Megmérve vagy kommunikálva?

A „University Rankings – Reflections from Social Sciences and Humanities” című online rendezvényen (amit a PADME Alapítvány támogatott) a 34 előadó 12 országból érkezett. A felsőoktatási rankingek nemzetközi szervezete, az International Ranking Expert Group (IREG) együttműködésével szervezett nagyszabású tanácskozás előadói között voltak a vezető globális rankingek képviselői is.

A konferencián felszólalt Luiz Claudio Costa, az IREG elnöke, Brazília korábbi felsőoktatási minisztere, volt rektor, aki szükségesnek nevezte a rankingek folyamatos újragondolását, a tudományos reflexiót. Palkovics László, az ITM minisztere videóelőadásában a magyar felsőoktatás-politika kontextusába helyezte el a rangsorok kérdését, reagálva az előzetesen a regisztráltak által feltett kérdések egy részére is. Borhy László akadémikus, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke egyetemünk ranking-pozícióit is kiemelte megnyitójában.

Bob Morse, a USNews Global Ranking vezető elemzője, aki a legnagyobb tekintélyű ranking-készítő, arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentősen megnőtt a subject rankingekben elemzett intézmények száma világszinten. Svetlana Grishankova, a RAER ranking képviselője az egyetemek ún. „harmadik missziójának” mérhetősége mellett érvelt. Bob Snow, a QS és Niclas Cletz, a THE rankingek részéről módszertani finomításaikat mutatták be, a diszkusszióban pedig az elhangzott kritikákat részben elfogadva jelezték, hogy még a hiányosságokkal együtt is nagy szolgálatot tesznek a rankingek az intézmények önképének és versenyképességének javítása érdekében.

Egészen más megközelítést hallhattunk azoktól a tudósoktól, akik tágabb kontextusba helyezték a rankingek kérdését. Ulrich Teichler (Universitat Kassel), a kontinentális felsőoktatás-kutatás egyik legmagasabbra értékelt személyisége a rankingek elméleti hátterét feltárva azt mutatta be, hogy a mintegy „influencerként” viselkedő rangsorok a kreativitás és a komplex tudás-intézményi működés ellenében hatnak. Érdi Péter, a Michigan állambeli Kalamazoo College professzora nemrég megjelent nagy sikerű könyve (Oxford University Press) alapján a rangsorolást mint alapvető civilizációs késztetést elemezte, rámutatva a korlátaira is. Pléh Csaba akadémikus, a CEU professzora és az ELTE alumnusa a kiválóság mintázatait mutatta be részint pszichológiai háttérrel, részint a pszichológia tudományának hálózataiban. Richard Holmes, a globális rankingek szakújságírója bemutatta, miképpen jutottak krízisbe a globális rankingek, egyebek között a  kínai és indiai felsőoktatás felemelkedésének más paradigmákat hozó jellegzetességei kapcsán, részint az oktatási teljesítmény egyre fontosabbá válása miatt, amit nem tudnak mérni, pedig a pandémia erre különösen ráirányította a figyelmet. Fábri György, a konferencia kezdeményezője záróelőadásában a rankingeket mint a posztmodern médiajelenségeket tárgyalta, kiemelve, hogy a hagyományos akadémiai és oktatási mércék kikerülése torz eredményekhez vezet. Mindemellett új kezdeményezésekről is szó esett: a sportrankingről Székely Mózes, a PPK FTI tudományos főmunkatársa adott elő, az európai mérnöki rankingeket pedig Waldemar Siwinski ismertette.

A tanácskozás előadásait a tudományos publikáció mellett szeptemberre digitális formában, egy tudásbázis részeként is feldolgozza a szervező ELTE PPK FTI Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoport – ezzel folytatva a rankingekkel kapcsolatos tájékoztató tevékenységet.