Városvizsgálatok a környezetpszichológia és az urbanisztika eszköztárával
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020-ban indította el Kooperatív Doktori Programját, amely a fiatal kutatókat segíti azzal, hogy a doktori képzésben szerzett tudást a piacon dolgozó partnervállalatoknál a gyakorlatban is hasznosítsák. Az ELTE-ről idén 28 doktorandusz nyert támogatást, köztük Balázs Bálint, az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola PhD-hallgatója, akinek célja, hogy megismerhetővé tegye azokat a tényezőkezet, melyek az egyes lakóhelyi csoportokat a lakóhelyük megválasztásában befolyásolják. A kutatás áttételesen a társadalomlélektani–környezetpszichológiai jóllét leírásához járul hozzá az egyes vizsgált településeken, illetve megmutatja, hogy mennyire értelmezhetők a városi vonzóképesség kritériumai a hazai városi struktúrában. Mivel a felvetett téma összetett, ezért a kutató a pszichológia, az urbanisztika és a térinformatika módszertanát is alkalmazza a vizsgálat során. Eredményei ennek megfelelően több oldalról is értelmezhetők, alapkutatási és konkrét települési szintű elemzési relevanciával bírnak.
A téma komplexitásához jó keretet ad az ember és a környezete közötti környezetpszichológiai kölcsönkapcsolat kutatása (people–environment transaction), mely az utóbbi időben egyre inkább teret nyert magának a pszichológia tudományán belül. A kutatások összefogását Dúll Andrea vezetésével az ELTE PPK-n alakult Ember–Környezet Tranzakció Intézete (EKTI) végzi, ahol Balázs Bálint is dolgozik. A terület kutatói között – a klasszikus pszichológiai háttérrel érkezők mellett – egyre gyakrabban jelennek meg szociológusok, tájépítészek, építészek, városokkal foglalkozó szakemberek, hiszen a kutatási irány fő fókuszában az ember és a viselkedésének minden pillanatban kontextusát jelentő – épített, természeti vagy virtuális – környezet egymást kölcsönösen meghatározó kapcsolatának transzdiszciplináris hangsúlyú elemzései állnak.
A doktori kutatást a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda mentorálja, amely a településfejlesztés területén szerzett sokéves tapasztalatával, valamint a döntéshozókkal, vezetőkkel való aktív együttműködéseivel a gyakorlati oldalról segíti a projektet. A kutatás alapját képező kvantitatív elemzés a kelet-magyarországi kis- és középvárosok – Salgótarján, Sátoraljaújhely, Mezőtúr, Nyíregyháza, Nyírbátor és Mórahalom települések – problémáit veszi górcső alá, mivel az ország keleti régiói különösen nehezen alkalmazkodnak az aktuális gazdasági-társadalmi kihívásokhoz. Balázs Bálint egyrészt összeveti a települések demográfiai, gazdasági, az épített környezetre és infrastruktúrára vagy a szociális ellátásra vonatkozó statisztikai adatait, egyfajta városértékelési rendszert hozva ezzel létre. Másrészt a városok gazdasági-társadalmi adatait kiegészíti környezetpszichológiai módszertanokat alkalmazó vizsgálatokkal, melyből
a lakosok településekkel kapcsolatos látens viszonyulására (helykötődés és helyidentitás), illetve az ottlakók pszichológiai jóllétére lehet majd következtetni.
Az így kirajzolódó települési helyzetkép és jó gyakorlatok alapján, a partnercég segítségével, egy olyan valós idejű tanácsadási rendszer felállítása válik lehetővé, amely innovatív városfejlesztési projektek alapjaként szolgálhat, hatékonyan segítve a város életét befolyásoló (jobb) döntések meghozatalát.