„Nemcsak azok a problémás fogyasztók, akik addiktológiai kezelésre szorulnak”

2020.12.01.
„Nemcsak azok a problémás fogyasztók, akik addiktológiai kezelésre szorulnak”
Véget ért az idei Száraz November kihívás. A Kék Pont alapítvány és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar közös kampánya idén a 'Józanság a járvány idején’ témáját járta körbe. A programról, a magyarok alkoholfogyasztási szokásairól és a témában készített kutatásokról Horváth Zsolttal, az ELTE PPK pszichológus kutatójával, PhD hallgatójával beszélgettünk.

A Száraz November kampány öt évvel ezelőtt indult. A tapasztalatok szerint kiknek érdemes kipróbálni?

Az egy hónapos kihívás minden alkoholfogyasztó számára hasznos lehet, kivéve a függőségi tüneteket mutatókat. Az ő esetükben javasolt, hogy szakember segítségét vegyék igénybe.

Egy nézet szerint olyanoknak lehet igazán hasznos a program, akik már motiváltak arra, hogy változtassanak az alkoholhasználatukon – például elgondolkoztak már azon, hogy sokat isznak, viszont a stigma miatt nem fordulnának szakemberhez. Kutatások szerint a kihívásnak pozitív hatása lehet nemcsak azok között, akik sikeresen végigcsinálják a programot, hanem azok között is, akik esetleg „elbuknak”. A pozitív hatások jelenthetik a kevesebb alkoholfogyasztást, de a fizikai és mentális egészség javulását is. De változhat az is, ahogyan kapcsolódik a személy a saját alkoholhasználatához. Például a programot végző elgondolkozhatazon, hogy milyen ingerek csábítják az ivásra, vagy megfigyelheti, hogy egy fárasztó nap utáni kikapcsolódáshoz nem feltétlenül van szüksége alkoholra.

Miért fontos, hogy az emberek tudatosabbá váljanak az alkoholfogyasztásukkal kapcsolatban?

Az alkoholfogyasztás jelentős egészségterhet okoz, becslések szerint többmillió ember veszti életét világszerte a problémás alkoholfogyasztás következtében. Az alkohol megnöveli a rizikót többek között a daganatos- és májbetegségek kialakulására.

Nemcsak azok mutathatnak problémás fogyasztási mintázatot, akik addiktológiai kezelésre szorulnak – a problémás alkoholhasználatot skálaként kell elképzelni. A skála egyik véglete az absztinensek és enyhe fogyasztók, míg a másik végén a kockázatos fogyasztók és az alkoholhasználati zavarral küzdők vannak. Az alkoholfogyasztás és az abból eredő problémák mértéke növekedést mutathat a skálának a magasabb szintjei felé haladva.

Magyarországon komoly népegészségügyi problémát jelent az alkoholhasználat. Egy korábbi vizsgálatunk alapján a magyar alkoholhasználók kb. 70 százaléka enyhe fogyasztónak, kb. 20 százaléka rendszeres fogyasztónak tekinthető és 9 százalékuk az, akinél a nagy mértékű alkoholfogyasztás mellett megjelennek függőségi tünetek vagy a negatív következmények. Ezért lenne fontos, hogy nagyobb legyen a tudatosság az alkoholhasználattal kapcsolatban.

Kiket tekintünk veszélyes vagy kockázati ivóknak?

A kockázatos fogyasztók azok, akik az ajánlásoknál több alkoholt isznak, de még nem feltétlenül tapasztalnak negatív pszichés és szociális következményeket az alkoholfogyasztásuk miatt. Az ajánlások szerint a nők esetében naponta egy alkalommal maximum 3 egységet lehet elfogyasztani, a férfiaknál ugyanez maximum 4 egység. Heti szinten a nőknél legfeljebb 7, a férfiaknál legfeljebb 14 egység van az egészséges határértéken belül. Egy egységnyi alkoholos italnak számít kb. egy pohár sör, egy dl bor vagy 2 cl feles. 

Ön több olyan kutatásban is közreműködött, amelyek a Száraz November kampány hatásait vizsgálták. Milyen eredményekre jutottak a legutóbbi felmérés során?

Dr. Terebessy András (PhD) vezette a kutatást, ami a Száraz November rövid- és hosszútávú hatásait vizsgálta. Az első vizsgálat eredménye alapján függetlenül a teljesítés sikerétől, mind az alkoholfogyasztással, mind a mentális egészséggel kapcsolatban rövidtávon pozitív hatások figyelhetőek meg a programnak köszönhetően.

A második vizsgálat azt kutatta, hogy egy évvel a kampányban való részvétel után hogyan változik az alkoholhasználat. Az eredmények szerint a kampány sikeres vagy sikertelen teljesítése nem befolyásolta, hogy hogyan alakult a szeszfogyasztás mértéke. Ugyanakkor az egy évvel későbbi alkoholfogyasztás növekedésre hatással volt az, hogy a részt vevővel volt-e egy háztartásban olyan személy, aki fogyasztott alkoholt. Ez rámutat a szociális kontextus fontosságára az ivás esetében.

Ön az egyik szerzője a Kamaszéletmód Magyarországon című kötetnek, amely többek között a szerhasználatról is közöl adatokat. Mi jellemzi a magyar kamaszok alkoholfogyasztási szokásait?

A vizsgálat az 5., 7., 9. és 11. évfolyamban vizsgálta az egészségviselkedéseket. Az 5-11. osztályban tanulók 60 százaléka számolt be arról, hogy kipróbálta már életében az alkoholt. A diákok 40 százaléka pedig a vizsgálatot megelőző hónapban is ivott alkoholt. Az is látszik, hogy a magasabb életkor felé haladva fokozatosan nő az italozás elterjedtsége. A fiúk hamarabb kezdenek el inni, mint a lányok, ám a nemi különbségek az idősebb tanulók körében már csökkenhetnek. Bizonyos alkoholmutatókon elért magasabb értékek előre jelezhetik a későbbi nagyobb fokú serdülőkori és akár a felnőttkori alkoholfogyasztást, illetve az alkoholból eredő problémák nagyobb mértékét. Egy most zajló kutatásunk előzetes eredményei szerint a 9. és a 11. évfolyamosok mintegy harmada mutat kockázatos alkoholfogyasztást.

A nemzetközi adatokat összevető WHO-kutatás tükrében hogyan értékelhetők a hazai adatok? Sokat vagy keveset iszik nemzetközi mércével mérve egy magyar kamasz?

Ha az alkoholfogyasztás kipróbálásának és a részegségnek az elterjedtségét nézzük, akkor az látszik, hogy a magyar fiúk és lányok kiemelkedően magas értékeket mutatnak minden életkori csoportban az EU-s átlaghoz képest. Ugyanakkor az is kitűnik az EU-s adatokból, hogy a korábbi évekhez képest a részegség elterjedtsége csökkenő tendenciát mutat. Ennek egy lehetséges magyarázata az alkoholhoz való szülői hozzáállás változása lehet.

Ön szerint hogyan változtak az alkoholfogyasztási szokások a karantén hatására?

Egyrészt a járvány hatására sokan nagyobb mértékű stresszt élhetnek át (pénzügyi-egészségügyi bizonytalanság, szociális izoláció, munkahely-otthon egyensúly felbomlása stb.), amit ivással próbálnak csökkenteni. Emellett átalakulnak az alkoholfogyasztási szokások, hiszen a korábbi közösségi helyzetek helyett az emberek egyedül isznak, ami szintén egy rizikó faktor lehet. Másrészt viszont nehezebb alkoholhoz jutni, hiszen zárva vannak a szórakozóhelyek és a kocsmák. A korlátozások miatt persze segítséget is nehezebb igénybe venni, ezáltal pedig a problémás fogyasztók könnyebben visszaeshetnek.