A kutatás tárgya a múzeumpedagógia története és elmélete . A  hazai és nemzetközi fejlődési korszakok, jelentősebb személyiségek definíciói, a múzeum és a múzeumpedagógia 21. századi újradefiniálásnak kísérletei. A múzeumpedagógia jelenlegi szerepének értelmezése a  a reformpedagógia (művészetpedagógiai koncepciók) iskolák és személyek tevékenyégeinek tükrében, a múzeumpedagógia/az kulturális örökségvédelem kapcsolata az állami és az életreform mozgalmakon belül kibontakozó értékvédelelemmel (természet,-táj,-műemlék, városvédelem, stb.). Hazai és nemzetközi gyakorlatok, kísérletek elméleti hátterének (antropológiai, tér-idő, rituálé elméletek) összehasonlító elemzése.   

A projektpedagógia elmélete és gyakorlata az oktatás különböző szintjein. A pedagógiai projekt fogalma, a hazai és nemzetközi projektoktatás története, összefüggése a reformpedagógiai mozgalommal, az 1970-es évektől kezdődő oktatási reformokkal. A projekt módszer előnyei és hátrányai, alkalmazása a pedagógia különböző területein. hazai és nemzetközi jó gyakorlatok összehasonlító elemzése. A projektek lehetősége az oktatás különböző szintjein és a múzeumpedagógiában. A projekek és az élményalapú tanulás kapcsolata. 

Reformpedagógia  és az iskolai alternativitás elmélete és története. Társadalmi és pedagógiai utópiák a 19. és 20. században: a reformpedagógiai mozgalom és az életreform társadalomtörténeti háttere, gyökerei, hazai és nemzetközi reflexiói a társadalmi gyakorlatra. Hazai és nemzetközi iskolamodellek, kísérletek, az alternatív pedagógia kialakulása, pedagógusok és kvázi-pedagógusok nevelési utópiái, harmadik-utas elképzelései.   

Pedagógus életutak bemutatása a 20. században, különös tekintettel  a két világháború közötti Horthy-korszakra és a 2. világháború utáni Kádár-regime középiskolai tanárképzésének sajátosságai és hatása a pedagógia gyakorlatra. Középiskolai tanári életpályák elemzése visszaemlékezéseik alapján. Különös tekintettel a lokális iskolatörténetek és általában a középiskolai tanárok személyes életútjának, karrierjének lehetőségei. A tanári szakma professzonalizációs és deprofesszionalizációs folyamatainak sajátosságai. 

A múzeumpedagógia 21. századi  elméleti hátterének elemzése; tágabb értelemben a múzeumpedagógia és általában a múzeum újradefiniálásának kísérletei, a hazai és nemzetközi szervezetek és kutatóhálózatok tudományos reflexiói a muzeális intézmények megváltozott küldetéséről. A kutatások választ keresnek arra, hogy az alternatív és reformpedagógiai (művészetpedagógiai reformok) milyen módon hatottak és vannak jelen a mai múzeumpedagógiák gyakorlatában? Milyen formában keresnek és találnak elméleti és gyakorlati kiindulópontokat a korábbi elődöknél? Tekinthetjük-e a 21. századi digitális múzeumpedagógiát a reformpedagógai sajátis 21. századi formájának?