Nemzetközi mércével mérni
Korábban főhivatású kutatóként dolgozott. Mi vonzotta az egyetemi oktatásban?
Valóban mindig oktatáskutatással foglalkoztam. Hét éven át voltam az OKI (Országos Közoktatási Intézet majd később Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) főigazgatója, de már a 90-es években is tanítottam a Miskolci Egyetemen. Mindig is a kutatás-fejlesztés érdekelt: a szakpolitikai döntéshozatal támogatása és az iskolai gyakorlat együttesen határozták meg a kutatói látásmódomat. A PPK-ra Hunyady György alapító dékán hívott azzal, hogy hozzunk létre egy felsőoktatás-menedzsment műhelyt, fejlesszünk ki egy ilyen tematikájú képzést. Ezt a neveléstudomány mesterszak egyik specializációjaként választhatták a hallgatók.
A felsőoktatás-menedzsment mellett az oktatási rendszer vizsgálata is az érdeklődésének a homlokterében áll. Milyen kérdések foglalkoztatják?
A kutatásaink az elmúlt időszakban három nagy témát öleltek fel, ezeket a hozzájuk kapcsolódó projektek elnevezései alapján szoktuk emlegetni, most is ezt fogom tenni. Az ImpAla kutatás a hazai oktatást támogató európai uniós projektek hatásvizsgálatát szolgálta, arra voltunk kíváncsiak, mitől függ, hogy a fejlesztési beavatkozások képesek-e tartós és mély hatást kiváltani. Az Innova kutatás az oktatási innovációk születésének, terjedésének és rendszerszintű hatásának kérdéskörét elemezte, a MoTeL kutatás pedig a pedagógusok informális és nem formális tanulásával foglalkozik. Mindhárom jelentős volumenű adatfelvételen alapult, és alkalmat adott arra, hogy valóban hasznosítható, akár a szakpolitikai döntéshozatalt is megalapozó következtetésekre jussunk. Az Innova a teljes hazai oktatási spektrum, tehát a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás egészét átfogta.
Kutatásaik szerint mennyire innovatív a hazai oktatási rendszer?
Ha grafikonon ábrázolnánk az oktatási rendszer innovációs potenciálját, azt mondhatjuk, hogy a görbe normál eloszlást mutat: vannak gyengén teljesítők, egy közepesen innovatívnak mondható széles derékhad, és akadnak kiemelkedően innovatív tanárok és intézmények is. Vagyis az összkép korántsem kedvezőtlen: jóval nagyobb innovációs aktivitás és képesség van a hazai oktatási rendszerben, mint sokan gondolnák. Úgy találtuk, hogy ez 2010-ben sem tört meg. Ezt is próbáltuk érzékeltetni abban a tavaly megjelent könyvben, melynek A tudás keletkezése címet adtuk.
De mitől függ, hogy magas-e az innovációs aktivitás egy adott intézményben?
A szervezeti kultúra, a vezetés szerepe ebben meghatározó. A munkatársak közötti tudásmegosztás a tanuló szervezetekben figyelhető meg leginkább, ahol a vezetők támogatják a munkatársak tanulását, felkarolják a kreatív kezdeményezéseket. Érdekes módon a nehezebb helyzetben lévő, akár csökkenő eredményességet mutató intézmények innovativitása gyakran nő, hiszen a kihívások, a túlélési lehetőségek keresése szinte kikényszeríti az újításokat. Fontos elem emellett a hálózatosodás is, az elszigetelődésből fakadó hátrányok tudatos csökkentése. Számos példát látunk iskolák és egyetemek közötti partneri kapcsolatok kiépülésére, ahol mindkét fél profitál az együttműködésből.
A neveléstudományi képzés terén milyen újdonságokat hozott az elmúlt másfél évtized?
Mind a mesterképzés, mind a doktori képzés terén indítottunk új programokat, és ezekhez kapcsolódva is elmondható, hogy az innovációkban fontos szerephez jutott a hálózatos együttműködés és az ELTE PPK mindenkori vezetésének rugalmas, a kreativitásnak teret adó megközelítésmódja. A neveléstudományi mesterképzés felsőoktatás-pedagógiai specializációja projektalapú oktatást nyújtott, melynek a keretében a hallgatóink programfejlesztést és intézményi stratégiaalkotást tanultak.
Alapvetően problémamegoldó szemléletű szakembereket képeztünk, ami a hazai bölcsész felsőoktatás terén nóvum.
A Neveléstudományi Doktori Iskola, melynek a közelmúltig a vezetője voltam, élen járt a nemzetköziesítés terén. Magyarországon az elsők között vontunk be nemzetközi partnereket saját doktori programunk fejlesztésébe. Ez mindenekelőtt az EDiTE (European Doctorate in Teacher Education) néven ismertté vált együttműködésnek volt köszönhető, melynek keretében öt európai egyetemmel, az Innsbrucki Egyetemmel, a Lisszaboni Egyetemmel, a Masaryk Egyetemmel, és egy wroclawi egyetemmel közös kutatási program eredményeként hoztuk létre a tanári tanulással és munkával foglalkozó angol nyelvű közös doktori programunkat. Emellett a MARIHE program keretében több európai és ázsiai egyetemmel együttműködünk egy közös mesterszintű képzésben.
A nemzetközi együttműködéseknek önmagukban is pozitív hatásuk van a szervezetek innovációs képességére, már csak azért is, mert két, vagy akár több különböző szervezetnek kell a közös cél érdekében megtalálnia az együttműködést lehetővé tevő intézményi utakat. Ezek nélkül a külső hatások nélkül egy-egy nagy szervezet, mint amilyen például az egyetem is, nagyon nehezen változna.
Milyen intézményeknél dolgoznak a neveléstudományi területen végzett hallgatók?
Kutatói képességekkel rendelkező gyakorlati szakembereket képzünk. Úgy is mondhatnám, hogy a design módban való működést tanítjuk. Több volt diákunk tanácsadó szervezeteknél helyezkedett el, de a szakpolitikai döntéshozatal különböző szintjein és az oktatási szféra intézményeinek adminisztratív munkatársaiként, menedzsmentjében is többen találtak a képzettségüknek megfelelő feladatköröket. A nálunk doktori fokozatot szerzők közül néhányan képesek lennének aktív szerepet vállalni akár egy ország oktatási rendszerének megtervezésében, megszervezésében is.
Bár a PPK létrejötte óta rangos szereplője a hazai oktatáskutatási szcénának, most egy újabb intézmény, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) is létrehozza saját oktatáskutató intézetét. Milyen hatással lesz ez a szakterületre?
Setényi Jánossal, az új kutatóhely vezetőjével régóta együtt dolgozunk, és bízom benne, hogy az MCC keretei között is folytatjuk majd az együttműködést. Fontosnak tartom, hogy az oktatáskutatás ennek az új intézménynek a megalapításával nagyobb hangsúlyt kap. Úgy gondolom, hogy az országnak szüksége van arra, hogy az ezen a téren felhalmozódott tudás még jobban hasznosulhasson.