Technostressz, abortuszstigma és mentalizáció
Tartalomjegyzék
- A mentális egészség kompetenciák hatása a jóllétünkre
- Rugalmas és hatékony vélekedéstulajdonítás az élet második évében
- Fehér zaj is használható hipnotikus fájdalomcsillapításra
- A nyelvi jelentés mint mentalizáció
- A hipnózis idegrendszeri hatásai
- Gondolkodó serdülők az álhírek ellen
- Munkafüggőség és személyiségszerveződés: egy reprezentatív longitudinális kutatás eredményei
- A technostressz hatása az otthoni munkavégzés iránti vágyra
- A terhességmegszakítás jogi szabályozása és az abortuszstigma
- A proprioceptív pontosság többcsatornás vizsgálata
- Mesterséges intelligencia az edzéstervezésben
- A politikai részvétel diskurzusai a magyar fiatalok körében
A mentális egészség kompetenciák hatása a jóllétünkre
Ahogy a testünknek is van immunrendszere a káros biológiai ágensek elleni védekezéshez, a lelkünknek is szüksége van pszichológiai “immunkompetenciákra” a stresszel szembeni megküzdéshez. Ezek a kompetenciák az érzelmi, pszichológiai, szociális és spirituális (jól)funkcionálás, a reziliencia, a társas hatékonyság, az önreguláció és a pozitív élmények élvezésének képessége.
Zábó és munkatársai azt vizsgálták, hogy ezek a készségek, a mentális zavarokból eredő tünetek, vagy a kettő együttes hatása befolyásolja-e erősebben a szubjektív jóllétet az átlag felnőtt magyar lakosság és pszichiátriai betegek körében. Az eredmények azt mutatják mindkét vizsgált csoportban, hogy a mentális egészség kompetenciák erősebben hatnak a szubjektív jóllétre, mint a mentális problémák negatív hatása.
A mentális zavarokkal élő emberek pozitív dimenzióinak feltárása szilárd alapot jelenthet a pszichológiai gyakorlatban a pozitív életcélok eléréséhez, ahol nem csupán a mentális zavar tünetek csökkentése, hanem a mindennapi jól funkcionálás és életminőség helyreállítása a cél.
Rugalmas és hatékony vélekedéstulajdonítás az élet második évében
A társas interakciók állandó kihívást jelentenek, megkövetelik az emberektől, hogy dinamikusan figyeljék mások mentális állapotát. Mégis az elmeolvasásnak ez az aspektusa nagyrészt elhanyagolt téma maradt. Mások vélekedéseiről gondolkodhatunk prospektív módon, új eseményeket látva új vélekedéseket tulajdonítunk, de retrospektív módon is, amikor felismerjük, hogy egy már kialakított vélekedés esetleg téves volt. Nyitott kérdés azonban, hogy a csecsemők képesek-e ilyen vélekedés tulajdonításokra. Azt vizsgáltuk, hogy a prospektív hiedelemkövetésen túl a 18 hónapos gyermekek visszamenőlegesen, retrospektíven is tulajdonítanak-e másoknak vélekedéseket. Azt találtuk, hogy a 18 hónaposok képesek voltak felülvizsgálni egy már tulajdonított hamis vélekedést, miután bizonyítékot kaptak arra, hogy az téves lehetett. A jelen kutatás alátámasztja azt a nézetet, hogy a korai vélekedés-attribúció rugalmas, és a retrospektív vélekedés-tulajdonítás már korán működik. Ez az eredmény alátámasztja, hogy már kisgyermekeknél is megalapozott a kontextusérzékeny és gyors következtetéseken alapuló társas koordináció.
Fehér zaj is használható hipnotikus fájdalomcsillapításra
A hipnózis hatékony fájdalomcsillapító módszer, de nem teljesen ismert, hogyan működik, és milyen konkrét összetevők szükségesek a hatékonyságához. A hipnózis szociokognitív elmélete szerint nincs egy bizonyos recept arra, hogyan hipnotizáljunk valakit, bármilyen eljárásnak lehet hipnotikus hatása, amíg a személy meg van győződve arról, hogy az hipnózis.
Ebben a kutatásban a résztvevők két különböző típusú hipnózist tapasztaltak. Az egyik egy hagyományos hipnózistechnika volt, koncentrált figyelmet, relaxációt és mélyítő szuggesztiókat is tartalmazott. A másik placebohipnózis volt, ahol a személyek csak fehér zajt hallgattak, viszont egy meggyőző magyarázatot kaptak arra, hogy ez miért egy hatékony hipnózis-előidéző technika. Mindkét esetben kaptak fájdalomcsillapító szuggesztiókat. Az eredmények szerint a két hipnózis egyformán növelte a résztvevők fájdalomtűrését. Ez alátámasztja a szociokognitív elméletet, hiszen a fehér zaj a hagyományos hipnózis specifikus összetevői nélkül is ugyanúgy csökkentette a fájdalmat. A résztvevők azonban a hagyományos módszerrel mélyebben hipnotizáltnak érezték magukat, mint a fehér zaj módszerrel, ami részben megkérdőjelezi a szociokognitív nézetet.
A nyelvi jelentés mint mentalizáció
Forgács Bálint cikke nem csupán körüljárja, hogyan jön létre a nyelvi jelentés, de egy új elméletet is megfogalmaz ezzel kapcsolatban. A kommunikációtudományt mind a mai napig meghatározza a kód modell (feladó-üzenet-kódolás-csatorna-dekódolás-fogadó), amely szerint az üzenet dekódolása egyértelműen megadja annak jelentését is. A nyelvészetben nagyjából 50 éve vitatják ezt: a szándékolt jelentés kikövetkeztéséhez további logikai műveletekre van szükség, amelyek tekintetbe veszik a kontextust, a kommunikációs normákat vagy éppen a beszélő motivációit. Csakhogy ezek az új elméletek sem veszik tekintetbe a szándéktulajdonítás pszichológiai elméleteit. Az új modell lényege, hogy a nyelvi jelentés nem pusztán a szavak dekódolásán alapul (nem egyszerűen előhívjuk a mentális lexikonunkból hangalakjuk vagy írásképük alapján), a szavak jelentése pedig nem a külvilág tárgyaiban keresendő, hanem a kommunikációs partner fejében. A legfrissebb idegtudományi eredmények szerint a nyelvfeldolgozó rendszerünk mentalizáción alapul, vagyis az emberi kommunikáció során a nyelv – valamint a gesztikuláció, a mimika – jelentése a partnernek tulajdonított mentális gondolattartalom alapján születik meg. Az elmélet provokatív oldala, hogy a nyelvfeldolgozás efféle gondolattulajdonításon alapul már babakorunktól, a nyelvelsajátítás kezdeteitől fogva.
Forgács, B. (2024). Meaning as mentalization. FRONTIERS IN HUMAN NEUROSCIENCE, 18.
A hipnózis idegrendszeri hatásai
A hipnózis egy olyan technika, amit a terápiás szuggesztiók hatékonyságának növelésére használnak. Egyelőre nem pontosan ismert, mi zajlik az agyban hipnózis alkalmazása során, ezért jelen kutatás a hipnózis idegrendszeri hátterét próbálta feltérképezni elektroencefalogram (EEG) és gépi tanulási technikák segítségével.
Az eredmények szerint összefüggés van a hipnotikus élmény és a két kulcsfontosságú agyi változás között: csökkent gamma hullám-aktivitás a középső frontális kéregben, egy olyan területen, amely a magasabb rendű kognitív kontrollokban vesz részt, és fokozott funkcionális kapcsolódás a Dorsalis Figyelem Hálózatokon (DAN) belül, amely hálózat döntő fontosságú a szelektív figyelem szempontjából. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a hipnózis szubjektív élményét, amelyet gyakran a fokozott összpontosítás, fókuszált figyelem állapotaként írnak le, az agyi aktivitásban és a kapcsolatokban bekövetkező specifikus változások kísérik, amelyek éppen ezeket a funkciókat támogatják.
Gondolkodó serdülők az álhírek ellen
Annak ellenére, hogy hamarosan választók lesznek, a serdülők világszerte csökkenő érdeklődést mutatnak a hírfogyasztás iránt, és nehezen ismerik fel a hamis információkat. A 25 magyarországi középiskola 1582 diákjával végzett kutatás azt vizsgálta, hogy mi segítheti vagy akadályozhatja a serdülőket az álhírek felismerésében. Az eredmények szerint azok a tinédzserek jobbak az álhírek felismerésében, akik analitikusabban gondolkodnak, motiváltabbak is alaposan mérlegelni, kevésbé hajlamosak elhinni az értelmetlen idézeteket, az etnikai többséghez tartoznak, és magasabb iskolai végzettségű szülőkkel rendelkeznek. A tanulmány fő eredménye, hogy a kognitív képességek – az analitikus gondolkodásmód és a „bullshit” idézetek kiszűrésének képessége - fontosabbnak bizonyultak abban, hogy a serdülők elhiszik-e az álhíreket, mint a társadalmi-gazdasági hátterük vagy az etnikai státuszuk.
Munkafüggőség és személyiségszerveződés: egy reprezentatív longitudinális kutatás eredményei
Tanulmányok sora vizsgálta már, milyen pszichológiai jelenségek kapcsolódhatnak a munkafüggőséghez: itt említhető a perfekcionizmus, alacsony önértékelés, nárcizmus és az impulzivitás, illetve együtt járhat akár kényszerbetegséggel, a kényszeres személyiségzavarral vagy ADHD-val. Ezen zavarok gyakran közös pszichológiai gyökerekkel bírnak, mint a diszfunkcionális családi kapcsolatok vagy a parentifikáció. A személyiség szerepet játszhat ezen függőség kialakulásában, ezért érdemes ezt a jelenséget a személyiség struktúrájának fejlettsége szempontjából is vizsgálni.
A kutatás célja a munkafüggőség és a személyiségszerveződés kapcsolatának feltárása volt a Budapesti Longitudinális Kutatás (2019-2021) keretein belül, 18-34 év közötti budapesti felnőttek reprezentatív mintáján, amely 1748 főt számlál. A munkafüggőség súlyosságát és a személyiségszerveződés szintjét kérdőívekkel mérték. A munkafüggőség súlyossága alapján három csoportot azonosítottak, amelyeknek összehasonlítása eredményeként a személyiségstruktúra szétesése szignifikáns összefüggést mutatott a munkafüggőség fokozódásával az egyes adatfelvételi időpontok között. Az eredmények szerint a személyiségszerveződés szintje és az munkafüggőség súlyossága között szoros kapcsolat van, más függőségekhez hasonlóan.
A technostressz hatása az otthoni munkavégzés iránti vágyra
Miközben a távmunka bevezetése számos gazdasági előnnyel jár a szervezetek számára, fontos, hogy ez az átalakulás a munkavállalók igényeivel összhangban történjen, ne pedig autoriter módon elrendelve. Jelen kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, hogyan befolyásolják a technostressz alfaktorai közvetlenül és közvetve az otthoni munkavégzéssel való elégedettséget és szándékot. A keresztmetszeti felmérésben 361 irodai munkavállaló vett részt, akik legalább kétéves tapasztalattal rendelkeznek és munkaidejük egy részét otthoni munkavégzéssel töltik.
A kutatás megállapította, hogy a techno-insecurity (az állás elvesztésétől való félelem) és a techno-complexity (az az érzés, hogy valaki képtelen követni a munka technológiai kívánalmait) minimális közvetlen hatást gyakorol az otthoni munkavégzés iránti szándékra. Azonban ez a szándék jelentősen csökken különböző közvetítő útvonalakon keresztül, mint például a státusz alfaktor (ami a munka egyik látens előnyeként értelmezhető) és az otthoni munkavégzéssel való elégedettség révén. Az eredmények arra utalnak, hogy hogy a technostressznek sokkal összetettebb közvetett hatásai vannak, mint azt korábban feltételezték; a vezetőknek pedig csökkenteniük kell a munkavállalóikat érő technostresszt.
A terhességmegszakítás jogi szabályozása és az abortuszstigma
Az abortuszhoz kapcsolódó megbélyegzést kulturális normák hozzák ugyan létre, de fenntartásukban jelentős szerep jut a jogi és politikai diskurzusnak. A terhességét megszakítani kívánó nő és maga az abortusz sztereotipizált képe és stigmatizálása lehetetlenné teszi azt, hogy lássuk azt az élethelyzetet, amelynek korlátai az abortusz melletti döntés indokaként szolgálnak. Az esszé az abortuszstigma megjelenési formáinak, kulturális-társadalmi beágyazottságának bemutatásán keresztül mutatja be a megbélyegzés negatív hatásait, és felhívja a figyelmet a jogi szabályozás fontosságára.
A proprioceptív pontosság többcsatornás vizsgálata
A propriocepció testünk és testrészeink helyzetének érzékelése, amely olyan módon valósul meg, hogy nem támaszkodunk vizuális információkra. A proprioceptív pontosságot több módszerrel is lehet mérni. Némelyik során egy bizonyos testhelyzet reprodukálása a feladat (például a könyök vagy a térd pozíciójának visszaállítása). Más módszerek az izomfeszülés érzékelését vizsgálják, és a vizsgálati személyek feladata különböző súlyok összevetése. A kutatás szerint ez a három módszer (ízületi helyzet reprodukciója a könyök, illetve térdízület bevonásával, valamint a súlydiszkriminációs teszt) nem felcserélhető, azaz az egyik módszerrel nyert információk nem járnak együtt a másik mérőeszközzel mért eredményekkel. Érdekes módon a vizsgálati személyek nem érzékelik pontosan, hogy mennyire teljesítettek jól a proprioceptív pontosságot mérő feladatokon, ugyanakkor saját teljesítményükkel kapcsolatos elvárásuk kapcsolatban állt érzékelt teljesítményükkel: akik jobb teljesítményt vártak, később úgy érezték, jobban teljesítettek.
Mesterséges intelligencia az edzéstervezésben
A mesterséges intelligencia (MI) napjaink digitális forradalmának központi eleme, amely a sport területén is jelentős segítséget nyújthat mind a szabadidő, mind pedig a versenysportban. A mozgások, játékstratégiák vizsgálatával vagy sérülések kockázati elemzésével járulhat hozzá a teljesítmény növeléshez.
Jelen tanulmány a mesterséges intelligencia és a sport részletesebb kapcsolatát vizsgálja. A kutatók arra keresték a választ, hogy képes-e az MI személyre szabott edzéstervet készíteni, illetve milyen adatokra van szüksége egy edzésterv összeállításához. A vizsgáltban elsőként ChatGPT 3.5 segítségével összegyűjtötték az edzésterv elkészítéséhez szükséges paramétereket, majd ezek megadásával generáltak egy konkrét, 3000 méteres síkfutásra való 6 hetes felkészítő tervet. Ezt követően a kapott edzéstervet összehasonlították egy közel 30 éves tapasztalattal rendelkező vezetőedző által készített programmal. Az eredmények szerint a két edzésterv a főbb paraméterekben megegyezik, az MI alkalmasnak látszik az egyéni edzésterv összeállításához. A hatékonyság elemzését a szerzők későbbi vizsgálatokban széles körű edzésmonitorozással tervezik elvégezni.
A politikai részvétel diskurzusai a magyar fiatalok körében
A tanulmány azt kívánja feltárni, hogy milyen diskurzusok jellemzőek a politikai részvételre Magyarországon, különösen a fiatalok körében. A kutatás hátterében az állt, hogy míg a klasszikus elméletek általában a politikai részvétel okaira és résztvevőire fókuszálnak, kevesebb figyelem irányul arra, hogyan strukturálódik a fiatalok részvétele saját értelmezéseik alapján. A vizsgálatban négy fókuszcsoportos és nyolc félig strukturált interjút, valamint két online fókuszcsoportot elemeztek.
Az eredmények alapján elmondható, hogy a COVID-19 járvány hatásai, amelyek miatt a fiatalok interakciói és politikai aktivizmusa nagyrészt online zajlottak, befolyással lehettek a politikai részvétel értelmezéseire is. Két fő tanulságot vontunk le: a fiatalok beemelték a politikáról való kommunikációt a részvétel jelentésmezejébe, és leértékelték az online részvétel jelentőségét. Összességében az eredmények azt mutatják, hogy új megközelítésekre van szükség a fiatalok politikai részvételének vizsgálatában, ahol a politikai szocializáció kérdései is kulcsfontosságúak lehetnek.