtudományi Karát. Ez a szám közel háromszor akkora, mint a negyedik helyezett ELTE Bölcsészettudományi Karé, de a második BME Villamosmérnöki Kar vagy a harmadik Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karánál is több, mint két és félszer nagyobb. Összességében is minden hatodik magas pontszámú diák ezt a kart választotta. Az ide felvett összes diák (1495) között 46,5% tartozik a legjobbak közé, ami ugyancsak messze kiemelkedő érték a nagyobb felvett létszámú karok között: az ELTE BTK 1498 bekerült hallgatójának 16,6%-a, a BME VIK 1235 21,9%-a tartozik a TOP10%-ba. Magasabb arányt a SE ÁOK produkált, hiszen itt 69,9% az arányszám.
| kar (azokat a karok, amelyek 11 év alatt legalább 1%-kal részesültek a | TOP 10% felvett | arány a TOP10%-on belül | arány a felvetteken belül |
|---|---|---|---|
BCE-GTK | 695 | 16,1% | 46,5% |
BME-VIK | 271 | 6,3% | 21,9% |
SE-ÁOK | 267 | 6,2% | 69,9% |
ELTE-BTK | 249 | 5,8% | 16,6% |
ELTE-PPK | 192 | 4,4% | 32,1% |
BME-GPK | 183 | 4,2% | 30,3% |
ELTE-ÁJK | 157 | 3,6% | 29,1% |
ELTE-TTK | 156 | 3,6% | 18,5% |
BCE-TK | 134 | 3,1% | 28,5% |
ELTE-IK | 105 | 2,4% | 16,3% |
BCE-KTK | 98 | 2,3% | 49,0% |
BME-VBK | 92 | 2,1% | 25,2% |
DE-ÁOK | 88 | 2,0% | 30,6% |
ELTE-TÁTK | 73 | 1,7% | 12,0% |
SZTE-ÁOK | 68 | 1,6% | 29,8% |
PPKE-BTK | 66 | 1,5% | 8,5% |
KRE-BTK | 65 | 1,5% | 8,1% |
PPKE-JÁK | 56 | 1,3% | 15,1% |
DE-BTK | 46 | 1,1% | 7,4% |
SE-FOK | 42 | 1,0% | 42,0% |
BME-GTK | 41 | 1,0% | 5,8% |
SZTE-BTK | 41 | 1,0% | 8,7% |
SZTE-TTIK | 39 | 0,9% | 3,7% |
BME-TTK | 38 | 0,9% | 44,2% |
BGE-KKK | 36 | 0,8% | 4,3% |
BME-ÉPK | 33 | 0,8% | 12,7% |
BGE-KVIK | 29 | 0,7% | 3,0% |
(Forrás: OH adatszolgáltatás 2018)
Miközben a BCE GTK kiemelkedik a többi kar közül, intézményi szinten az ELTE, a BCE és a BME vonzereje a meghatározó. A fővárosi tudományegyetem nyolc karából hat a rangsor első 15 helyének valamelyikén szerepel, összesen 1057 TOP10%-os felvettel, mögötte a BCE 927 és a BME 688-cal. Azonban az ELTE fölénye a nagyobb hallgatói létszámmal is magyarázható a kiválóság mellett, hiszen itt hatezernél is több továbbtanulót vettek fel, míg a Corvinuson 2166, a Műegyetemen pedig 3827 alétszám. Ha tehát arányosítva tekintjük, akkor a BCE állna az élen 42,8%-kal, amit a nagyobb hallgatói létszámú egyetemek közül a Semmelweis 28,7, a BME 18 és az ELTE 16,9%-kal követ. A legnagyobb arányban az Állatorvosi Egyetemen vannak a kiválóak (45%), de ott ez mindösszesen 63 diákot jelent a 140-ből.
Az intézményi szintű összevetés ugyanakkor azt is mutatja, hogy nem változott a rendkívül jelentős regionális koncentráció. Budapesti intézménybe került be a TOP10% több, mint négyötöde (!), s ha ehhez Debrecent (5,8%) és Szegedet (5,45%) is hozzávesszük, akkor látszik, hogy ez a három város jelent perspektívát a legjobbaknak. De megfordítva is hasonló a kép: a legjobb diákok felét hat város (Budapest, Debrecen, Győr, Nyíregyháza, Szeged, Miskolc) középiskolái adják, ezen belül is fővárosi gimnáziumból érkeznek ezerháromszáznál is többen, tehát egyharmadnyian.
Ez a polarizáció meglehetősen stabilnak tűnik 11 év távlatában is. A BCE GTK első helye egyre nagyobb arányban vonul végig az időszakon, különösen a 2008-2010-re jellemző 14%-os átlagok utáni 2012-es „mélypont” után (ekkor a legjobbak közül 10,8% jutott be ide, a második helyezett ELTE BTK 9,8% ezt megközelítette), hiszen folyamatos emelkedéssel idén 16,1% a részesülése a Corvinus ezen karának – míg az idei második, a BME VIK 6,3%-át nyerte meg a kiváló hallgatóknak. A TOP10%-os hallgatók majd háromnegyede összesen huszonöt egyetemi kar között oszlik meg, míg a többi egynegyed 111 kar között (2008-ban az 70,5%, 2018-ban 72% ez az arány)! Ennek a vezető huszonötös csoportnak az összetétele is alig változott ebben az időszakban, két intézményt kivéve ugyanazok a karok alkotják. Érthető tehát, hogy a tudományegyetemi és fővárosi túlsúly is állandósult.
Ezen belül azonban megfigyelhető néhány jelentős változás. Ha az évtizedes távlatot vizsgáljuk, akkor a műszaki karok kiemelkedő növekedése látható, mind a kiváló hallgatók számát, mind a részesülésük arányát tekintve (ELTE IK 58-105, 210%; BME GPK 102 – 183, 208%; BME VBK 63-92, 169%; BME VIK 195-271, 161%). Jóval kisebb létszámmal, de impozáns növekedéssel négyszerezte (!) meg a kiváló felvettek számát a Pázmány jogi kara, míg a Semmelweis és a Debreceni Egyetem általános orvoskara közel másfélszer annyi kiválóságot vonzott. Az ELTE Társadalomtudományi Kara mind a létszámban (135%), mind az arányban (1,1-ről 1,57%) erősödött, ami azért is figyelemre méltó, mert a legnagyobb csökkenéseket éppen a társadalomtudományi-bölcsész területeken tapasztalhatjuk. A Corvinus Társadalomtudományi Karát kevesebb, mint a 2008-as létszám fele választotta ebben a hallgatói körben, de ennél is látványosabb a BCE-n kívüli gazdasági képzésekben (BME GTK, BGE KKK, KVIK) a jelentős csökkenés, negyedére, ötödére a 11 évvel korábbinak. Mindezek mellett a korábban egyértelműen kiemelkedő létszámú és arányú ELTE Bölcsészkar vesztesége jelentős, feleannyian jöttek csak ide a TOP10%-osokból, a részesedése is 5,8%-ra csökkent 9,5%-ról. A tendenciák nem mutatnak más képet akkor sem, ha a felsőoktatási továbbtanulásban jelentős finanszírozási és kommunikációs váltást elindító 2012-es évhez viszonyítunk (az ELTE BTK esetében még erősebb a csökkenés aránya), egyetlen kiugró különbség a BME Gépészkarának adatsora: míg 2012-ig (sőt, folytatódva 2014-ig) egyértelmű és dinamikus növekedést látunk, addig az elmúlt négy évben csökkent mind a létszám, mind a részesedéi arány.
Mindezen folyamatokat nagyban befolyásolja a szakok, szakterületek vonzerejének változása, ami a legfőbb indikátora az egyes intézmények iránti hallgatói érdeklődésnek. Mivel 2012-ben a gazdasági-társadalomtudományi képzési helyek állami finanszírozásának drasztikus csökkentésével lényegében összeomlott az olyan, amúgy népszerű szakok keresettsége a TOP10% körében, mint a turizmus-vendéglátás, kereskedelem és marketing, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és média, az ezt követő időszak visszaépülése ellenére is ma csak az egy-két ötöde a létszám a 2008-asnak. A bölcsészeti-társadalomtudományi irányok jó része (történelem, szabad bölcsészet, politológia) esetében hasonló a változás mértéke, azonban különbözik a dinamikája: itt ugyanis folyamatos a csökkenés, fordulat nélkül. A hallgató választásainak differenciáltságát mutatja, hogy ugyanakkor a nemzetközi gazdálkodás, a jogász, gazdaságelemzés szakokon kiemelkedő bővülést látunk. A reálterületeken pedig egyértelmű a fordulat a korábbi évekhez képest: mechatronikai mérnöknek, programtervező informatikusnak, vegyészmérnöknek, matematikusnak, gépészmérnöknek, gazdaságinformatikusnak,, de még általános orvosnak is lényegesen többen kezdenek el tanulni a legjobbak közül, mint a múlt évtized végén – bár néhány esetben itt az elmúlt öt évben negatív tendencia indult például a vegyészek, gépészek között. Az osztatlan tanárképzés 2013-as indulása óta fokozatosan nő az ide tartozó mintegy száz szakpárra bejutó magas pontszámúak száma, aminek révén ma már elérik a 3%-át ennek a körnek, s ez a nyolcadik legmagasabb arány.
Összegzésünk nem különbözik a tavalyi elemzésünkétől: továbbra is mind regionálisan, mind szakterületi megoszlásban, mind intézményi oldalról folytatódott a felsőoktatási hallgatói kiválósági kapacitások koncentrálódása. A műszaki és orvosi reál-szakok minőségi vonzereje megnőtt, de a tendencia néhány esetben megtorpanni látszik, viszont a természettudományos szakokat a matematika kivételével kevesebben választják a kiválóságok közül. Ha együtt tekintjük azt a félszázezer fiatalt, akik generációjuk legjobbjai voltak az elmúlt bő évtizedben, akkor kisebb átrendeződésekkel, de stabil érdeklődési prioritásokat látunk mind az intézmények, mind a szakok tekintetében: minden hetedik TOP10%-os továbbtanuló a BCE GTK-t választotta, többen, mint a második ELTE BTK-t és SE ÁOK-t együtt. A szakok listáját folyamatosan az általános orvosi és pszichológiai képzés vezeti, miközben több bölcsészeti, gazdálkodási szak iránt csökken a legjobbak érdeklődése.
(Részletes elemzés: www.ranking.elte.hu)
Az elemzésről készült beszámoló elérhető az Index.hu-n is.
2018.12.10.