Tehetségbarát intézményi tanulási környezet
Rapos Nóra és Lénárd Sándor új könyve a Tehetségműhely sorozat 5. kötete
A szerzők 2017/18-as tanévben zajlott kutatásának középpontjában a tehetséggondozást támogató optimális tanulási környezet feltérképezése állt, amelynek keretében a hazai helyzetkép megrajzolását tekintették fő feladatnak. Tanulási környezet alatt azt a „támogató környezetet értették, amelyben minden feltétel adott ahhoz, hogy az emberek a lehető legjobban tanuljanak. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarországi tehetséggondozásban kiemelten jellemző a pedagógusok felelősségvállalása. Az iskolák számára kiemelten fontos terület a tehetséggondozás céljainak és gyakorlatának tudatos és az intézményhasználók számára is látható megjelenítése. A pedagógusok úgy érzik, leginkább az ő feladatuk a tehetségek felismerése, és a felismert tehetségekkel való további foglalkozás is. Nagyobb részük abban hisz, hogy a kiváló képességű fiatalokat külön számukra alakított fejlesztő környezetben tudják a legeredményesebben segíteni. A megkérdezett pedagógusok számos korszerű pedagógiai elvet és módszert ismernek, és ezeket általában a tehetséggondozás tanórán kívüli alkalmain (tehetséggondozó szakkörökön, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében) használják. A mentorálást különösen sokan említették mint a tehetséggondozás egy újszerű és hatékony formáját, az iskola hagyományos szervezeti és működési kereteit megmozgató, meghaladó projektjellegű megoldások azonban kevéssé preferáltak a pedagógusok körében. A szerzők javaslatokat is megfogalmaznak makro-, valamint intézményi és pedadógusszinten is arra nézve, hogy hogyan alakítható ki olyan tanulási környezet, amely nyitott az eltérő sajátosággokal, különböző területeken tehetséget mutató diákok együttes nevelésére.
A szerzők végkövetkezése szerint az oktatási rendszerben nagy a tehetséggondozáshoz kapcsolódó innovációs potenciál, ez annak is köszönhető, hogy erős a folyamatos szakmai fejlődés igénye; ez lehet a legjobb alapja Magyarországon annak, hogy megerősödjön a tehetséggondozás adaptív modellje, amely felé az iskolák egy részében már érzékelhető elmozdulás.
Forrás: Nemzeti Tehetség Központ
A könyv itt érhető el online.