Rejtett történetek – az életreform-mozgalmak és a művészetek

Megjelent az ELTE PPK Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport kiadványa.

2020.10.12.
Rejtett történetek – az életreform-mozgalmak és a művészetek
Hidden Stories - the Life Reform Movements and Art címmel megjelent az a nagyszabású munka, amely a Műcsarnok 2018-ban megnyílt kiállítását záró nemzetközi konferencia előadásait foglalja össze. A tanulmányok olyan érdekes, és eddig ’rejtett’ kérdéseket boncolgatnak, mint hogy milyen kapcsolatban álltak a múlt századforduló művészei az életrefommal, például a vegetarianizmussal vagy a természetgyógyászattal.

A 19. és a 20. század fordulójának nagy hatású, mára elfelejtett mozgalmának, az életreformnak a korabeli művészetekre gyakorolt eddig feltáratlan kulturális hatását mutatta be a Műcsarnok 2018-as Rejtett történetek – az életreform-mozgalmak és a művészetek elnevezésű tárlata. A kiállítás tudományos koncepciójának alapja az a kutatás volt, amelyet 2004 óta folytat az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoportja. A most megjelent kötetben az OTKA-kutatás zárórendezvényeként megrendezett konferencia előadásait gyűjtötték csokorba.

A Hidden Stories - the Life Reform Movements and Art című kötet öt nagyobb témakörbe rendszerezte a magyar és külföldi kutatók által írt tanulmányokat. Az első fejezet az életreform magyar és nemzetközi vonatkozásait kutató értekezéseket tartalmazza. Bemutatja, hogyan alakítja át az európai ember az életét, milyen kiutakat talál a válsághelyzetből: visszatér a természethez, megismeri a saját testét.

A második fejezet írásai a reformpedagógiai mozgalmak és az életreform kapcsolatát, a művészetekre gyakorolt hatását veszik górcső alá. Feltárják a korszak alkotóinak a különböző életmódbeli, vallási, spirituális és művészeti mozgalmakban betöltött aktív szerepét (a vegetáriánus Kodály Zoltán; gyermekszoba design, nevelés és utópia).

Több tanulmány foglalkozik az ezotéria, a keleti vallások és az életreform kapcsolatával, és külön fejezetet szenteltek a mozgalmak irodalomban betöltött szerepének is. Kiderül például, hogy a Pető-módszer megalkotója valójában a természetgyógyászat, az okkult mozgalmak elkötelezett híve volt.

A zárófejezet a Gödöllői művésztelepről és a kertvárosi mozgalomról szóló értekezéseket tartalmazza.

A kutatócsoport munkatársai, Kempf Katalin, Németh András és Vincze Beatrix által szerkesztett közel 400 oldalas angol nyelvű tudományos munka az OTKA, a Magyar Művészeti Akadémia és az ELTE PPK anyagi támogatásával jelent meg.

A Műcsarnok tárlatán erre a linkre kattintva tehetünk virtuális látogatást.