Ön feláldozna egy embert, hogy megmentsen öt másikat?
Ahogy a fenti, villamosprobléma néven elhíresült (angolul: trolley problem) dilemma esetében is, az erkölcsi dilemmák lényege mindig az, hogy két rossz közül kell választani, lehetőleg a kevésbé rosszat. Aszerint, hogy miként döntünk két, egymással ellentétes irányzat rajzolódik ki: a haszonelvű irányzat szerint egy cselekvés erkölcsileg elfogadható, ha a legtöbb ember jólétét szolgálja. Eszerint erkölcsileg helyes a kapcsoló meghúzása, mivel a nagyobb jó érdekében történik. A deontológiai filozófiák ezzel szemben a tetteink erkölcsi megítélését a cselekvés belső természete alapján értékelik, vagyis szerintük a beavatkozás itt morálisan elfogadhatatlan, mert az gyilkosság lenne.
Tovább árnyalja a képet a dilemma egy másik változata, ahol nem a váltót kell átállítani az öt munkás megmentéséhez, hanem egy embert kell lelökni a sínek fölötti gyaloghídról. A férfi meghal, de testével megállítja a villamost, mivel egy nagyon nehéz hátizsákot visel.
Kutatóknak egy széles, kultúrák közötti együttműködési hálózata, a Psychological Science Accelerator 45 országban több mint 27 ezer résztvevő válaszait elemezve vizsgálta ezeket az erkölcsi problémákat. Eredményeiket a Nature Human Behavior c. tudományos folyóiratban publikálták. A mások mellett Aczél Balázs, Nagy Tamás, Kekecs Zoltán és Kovács Márton, az ELTE PPK kutatói közreműködésével megjelent tanulmányuk arra világít rá, hogy az emberek sokkal kevésbé tartják erkölcsileg elfogadhatónak egy személy feláldozását több másik megmentése érdekében, amikor személyes fizikai erejüket kellett használniuk egy ember megölésére.
Habár a jelenséget már korábban is vizsgálták szűkebb körben, nem volt egyértelmű, hogy a kulturális különbségek mennyire befolyásolják ezeket a tényezőket. A nemzetközi felmérés azonban most kimutatta, hogy a személyes kontaktusnak (vagyis példánkban az áldozat lelökésének) az erkölcsi döntésre gyakorolt hatását alapvető kognitív és érzelmi folyamatok befolyásolják. Ezek pedig kultúrától függetlenül egyetemesek az emberek számára.
A személyes fizikai beavatkozás az emberekben bűntudatot vagy szégyenérzetet vált ki a Föld bármely táján.
A megállapítás jelentősége azért is kiemelkedő, mert az etikai dilemmák napjainkban egyre nagyobb szerepet játszanak a jogi és politikai döntéshozatalban (olyan kérdésekben, mint az abortusz, az eutanázia, vagy a nemzetközi fegyveres konfliktusok). Gondoljunk például az önvezető autókra, amelyeknek az irányító algoritmusa saját utasának feláldozását is mérlegeli annak érdekében, hogy elkerülje a nagyobb balesetet. Az erkölcsileg is helyes működésmódok kialakításához pedig nélkülözhetetlen feltárni, hogy milyen tényezőket veszünk figyelembe vagy mik befolyásolnak minket tudat alatt is etikai döntéseink során.
A Situational factors shape moral judgements in the trolley dilemma in Eastern, Southern and Western countries in a culturally diverse sample című tanulmány eredetiben itt olvasható.