Új funkciók jelentek meg a HR-ben a pandémia alatt

2020.12.01.
Új funkciók jelentek meg a HR-ben a pandémia alatt
A koronavírus első hulláma a hazai vállalatok harmadánál okozott létszámcsökkenést, a leggyakrabban alkalmazott válságkezelő intézkedések közé pedig az új munka- és egészségvédelmi rendelkezések, valamint az otthoni munkavégzés bevezetése tartozik – derül ki a KoronaHR elnevezésű kutatásból, amelynek eredményeiről szimpóziumon számoltak be a résztvevő egyetemek kutatói. Csehné dr. Papp Imola habilitált docens beszámolója.

A Magyar Tudományos Akadémia keretében meghirdetett a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénynek az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő A Munkaerőpiac Új Kihívásai Kutatócsoport adott „otthont” az online térben, 2020. november 26-án. A tanácskozást Csehné dr. Papp Imola habilitált docens vezette.

14 egyetem összefogásával egy olyan felmérés készül, amelyben a kutatók arra keresik a választ, hogy milyen változásokkal reagál a hazai vállalati/intézményi szféra emberi erőforrás menedzselési gyakorlata a koronavírus okozta válság kihívásaira.

A szimpóziumot Dr. Dorner Helga, egyetemi docens, a Felnőttképzés- kutatási és Tudásmenedzsment Intézet megbízott igazgatója nyitotta meg. Dr. Poór József, egyetemi tanár (Selye János Egyetem), a kutatócsoport vezetője ismertette a kutatás célját és résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a legfőbb törekvés felmérni, hogy a válsághelyzet milyen változásokat eredményezett a gazdaságban és munkaerőpiacon; segíteni az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat fejlesztését; ajánlást tenni a koronavírus elleni országos erőfeszítésék támogatásához; egyetemközi együttműködésben megalapozni a válsághoz és kilábaláshoz kapcsolódó HR ismeretkörök továbbfejlesztését.

Dr. Kun András István, egyetemi docens (Debreceni Egyetem), aki az adatfeldolgozást irányítja tájékoztatta a résztvevőket a kutatási mintáról és az alkalmazott módszertanról. A koronavírus makroökonómiai gazdasági hatásait a nemzetközi szakirodalmak tükrében Csehné dr. Papp Imola habilitált docens (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) mutatta be, a mikroökönómiai aspektust pedig Dr. Szabó Katalin egyetemi adjunktus (Szent István Egyetem) terjesztette elő.

A tudományos kutatás nem öncélú tevékenység, hanem az a résztvevők küldetése, hogy használható tudást juttassanak el a hallgatókhoz, a gazdasági és szakmai szervezetekhez és ideális esetben a döntéshozókhoz. Hogy a feltárt eredményeket miként építhetők be az oktatásba, tananyag-fejlesztési lehetőségekbe, arról 4 egyetem (DE, METU, SZIE, ELTE) oktatói hasonlóképpen számoltak be, kiemelve az Emberi erőforrások Bsc, az Emberi erőforrás tanácsadó MA, a Vezetés-szervezés Msc hallgatók aktív bevonását a kutatói tevékenységbe, országos szinten.

A kutatási eredmények vállalati gyakorlatban történő hasznosításáról Dr. Dajnoki Krisztina habilitált egyetemi docens (Debreceni Egyetem) és Molnár Csilla PhD-hallgató (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) fejtette ki álláspontját.

A szakmai szervezetek – a Humán Szakemberek Országos Szövetsége - számára hasznos eredmények felhasználásáról Dr. Hegedüs Henrik, a szervezet főtitkára tájékoztatta a hallgatóságot.

A kutatás sajtóhíreiről Dr. Szabó Szilvia habilitált egyetemi docens (Budapesti Metropolitan Egyetem) referált, a kutatás tudományos hasznosításáról, azaz a publikációs tevékenységről pedig Dr. Poór József nyújtott információt, valamint a kutatócsoport vezetőjeként megfogalmazta a jövőbeli irányokat is.

A tudományos tanácskozás - mely egy komplex kutatás egyik komponensét fogta át – 60 fő résztvevőnek nyújtott újdonságot azokról a tudományos eredményekről, amelyet a 2020 elején felbukkanó pusztító vírus okozott a gazdaságban, és arról a szakmai összefogásról, amit a hazai munkaerőpiaci és HR-szakma képvisel.

A részletes kutatási eredményekről itt olvashat.