Szerencsejáték-függőség, vizsgaszorongás és továbbtanulási attitűdök
Tartalomjegyzék
- Boldogabbak-e az idősek?
- Új módszertani eszköztár a megbízható tudományért
- Az interperszonális távolság és az autizmus
- Szerencsejáték-függőség és a mentalizációs nehézségek
- A roma és a kerekesszékes utasok diszkriminációja a telekocsin
- A zenei képességek fejlesztésének szerepe koragyermekkorban
- Családok az idő forgatagában
- Élethosszig tartó tanulás közművelődési intézményekben
- A kultúraközvetítés speciális módja – a falugondnokok tevékenysége
- Az alapképzésben tanuló hallgatók továbbtanulással kapcsolatos attitűdjei
- Interocepció, szorongás és egészségvédő magatartás a COVID-19 idején
- A testnevelő tanárok tanítási stílusának hatása a tanulók motivációjára
- A súlyemeléshez szükséges alapvető képességek egyszerű mérése
- A szorongás és szívritmus alakulása egyetemi vizsgán
- Az edzésfüggőség kérdőív török verziója
- Az olasz edzésfüggőség kérdőív pszichometriai vizsgálata
A várható élettartam növekedése és az időskor témájának sokoldalú kutatása alapján egyre többet tudunk erről az életszakaszról, ez a tudás pedig arra mutat rá, hogy hiba volna az öregséget csupán egy hanyatlási folyamatként felfogni. Ha megértjük az időskorban lejátszódó integrációs folyamatokat, illetve azt a gondolkodási formát és bölcsességet, mellyel ez a korosztály rendelkezik, közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy ezt az életkort is a fejlődés egyik állomásának tekintsük.
Fodor Szilvia és Hári Barbara tanulmányukban olyan elméleteket és jelenségeket tekintenek át, amelyek az időskori változásokat kifejezetten a fejlődés, a pozitivitás szempontjából vizsgálják, valamint ismertetik saját kutatási eredményeiket. Az elméletek között meghatározó szerepet tölt be Laura Carstensen szocioemocionális szelektivitás elmélete, melynek lényege, hogy az élet végességével szembesülve az ember egyre inkább az érzelmi célokra fordítja kognitív erőforrásait, mellyel együtt jár egyfajta pozitivitás. Erre az elméletre alapozva a kutatásunkban idős és felnőttkorú személyeket hasonlítottunk össze az optimizmus, a remény és az élettel való elégedettség szempontjából, az eredményeink pedig igazolták az elvárásunkat: az idősek a legtöbb mért területen jobb eredményeket értek el. Nem arról van szó, hogy az idősek összességében boldogabbak, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az említett szelektivitási folyamatok következtében az idősek hajlamosabbak a pozitív dolgokra figyelni.
Új módszertani eszköztár a megbízható tudományért
Mennyire bízhatunk a kutatási eredményekben? Kiderült, hogy még a tudósok sem biztosak ebben, és nincs jó módszer arra, hogy egyértelműen megkülönböztessük a hihető és a hihetetlen kutatásokat. Egészen mostanáig. Egy nemzetközi kutatócsoport Kekecs Zoltán és Aczél Balázs ELTE-s kutatók vezetésével olyan módszertani eszköztárat dolgozott ki, amely lehetővé teszi, hogy az olvasó számára ellenőrizhető, megbízható kutatásokat hozzanak létre. Az új módszereket egy jól ismert parapszichológiai kísérlet nagyszabású replikációjában mutatják be. Daryl Bem eredeti kísérlete azt mutatta, hogy az emberek képesek megérezni a jövőbeni véletlenszerű eseményeket, például egy pénzfeldobás kimenetelét, különösen, ha a helyes tippek jutalma erotikus képek megtekintése volt. Az ELTE kutatói reprodukálták Bem kísérletét, de ezúttal a fent említett szigorú módszertannal. Ez a kísérlet ellentmondott Bem eredményeinek, és kimutatta, hogy az emberek tippjei nem voltak jobbak a véletlennél. A tanulmányban használt módszertani újítások elősegítik, hogy az olvasók megbízzanak az eredményekben és ellenőrizzék azokat, ami fontos lépés a megbízható tudomány megvalósítása felé.
Az interperszonális távolság és az autizmus
Képzeljünk el egy helyzetet, amikor néhányan egy liftben utaznak. Kerülik a szemkontaktust, mozgásuk merev és kényszeres; a legtöbben vagy csendben vannak, vagy furcsán kezdenek beszélgetni. Az autizmusdiagnosztika szakértői ebben akár autizmusra emlékeztető jeleket vélhetnek felfedezni. Ha azonban ugyanez a neurotipikusokból álló csoport az iroda étkezőjében vagy egy koktélpartin találkozik (ahol elég hely van ahhoz, hogy kényelmes távolságban álljanak, vagy akár távozzanak), valószínűleg jól érzik magukat, csevegnek, történeteket osztanak meg, miközben erőteljesen gesztikulálnak, egyértelmű érzelmeket fejeznek ki, és akár szemkontaktust is hosszan tartanak. Nem valószínű, hogy a megfigyelt emberek elvesztik szociális-kommunikációs készségeiket a liftben. Bár a kulturális normák befolyásolják, hogy bizonyos helyzetekben beszélgetést kezdeményezünk-e, a fenti példa rávilágít az interperszonális-távolság (IPD) hatására a társas- és kognitív működések során. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy az IPD a valós élethelyzetekben zajló társas interakciók egyszerű, de kulcsfontosságú eleme, amely befolyásolja, hogy mennyire hatékonyan tudjuk használni képességeinket és erősségeinket. A hatás mértéke egyénenként változik. Feltételezéseik szerint az autista személyeket a szabályozás zavara jobban érinti, mint a neurotipikusokat. Ennek feltárására szisztematikus vizsgálatra van szükség, melyre a szerzők konkrét javaslatot tesznek tanulmányukban.
Farkas, K., Pesthy, O., Janacsek, K., & Németh, D. (2023). Interpersonal Distance Theory of Autism and Its Implication for Cognitive Assessment, Therapy, and Daily Life. PERSPECTIVES ON PSYCHOLOGICAL SCIENCE.
Szerencsejáték-függőség és mentalizációs nehézségek
A mintegy kétéves időszakot felölelő vizsgálat a szerencsejáték-függőség és a mentalizációs nehézségek hosszútávú alakulása alapján a budapesti fiatal felnőtt szerencsejátékosok négy csoportját különböztette meg. A szerencsejátékosok hat százaléka tartósan függőségi kockázatot és mentalizációs nehézségeket mutatott. Ezen veszélyeztetett csoportot továbbá a szenzoros élménykeresés és a depresszió fokozottabb jelenléte is elkülönítette a többi szerencsejátékostól. Ezzel szemben a szerencsejátékosok hozzávetőleg kétharmadát a szerencsejáték-függőségi tünetek és a mentalizációs nehézségek tartósan alacsony szintje jellemezte. A további két csoport szintén tartósan alacsonyszámú szerencsejáték-függőségi tünetekről, ám hosszútávon súlyosbodó mentalizációs nehézségekről számolt be. Ezen személyek körében nem volt együttjárás a szerencsejáték-függőség és a mentalizációs nehézségek hosszútávú alakulásában.
A roma és a kerekesszékes utasok diszkriminációja a telekocsin
Simonovits Borbála és szerzőtársai cikkükben annak a többéves terepkutatásnak az eredményeiről számolnak be, melyet az egyik vezető magyarországi telekocsi alkalmazáson végeztek 2018 és 2021 között. Annak érdekében, hogy a fogyatékosság- és romaellenes diszkrimináció mértékéről empirikus kutatási eredményekhez jussanak, a kontrollált terepkísérlet módszerére támaszkodva 2021 őszén több mint 1000 üzenetet küldtek ki a telekocsi rendszerben utazásokat meghirdető sofőröknek. Mindkét csoporttal szemben nagymértékű diszkriminációt azonosítottak: mind a fogyatékosokkal élő utasoknak (56%), mind a roma utasoknak (52%) küldött pozitív válaszok aránya szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoporthoz tartozó nem roma utasoknak kiküldött pozitív válaszarányok (70%). A kutatás legérdekesebb eredménye, hogy a hasonló jóváhagyási arányok ellenére, a kerekesszékes utasok nagyobb arányban kaptak választ a sofőröktől (még ha az elutasító volt is), és udvariasabb válaszokat kaptak, mint a roma utasok. Összességében a megfigyelt mintázatokat leginkább a csoportközi érzelmekkel lehet magyarázni. A roma utasok iránti megvetés valószínűleg passzív és aktív ártalmat is kiválthatott, míg a fogyatékossággal élő utasok iránti szánalom inkább passzív sérelmet és aktív segítségnyújtás eredményezett.
A zenei képességek fejlesztésének szerepe koragyermekkorban
A kutatás fókuszában a kora gyermekkori zenei nevelés és zenepedagógia áll, a zene- és a neveléstudomány határterületén vizsgálódik. Adalékokkal igyekszik szolgálni ahhoz az elméleti paradigmához, mely szerint a korai zenei élmények meghatározók az agy fejlődése, a szociális és érzelmi kompetenciák, valamint a zeneszeretet, zeneértés kialakulásában is. A tanulmány a releváns elméleti keret áttekintése után interjúk segítségével vizsgálódik a legnépszerűbb hazai koragyermekkori zenei programok elemzésével. A kutatás elméleti hátterét Kodály Zoltán nemzetközileg is elismert zenepedagógiai alapvetései és az abból megalkotott, Forrai Katalin által kidolgozott módszertana képzik. A vizsgált minták eredményei arra engednek következtetni, hogy a kodályi hagyomány a mai napig tovább él a kutatás alanyait képező szakemberek munkásságában.
A könyv egy új családelméletet mutat be, amelynek központi fogalma a kiterjesztett szimbolikus család. A többszáz interjú elemzésén alapuló új elmélet a szerző majd ötven évnyi többgenerációs családkutatásainak eredményeit összegzi. A transzgenerációs nagycsaládban számos nemzedék tapasztalatai, élményei akkumulálódnak, ezekből, valamint a kiterjedt család emlékezetében kerengő elmondott és a bujkáló elhallgatott történetekből a családra jellemző sajátos mintázatok alakulnak ki és örökítődnek (vö. transzgenerációs traumák), melyek a következő generációk tagjainak fontosabb döntéseit is alapvetően befolyásolják. A minták segítik vagy hátráltatják a társadalmi tér-idő változásaihoz való alkalmazkodást, miközben maguk is alakítják a család által betöltött történeti-társadalmi teret. A kiterjesztett szimbolikus család működésének megértését nagyon sok interjúrészlet segíti, a könyv végén pedig négy interjú - egy nagyapa, két lánya és az unokája beszél a családjáról és az életéről - illusztrálja mindazt, amivel az előző fejezetekben az olvasó megismerkedett.
Boreczky, Á. (2022). Families in the Swirl of Time. The extended symbolic family. ELTE PPK
Ajánlónk a kötetről
Élethosszig tartó tanulás közművelődési intézményekben
Jelen tanulmány az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit vizsgálja a Pest megyei közművelődési intézményekben és közösségi színtereken. A szerzők elméleti áttekintésük során tisztázzák a vonatkozó fogalmakat (formális, nem-formális és informális tanulás, autonóm és kulturális tanulás, önkéntesség), elméleteket, majd röviden körbejárják a közművelődési intézmények és közösségi színterek felnőtt tanulásban betöltött szerepét, helyét és lehetőségeit. A cikk kiemelten foglalkozik az ifjúsági korosztály LLL szemlélete szempontjából releváns jellemzőivel, valamint az önkéntes tevékenység egyénre gyakorolt fejlesztő hatásaival. Röviden bemutatja egy, a Pest megyei közművelődési intézmények és közösségi színterek LLL tevékenységét vizsgáló kérdőíves kutatás előzetes eredményeit is.
A kultúraközvetítés speciális módja – a falugondnokok tevékenysége
Magyarország településeinek közel egyharmada aprófalu, amelyeknek sajátos demográfiai, szociális és kulturális helyzetük van. Ennek megismerése fontos elem ahhoz, hogy az itt élők elvándorlását megállítsuk és segítsük mindennapi életüket, legyen szó akár szociális ellátásról, akár a kultúrához való hozzáférésről és kultúrafogyasztásról, akár oktatásról, vagy az élethosszig tartó tanulás lehetőségéről. Ezen települések életében nagy jelentőséggel bírnak személyközi kapcsolati hálók és a közösségben megjelenő társadalmi tőke. Ennek egyik fontos eleme a falugondnoki szolgálat, amelyet a tanulmány szerzője egy 2022 tavaszán lefolytatott kvalitatív és kvantitatív elemeket is tartalmazó kutatás keretében vizsgált. Kovácsné Biczó Klaudia a kutatás eredményei mentén bemutatja az aprófalvak speciális helyzetét és a falugondnoknak a kultúraközvetítésben betöltött szerepét.
Az alapképzésben tanuló hallgatók továbbtanulással kapcsolatos attitűdjei
A tanulmány azt elemzi, hogy a hallgatók felsőoktatással és tanulással kapcsolatos attitűdjei (az alapképzés minősége és a felsőoktatásban nyújtott teljesítmény), valamint a munkaerő-piaci igények kielégítésének szándéka hogyan befolyásolják a tanulmányok mesterképzésben való folytatására vonatkozó döntésüket. A szerzők 2019 és 2020 között a magyar felsőoktatásban, hét egyetemen végezték kutatásukat, hogy meghatározzák a pályaválasztási döntést befolyásoló tényezőket, a hallgatók elégedettségének mértékét a választott szakkal, a felsőoktatáshoz és a tanuláshoz való viszonyulásukat, a diploma megszerzése utáni elhelyezkedési lehetőségeiket, valamint azt, hogy döntésüket milyen mértékben a munkaerő-piaci orientációjuknak megfelelően hozzák meg. Az eredmények rámutattak, hogy a válaszadók nem azért akarják a tanulmányaikat folytatni, mert nem akarnak dolgozni. Elsősorban a tudás megszerzése és a tanulási motiváció az, ami a hallgatókat arra ösztönzi, hogy a felsőoktatásban maradjanak. Továbbá az alapképzésben nyújtott egyéni teljesítmény nincs hatással a hallgatók azon döntésére, hogy a diploma megszerzése után tanulni vagy dolgozni fognak-e.
Interocepció, szorongás és egészségvédő magatartás a COVID-19 idején
A helyes védekező magatartás alapvető fontosságú volt a vírus terjedésének minimalizálásában a 2019-es koronavírus (COVID-19) világjárvány idején. Gyakran megfogalmazott tudományos feltételezés, hogy a testi érzetek tudatosítása (más néven interocepció) javíthatja a döntéshozatalt és megkönnyítheti az adaptív viselkedést. A kutatás keresztmetszeti, illetve longikutdinális kapcsolatokat vizsgált az önbevalláson alapuló (azaz kérdőívvel mért) interocepció különböző aspektusai, a szorongás, a COVID-hoz kapcsolódó aggodalom és az egészségvédő viselkedés között. A két adatgyűjtési fázis online zajlott, a magyarországi COVID-19 világjárvány második hulláma előtt és alatt. A kutatók várakozásaikkal ellentétben sem keresztmetszeti, sem longitudinális összefüggést nem találtak a(z önbevalláson alapuló) védekező magatartás és az interocepció mutatói között. Ugyanakkor a kezdeti szorongás szintje előre jelezte a védekező magatartást a második hullám során. Az eredmények az egészséggel kapcsolatos aggodalom adaptivitására mutatnak rá azokban az esetekben, amikor ismertek és megvalósíthatók a kívánatos viselkedéses lépések.
A testnevelő tanárok tanítási stílusának hatása a tanulók motivációjára
Az, hogy egy tanóra során a diákok mennyire aktívak, mennyire motiváltak, nagymértékben függ a pedagógus személyiségétől, stílusától, legfőképp pedig oktatási módszereitől. Különösen igaz ez a testnevelés tantárgyra, ahol a tanulói munka döntően a fizikai aktivitásra épül. Napjainkban a mozgás lehetősége önmagában már nem feltétlenül jelent motiváló erőt a testnevelésórán való aktív részvételre, azonban az oktatási, szervezési folyamatok jellege (direkt, indirekt) jelentősen befolyásolhatják a tanulói motivációt. A kutatás célja a tanárközpontú és a tanulóközpontú testnevelői magatartás a tanórai aktivitásra és a tanulók közérzetére gyakorolt hatásának vizsgálata.
A vizsgálathoz döntően tanárközpontú és döntően tanulóközpontú módszerekkel oktató Vas megyei testnevelőket választottunk ki, a Magyar Diáksport Szövetség a pedagógusok tanítási stílusát is vizsgáló kérdőívének segítségével. Összesen huszonnégy (tanítási profilonként 12-12) tanórán vizsgáltuk a résztvevő tanulókat. A diákok fizikai teljesítményét Polar Team Pro pulzusmérő műszerrel mértük, amely öt különböző pulzustartományt határoz meg, és az azokban eltöltött időt mutatja. A műszeres aktivitásmérés mellett a tanulók 1-4-ig terjedő skálán, önbevallásos visszajelzést adtak az adott órai becsült aktivitásukról és az érzékelt élvezetről. Az eredmények azt mutatják, hogy a tanulóközpontú óravezetés a tanulói aktivitás szintjében nem marad el azoktól az óráktól, amelyek során a pedagógusé az irányító szerep, azonban a vizsgált diákok számára lényegesen magasabb élvezeti értékkel bírt.
A súlyemeléshez szükséges alapvető képességek egyszerű mérése
A tanulmányban bemutatásra kerülő kutatás elsődleges célja egy egyszerű, speciális mérőműszereket nem igénylő mérőcsomag és mérési protokol összeállítása volt, speciálisan a súlyemelő sportág számára. A mintát utánpótláskorú és felnőtt kiemelt versenyzők alkották (n=10). A méréseket két tesztcsoportban végeztük el: instrumentál, magas műszerigényű teszteket, valamint non-instrumentál, műszer nélküli teszteket alkalmaztunk. Az eredmények, az erő és az izomtömeg kiemelt szerepe mellett a bokaízület mobilitásának jelentőségét bizonyítják a súlyemelésben. Igazoltuk a non-instrumentális és instrumentális tesztek megfeleltethetőségét is. Ez megmutatta, hogy a súlyemelő eredményességben legfontosabb paramétereket egyszerű, műszert nem igénylő tesztekkel is jól lehet mérni, tehát a mérés lehetősége a kevésbé felszerelt egyesületeknek is elérhető akár sportágra jellemző képességek vizsgálatára, akár a kiválasztáskor is.
Pólya, M., Laki, Á., & H. Ekler, J. (2023). A súlyemeléshez szükséges alapvető képességek egyszerű mérésének validitása. MAGYAR EDZŐ: MÓDSZERTANI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ FOLYÓIRAT, 2023(2), 48–51.
A szorongás és szívritmus alakulása egyetemi vizsgán
A legtöbb kutatás az akut stresszről olyan művekből származik, amelyek mesterséges laboratóriumi körülmények között zajlottak. A stressz kiváltása kísérleti vizsgálat céljából azonban problémás, és etikai aggályokat vet fel. Szabó Attila és kutatótársai ezért egy "kutatási módszerek" nevű kurzus keretében vizsgálták a szorongás és a szívritmus reakcióit a félévi vizsgára. A vizsgán ötvennégy egyetemi hallgató (35 férfi és 19 nő) mutatott be egy kutatási témát, és választhattak, hogy személyesen vagy előre felvett formában prezentálnak. A vizsgaformát a félévi vizsga előtti héten még megváltoztathattak. A mérések tartalmazták a vonásszorongást, a vizsgaszorongást, az állapotszorongást, a szívritmust (HR), valamint az osztályzatokat. Az összes hallgató csökkent állapotszorongást és növekedett HR-t mutatott a vizsga előtt és után. A valós idejű prezentációk magasabb HR-tel, de nem magasabb állapotszorongással jártak. Azok, akik tervezett prezentációs módjukat személyes részvételről előre felvettre (videó) változtatták, magasabb vizsgaszorongást mutattak, de nem nagyobb vonásszorongást, mint azok, akik tervezett módon mutatták be. Az eredmények azt sugallják, hogy a vizsgaszorongás valószínűleg nem befolyásolja az osztályzatokat, de a vizsgától szorongó hallgatóknak több kontrollra van szükségük az akadémiai értékelés felett. A vizsgaformátum megválasztása hasznos lehet ebben a tekintetben.
Az edzésfüggőség kérdőív török verziója
Az edzésfüggőség egyre növekvő kutatási terület, és számos pszichometriai skála kifejlesztésére került sor az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy mérhető legyen. Az egyik leggyakrabban használt eszköz az edzésfüggőség kérdőív, amelyet több nyelvre lefordítottak és validáltak, török nyelvre azonban még nem. Jelen tanulmány célja ezért az edzésfüggőség kérdőív török fordítása és validálása, hogy elősegítse az edzésfüggőség kutatását Törökországban. A minta 665 egyetemi hallgatóból állt, akiknek életkora 17 és 47 év közé esett. A jelen tanulmányban bemutatott megerősítő faktoranalízis alátámasztotta a skála egydimenziós struktúráját. A skála megbízhatósága nagyon jó volt mind az omega együttható, mind az alfa együttható szempontjából. A török edzésfüggőség kérdőív jó megbízhatóságot mutatott az edzésfüggőség skálával és a sporttal való elköteleződés skálával szemben is. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a török kérdőív érvényes és megbízható eszköz az edzésfüggőség értékeléséhez a török egyetemi hallgatók körében.
Az olasz edzésfüggőség kérdőív pszichometriai vizsgálata
Az edzésfüggőség kérdőív (EAI) egy érvényes és megbízható eszköz, számos összefüggésben és kutatási tanulmányban alkalmazták. Az EAI-t nemrégiben felülvizsgálták (EAI-R), de az EAI-R pszichometriai tulajdonságait még nem elemezték olasz kontextusban. Ezért a jelen tanulmány célja az EAI-R olaszul beszélő mozgásgyakorlók közötti validációja. A mintát 200 olaszul beszélő mozgásgyakorló alkotta, akik kitöltöttek egy kérdőívet, amely tartalmazta az EAI-R-t, a Depresszió, Szorongás és Stressz Skálát-21 (DASS-21), a Rosenberg Önértékelési Skálát (RSES), és az Edzésfüggőség Skála felülvizsgált változatát (EDS-R).
A megerősítő faktoranalízis (CFA) azt mutatta, hogy az EAI-R jó pszichometriai jellemzőkkel rendelkezik, és megerősítette a skála egydimenziós tulajdonságait. Az EAI-R pontszámok pozitív összefüggést mutattak az EDS-R pontszámokkal, a heti mozgási órák számával és a DASS-21 pontszámokkal. Az EAI-R pontszámok ellenben negatív összefüggést mutattak a RSES pontszámokkal és az életkorral. Az eredmények szerint az edzésfüggőség kérdőív felülvizsgált változata pszichometriailag megbízható és érvényes eszköz az edzésfüggőség kockázatának értékelésére olasz felnőttek között. A tanulmány hozzájárul az edzésfüggőség irodalmához és fontos összefüggési tényezőket mutat be az olasz kontextusban.