Vallások és terek Budapesten

Az eseményen Dúll Andrea, a sorozat szerkesztője, az Ember-Környezet Tranzakció Intézet igazgatója köszöntette a vendégeket, majd bemutatta a sorozat korábbi részeit. A legújabb kötetről Nagypál Szabolcs jogász, filozófus, az MCC Jogi Iskolájának vezetője beszélgetett a szerzővel. Mint ismertetőjében kiemelte, Dobai Attila a témát kaleidoszkópszerűen jeleníti meg, hiszen maga a szerző több területen is jártas: jogász végzettsége nagyban hozzájárult a jogszabályi környezet értelmezéséhez, míg térkutatói szakértelme alapján a rendszerváltozás utáni szakrális tér átalakulásának dinamikáját tárta fel.

Dobai Attilát (balra) Nagypál Szabolcs kérdezte

A műben markánsan artikulálódik az a folyamat, amely az USA közvetítésével érte el hazánkat a rendszerváltást követően és bekapcsolta Budapestet is a globális vallási térbe, egyúttal lehetővé tette új hitek és meggyőződések megjelenését és elterjedését hazánkban. Nagypál Szabolcs rámutatott: a kötet a tér és a szakralitás összekapcsolása mentén a hazai társadalomkutatásból lényegében hiányzó kérdésköröket tárgyal. A könyvben a térbeliség az elméleti tartalmak boncolgatásán, a bemutatott érdekes modellalkotási kísérleteken túlmenően meghatározó módon kötődik a főváros hitéleti, vallási közösségeinek, a rendszerváltozást követően sokszínűvé vált egyházi szervezetrendszernek a bemutatásához.

Dobai Attila munkája – és így a beszélgetés is – több nézőpontot, témát ölelt fel. A bemutató során többek között fény derült arra is, hogy a járványhelyzet a vallási közösségeket is váratlan helyzet elé állította, és az online világban folytatták tevékenységüket – vagyis egyfajta térváltás tanúi lehettünk.

A Szakrális terek Budapesten a rendszerváltozás után című kötet a L’Harmattan Kiadó KívülBelül könyvsorozatában jelent meg.