Ön alszik – a kutató dolgozik!

Alvás, Álom és Kogníció Kutatócsoport alakult a PPK-n

2020.09.01.
Ön alszik – a kutató dolgozik!
Alvás, Álom és Kogníció Kutatócsoport jött létre az ELTE PPK-n. A kutatócsoport célja, hogy az alvás, az álmodás, valamint az alvó idegrendszer információfeldolgozó folyamatainak kísérleti vizsgálatával járuljon hozzá az emberi elme és agy működésének megértéséhez. A kutatócsoport és a PPK-n működő alváslabor vezetőjével, Simor Péterrel beszélgettünk.

Simor Péter honlapunknak elmondta, hogy a kutatócsoport fő kutatási területei között alapkutatási témák mellett a klinikai pszichológia és az idegtudomány határterületén mozgó és alkalmazott területeken is hasznosítható kutatások is szerepelnek. A felfedező kutatások körében az alvás egy különösen izgalmas “természetes környezetet” kínál az agy spontán neurális aktivitásának tanulmányozására, valamint a speciálisabb agyi funkciók és diszfunkciók megismerésére és megértésére. Ezen a téren a legfontosabb eredményeik az alvás fázisainak megismerése terén várhatók, különösen izgalmasnak ígérkezik a REM-fázis neurofiziológiai méréseken alapuló vizsgálatával nyert értékek összevetése az egyén szubjektív élményvilágra vonatkozó adatokkal. 

A kutatások professzionális megvalósítását az ELTE PPK alváslaborja teszi lehetővé: az immár három éve működő laborban két, high-density EEG berendezéssel felszerelt alvásmonitorozó ágy és egy, a kísérleti személy által akár haza is vihető mobil EEG-berendezés áll a kutatók rendelkezésre. Az alváslaborban csak egészséges kísérleti személyeket vizsgálnak, az alvás közben rögzített EEG-adatok elemzéséből és az alvás előtti és utáni időszakban végzett pszichológiai tesztfeladatokból vonva le következtetéseket az egészség ember alvási fázisaival, az álmokkal, rémálmokkal, illetve az alvás és a memória viszonyával kapcsolatban.

A klinikai pszichológia körében Simor Péter három fő kutatási irányt tart kiemelendőnek. A rémálomzavarral eddig viszonylag kevesen foglalkoztak, pedig egészséges, nem pszichiátriai beteg emberek körében is gyakori jelenségnek számít. Az alváslaborban korábban végzett vizsgálat alapján hamarosan megjelenik a csoport egy újabb publikációja is, amely az eddigi legrészletgazdagabb elemzést kínálja majd a rémálom zavarban szenvedő személyek REM-fázis alatti EEG-aktivitásáról. Másodikként a kogníció kutatásával kapcsolatos vizsgálatokat említi Simor Péter: a kutatócsoport arra a kérdésre is keresi a választ, hogy mely típusú információk rögzüléséhez járul hozzá az alvás. Az érdeklődés homlokterében harmadik témaként az alvás minősége és a nappali élmények közötti kapcsolat áll, mindenekelőtt annak a hétköznapi tapasztalatunknak a tudományos igazolása, hogy az alvásmegvonás vagy mikor szubjektíven úgy érezzük, „rossz éjszakánk volt”, valóban felerősíti egészséges emberekben is a pszichotikus állapotokra hasonlító élmények előfordulását.

Simor Péter kutatócsoport-vezető az ELTE PPK-n végzett pszichológusként, majd Bódizs Róbert tanítványaként a BME-n szerzett doktori fokozatot. Kiemelten fontosnak tartja a hazai és nemzetközi tudományos műhelyekkel való együttműködést, a kapcsolatok építését és ápolását. A hazai kutatóműhelyek közül kiemeli a PPK Ádám György Pszichofiziológiai Kutatócsoporttal, valamint a Németh Dezső álatl vezetett illletve a Racsmány Mihály által vezetett emlékezetkutató csoportokkal való együttműködést, a nemzetközi partnerek közül a legjelentősebbek a Max Planck intézet Pszichofiziológiai Laboratóriuma, és a brüsszeli ULB Kognitív- és Idegtudományi Központja.

Korábban:

Digitális eszközöktől lehet jobb az álmunk