Az elmúlt évtizedekben nemzetközi téren a pedagógusidentitás-kutatások egyértelmű erősödése figyelhető meg (pl. Clandinin és Conelly, 2000; Timostsuk és Ugaste, 2010; Morrison, 2013; Schultz és Ravitz, 2013; Calvo és mtsai, 2014); az utóbbi években hazánkban is megjelent a tanárok tanulásának, fejlődésének kutatásában a szakmai identitás fogalma, értelmezése iránti növekvő figyelem (Rapos és mtsai, 2011; Vámos és mtsai, 2016; Rapos és mtasa 2020; Tókos, 2023, 2024). A szakmai identitás kialakulásának első és talán legfontosabb lépcsőfoka a tanárképzés (Wideen és mtsai, 1998), a téma kutatói egyetértenek abban, hogy a szakmai identitás támogatása a teljes tanárképzési program alapját kell, hogy képezze (Meijer és mtsai, 2014). Kutatásunk arra irányul, hogy a tanároknak, tanárjelölteknek mi a percepciójuk személyes szakmai identitásukról; milyen tényezők vannak hatással szakmai identitásuk szerveződésére; identitásuk konstruálásában milyen funkciókat tulajdonítanak a tanárképzési programnak, a szűkebb és tágabb kontextusnak, a támogatás elemeinek?

A tanárok szakmai fejlődése kapcsán előtérbe kerül a képzők szerepe, az ő szakmai fejlődésük, közösséggé válásuk támogatása (Dengerink et al., 2015). Ennek háttérében az az európai szintű jelenség is meghúzódik, hogy a tanárhiányt a gyorsított, rövid és iskolai foglalkoztatáshoz kötött képzésekkel törekszenek ellensúlyozni, s egyre hangsúlyosabban azonosítják az iskolában dolgozó tanárokat is képzőként. Ez új elvárást jelent az iskolai tanárképzők számára, hiszen a folytonos határátlépést jelentő (iskola-egyetem határán lévő) kontinuumban kell értelmezniük szerepeiket, (újra)pozícionálniuk magukat, ami identitástraszformációs munkát is jelent, bizonyos értelemben „szakértőből kezdővé is válnak” (Kaasila et al, 2023). Kutatásunk fókuszában az a kérdés áll, hogy hogyan alakul a partneriskolai tanárok identitása a tanárképzésbe való belépés, majd részvétel során.

A tanárok, tanárjelöltek szakmai fejlődésének és tanulásának, a folyamat támogatásának fogalmi és kutatási rendszerében jelentős változások tapasztalhatók az elmúlt években. A szakmai fejlődésről nem lineáris változásként, sokkal inkább egy komplex, dinamikus, sokféle utat feltételező rendszerként gondolkodnak, melyben a képzés csak az egyik, ugyanakkor speciális szereppel bíró elem (Darling-Hammond & Richardson, 2009; Rapos et al., 2020). A szakmai fejlődést tanulási- és identitáskonstrukciós folyamatként értelmezik (Boylan, 2017; Garner & Kaplan, 2018; Rapos et al., 2020) ; hangsúlyozzák, hogy a képzés kiemelt célja a folyamatos, egyéni felelősségvállalásra épülő, iskolai folyamatokba integrált szakmai fejlődés és identitásalakulás megalapozása és támogatása (Rapos et al., 2015). De milyen konkrét módszerek segíthetik a tanárjelöltek iskolai, munkahelyi tanulási folyamatokba ágyazott tanulásának és identitáskonstruálásának együttes támogatását, melyben a környezet, a szereplők értelmezései, gondolatai, érzelmei is kiemelten megjelenhetnek? A téma kutatása során ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Több kutatás rávilágít, hogy a lemorzsolódásban veszélyeztetett tanulók egy jelentős része iskolai szintű, illetve a pedagógusokkal összefüggő tényezők miatt kerül a lemorzsolódás közelébe (Juhász és Mihályi, 2015; Fehérvári, 2015), így jó eséllyel lehetne tenni a megtartásukért iskolai szintű, a pedagógusok által alkalmazott eszközökkel, az általuk létrehozott tanulási környezettel. A „tanulási környezet” szóhasználat ráirányítja a figyelmet arra, hogy a tanításról a tanulásra terelődik a hangsúly, vagyis egy kutatás során a tanulói tanulás támogatását, a pedagógus tanulástámogató tevékenységét, a tanulási környezet elemeinek egymásra hatását kell megérteni. Ráadásul a tanulás nemcsak iskolai tanulási környezetben valósulhat meg, a diáknak van iskolai, iskolán kívüli, otthoni, természeti tanulási környezete; ezek szétválasztása, a kapcsolatok töredezettsége rontja a tanulás eredményességét. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esetében ezek még nagyobb jelentőséggel bírnak. A téma kutatásával a tanulást támogató környezet jellemzőinek leírására, megismerésére, diagnosztikus, fejlesztő eszköz létrehozására vállalkozunk preventív céllal.