Kognitív szórakozás a nyári szünidőben

2018.07.10.

Idén július első hetében újra megtelt tanulni vágyó diákokkal az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának nyári egyeteme az Izabella utcában, ahova idén Norvégiából, Szerbiából, Olaszországból, Iránból és Ománból is érkeztek hallgatók. A téma ezúttal a személyiségzavarok és azok pszichoanalítikus és egyéb kezelési metódusai voltak. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy idén háromszorosára nőtt a résztvevők száma.

 „Mi jut eszünkbe arról, ha azt mondom: személyiségzavar?”- kérdezte előadása elején Dr. Hámori Eszter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, aki arról beszélt, hogy a személyiségzavarok kategorizációja igen kiterjedt, és nem lehet ma már csak egy „zavart” emberről beszélni, mindenkiben potenciálisan ott van a veszély, hogy személyisége csorbuljon.

„Nagyon fontos a személyiségzavarok kutatása” mondta Hámori-, ugyanis  napjainkban egyre inkább fókuszba kerül az, ahogyan erről a dologról gondolkodunk. „A kutatások is azt mutatják, mintha egyre több személy lenne érintett a személyiségzavarok kialakulásában […] a személyiségzavar-szerű működés egyre inkább a figyelem előterébe kerül. Fontos, hogy ennek a problémának a tudományos nézetei és terápiás megközelíthetősége az oktatásba is beépüljenek, így adva tisztább képet a laikusok és a most kezdő szakemberek számára” tette hozzá.

Fredrik Sylvester Jensen, a Bergeni Klinika doktora szerint a személyiségzavarok egy potenciális kezelési módja közé tartozik a mentalizáció (mentalization), amelynek lényege, hogy az egyén egy letisztult, érzelmeitől semleges képet tudjon alkotni a saját- és más emberek elméjéről. Ennek alkalmazhatósága  állítása szerint  mindennapi. A kutató példaként egy munkahelyi tárgyalást hozott fel, ahol a stressz alatt lévő kollégák nem érzelmi, hanem a mentalizációnak köszönhetően értelmi alapon folytatják közös munkájukat.

„A mentalizáció mindennapos, sőt az egész életünk erre alapszik. Mentalizálunk amikor emberekkel létesítünk kapcsolatot, munkában, otthon, szórakozás közben. Legtöbbször ezt tudatos gondolkodásnak fogjuk fel, például amikor meg akarjuk érteni másnak a gondolkodásmódját, de az esetek nagy részében ez tudat alatt zajlik. Olyan esetekben, amikor valami meglepőt, furcsát, vagy gyanúsat érzékelünk a környezetünkben, úgy tudatosan kezdünk mentalizálni. Nem véletlen, hogy terápia alkalmával is ezt használjuk, ahhoz, hogy könnyebben feltárjuk a páciens problémáját.” vélekedett Jensen.

Az iskola légkörét nagyban segítette az előadók közvetlensége, akik a szünetekben készséggel válaszoltak a még hallgatókban rekedt kérdésekre, és valódi, szakmabeli eszmecserét folytattak a kollégákkal. Dr. Unoka Zsolt pszichiáter órája olyan csoportos gyakorlatokra épült, melyeket pácienseinél szokott alkalmazni. Itt betekintést nyerhettünk abba, hogy a traumával küzdő betegek milyen koncentrációs feladatokat végeznek annak érdekében, hogy belső panaszaikat felszínre hozzák. Mint fogalmazott, „képzeljünk el egy biztonságos helyet, amivel azt tudjuk elérni, hogy felállítsunk egy diagnózist, ami segít nekünk, hogy jobban megértsük a páciens problémáit, majd arra építve együtt tudjunk dolgozni azokon a korai tapasztalatokon, amikor elhitették vele [a pácienssel] , hogy az alap szükségletei nem érvényesek. A safe place egy olyan gyakorlat, mellyel önmagukat is le tudják nyugtatni, abban az esetben, ha valamilyen traumatikus dolog éri őket”.

A rendezvény része volt egy csoportos látogatás a budapesti Ferenczi-házban , amely a nevét a híres magyar pszichoanalítikusról, Ferenczi Sándorról kapta. A látogatás során a résztvevők betekintést nyerhettek Ferenczi munkásságába, mely központi szerepet játszott a pszichoanalítika megreformálásában.Az iskola végeztével a hallgatók oklevélben részesültek, mely bizonyos tanulmányi rendszerekben a kurzus kreditértékét igazolja.

ppk.elte.hu

2018.07.05.