Nemek közötti egyenlőtlenségek a háztartási munka terén
A szerzők öt kísérlet lefolytatásával azt találták, hogy a házimunkákban (amelyek hagyományosan inkább női munkának tekinthetők) a férfiakra inkább jellemző, hogy arra kérik női partnerüket, hogy az helyettük csinálja meg a feladatot (például egy étel megfőzését vagy a gyerekek ruhájából egy folt kitisztítását), ahelyett, hogy azt kérnék, magyarázza el, hogyan kell a feladatot megoldani. Érdekes módon, amikor a szerzők nők körében vizsgálták, hogy egy hasonló kihívás esetén egy férfi számára milyen segítséget nyújtanának, akkor ők maguk is preferálták a függőség-orientált segítségnyújtási formát, ahelyett, hogy elmagyarázzák, hogyan kell a problémát megoldani. A kétféle segítségkérés és segítségnyújtás – az ún. függőség-orientált és autonómia-orientált – egészen eltérő következményekkel jár, hiszen csak az utóbbi teszi képessé a személyt arra, hogy a jövőben maga oldja meg, ha hasonló nehézséggel találkozik. Arról nem is beszélve, hogy ebben az esetben a feladat elvégzése rövid- és hosszú távon is a nőkre marad. Ezeknek az összefüggéseknek éppen az ellenkezőjét találták akkor, amikor valamilyen hagyományosan férfias otthoni tevékenységről volt szó (pl. karbantartási munkák a házban). A férfiak inkább azt választották, hogy megoldanák a feladatot a nők helyett, a nők pedig éppen ezt kérték szívesebben a férfiaktól.
Az első vizsgálat azt mutatta meg, hogy egy-egy elképzelt helyzetben, valamely tradicionálisan nőiesnek tartott területen, a jóindulatú szexizmus mértéke (vagyis az, hogy mennyire hisz abban, hogy a nő a férfi gyámolítására szorul) férfiaknál a függőség-orientált segítségkérés, nőknél a segítségnyújtás mértékével járt együtt. A második vizsgálat azt mutatta meg, hogy ez a kapcsolat leginkább akkor érvényes, ha a szexizmus mértéke magas. A harmadik és a negyedik vizsgálat tényleges segítségkérés és segítségnyújtás során mutatta ki ugyanezeket a nemi különbségeket és összefüggéseket. Az ötödik vizsgálat pedig heteroszexuális párok esetén találta azt, hogy a férfi partner inkább kér függőség-orientált segítségét partnerétől, és ugyanígy, a női partner inkább nyújt ilyen segítséget. Mindkét esetben különösen akkor, ha magas jóindulatú szexizmus jellemzi őket. A jóindulatú szexizmus pedig önmagában is bejósolta a háztartási munkák egyenlőtlen elosztásának preferenciáját.
Ezek az eredmények egy olyan mechanizmusra mutatnak rá, amely megerősíti a hagyományos nemi szerepeket a társadalomban és amely akadályát képezheti annak, hogy a nők részt vállaljanak a hagyományosan férfiasnak tartott területeken, mivel idejük nagy részét leköti a háztartási munka. Ezt az egyenlőtlen munkamegosztást pedig a jóindulatú szexizmus ideológiája táplálja, amely mindkét nem képviselőit vakká teszi e társadalmi folyamatok kritikus kiértékelésére. Ezek az eredmények elgondolkodtathatnak mindannyiunkat arról, hogy jellemzően hogyan kérünk és kínálunk segítséget a háztartás területén és vajon ugyanígy tennénk-e, ha egy másik nemű személynek kellene segítenünk vagy segítséget kérnünk.
A cikk itt érhető el: Need some help, honey? Dependency-oriented helping relations between women and men in the domestic sphere.