Megjelent a Magyar Pszichológiai Szemle 2019/2-es száma!
Ajánló
A diszlexiásoknak más az arc-és tárgyfelismerése? Összefügg az olvasás elsajátítása az arc- és tárgyfelismeréssel?
Oláh Adrienn Réka (BMGE) és Németh Kornél (BMGE) írásukban többek között az alábbi kérdésekre keresik a választ: Milyen funkcionális- és strukturális agyi eltérések mutathatók ki a diszlexiában? Hogyan érhető tetten az agyi újrahasznosítás az evolúciós léptékben mérve „fiatalnak” számító olvasás feltalálása kapcsán? Hogy függ össze az olvasás elsajátítása az arc-és tárgyfelismerésünkkel? Hogyan hat az írni-olvasni tudás a vizuális felismerés féltekei specializációjára? Ha mindezek felkeltették az érdeklődését, vagy ha esetleg arra kíváncsi, hogy milyen gyakorlati célok fogalmazhatók meg mindebből a jövő vizsgálatai számára, akkor feltétlenül ajánljuk, hogy olvassa el az Arcfeldolgozási folyamatok fejlődési diszlexiában c. cikket.
A bűnelkövetői narratívák és az érzelmek. A Bosszúálló, a Profi, a Tragikus hős, és az Áldozat - mást éreznek?
Mit érez egy bűnelkövető a bűncselekmény elkövetése során? Hogy függ össze az identitás-konstruálás az érzelmekkel? Mitől függ, hogy a bűnelkövető képes-e a negatív eseményeket pozitívvá formálni? Milyen érzelmek társulnak a különböző bűncselekménytípusokhoz? Kovács Zsuzsanna (VMBVI),, Dr. Boros János (PPKE), Patyi Dániel (KDOBVI) és Szucsáki Melinda (BvOP) bűnözői életnarratívák vizsgálatával arra keresték a választ, hogy hogyan segíthetik mindezen felismerések a társadalmi visszailleszkedést, a rehabilitáció folyamatát, amelyekről „A bűnözői életnarratíva konstrukciói és kapcsolatuk az érzelmekkel c. cikkben olvashat.
A sportháromszög dinamikája – Azaz hogyan befolyásolja a fiatal sportolókat az edzővel, szülőkkel való kapcsolat?
Kovács Krisztina (TE), Gyömbér Noémi (TE), Kelemen Ákos (Torony Sportegylet), Fodorné Földi Rita (KRE) az utánpótláskorú sportolók körében végzett kérdőíves kutatásukban azt vizsgálták, hogy mi befolyásolja, hogy a fiatal sportoló hosszú távon megmaradjon a sportágában. Hogyan befolyásolja őket az edző-szülő, szülő-sportoló, szülő-edző kapcsolat? Milyen összefüggések vannak a kompetencia és autonómia érzése, illetve ennek támogatása között? Az edzői vagy a szülői oldal hatása az erősebb? Miként változik az autonómia és célorientáció kapcsolata? Hogyan lehet segíteni a résztvevőket abban, hogy a sportoló egy egészséges és eredményes sportolói karriert mondhasson magáénak? Néhány kérdés, amelyekre megtalálja a választ Az észlelt autonómia támogatás hatása a teljesítés célokra utánpótlás karate korosztályoknál c. írásban.
Mennyiben virtuális a virtuális valóság?
Hogyan fokozható a komputer és ember interakciójának valóságtartalma? Nézőként, vagy szereplőként veszünk-e részt a virtuális valóságban? Mi is az a cybersickness? Hogyan mérhető a virtuális valóságban való jelenlétérzés? Hogy jelenik meg a személyes identitás? Létezik-e egy időben két különböző típusú valóság? Milyen lehetőségei vannak a virtuális valóság alkalmazásának az oktatásban, a pszichoterápiában? Kállai János (PTE ÁK, PTE BTK) ezekre a kérdésekre keresi a választ A komputer által létrehozott virtuális valóság pszichológiai mechanizmusai: téri reprezentációs sajátosságok c. áttekintő tanulmányában.
Milyen sajátosságai vannak a vak gyermekek nyelv-és beszédfejlődésének és mi áll ezek hátterében?
Pajor Emese (BGGYK), Beke Anna Mária (SE) és Csépe Valéria (MTA TTK) egy kevéssé kutatott és feltárt területet vizsgálnak írásukban. Milyen hatással van a vizualitás hiánya a nyelvfejlődésre? Milyen eltérések tapasztalhatók a vak gyermekek nyelvfejlődésében a látó gyermekekéhez képest? Milyen nyelvelsajátítási stratégiákat alkalmaznak a vak gyermekek? Mi a környezet szerepe a vak gyermekek nyelv-és beszédelsajátításában? Hogyan alakulnak a nyelvfejlődésben mutatkozó eltérések a gyermekek növekedésével? És mi a helyzet a felnőttkorban?
Ha kíváncsi arra, hogy milyen válaszokat adnak a szerzők a fenti kérdésekre, olvassa el a Vak gyermekek nyelv-és beszédfejlődésének sajátos vonásai és háttere c. cikket.
Mi az a társas pragmatikai kommunikációs zavar?
Svindt Veronika (MTA NYI) írása az első hazai kísérlet a kutatásban és gyógypedagógiai gyakorlatban mindezidáig kevés figyelmet kapó, 2013-ban bevezetett új diagnosztikai kategória, a társas (pragmatikai) kommunikációs zavar specifikus természetének bemutatására. Mi vezetett az önálló diagnosztikai kategória megszületéséhez? Melyek a társas pragmatikai kommunikációs zavar diagnosztikai kritériumai? Milyen szűrő- és diagnosztikai eljárások léteznek a pragmatikai nehézségek felmérésére? Ezen kérdésekre keresi a választ az áttekintő tanulmány.
Megváltozik-e a figyelmünk a fenyegető ingerek hatására?
Zsidó N. András (PTE) áttekintő tanulmányából többek között megtudhatjuk, hogy milyen figyelmi torzítások fordulnak elő fenyegető ingerek hatására? Milyen idegrendszeri tényezők állhatnak ezek hátterében? Vajon a fenyegető ingerek segítik vagy hátráltatják a további figyelmi folyamatokat? Mely faktorok köthetők az észlelő személyéhez? Miként segíthetnek a fenyegető ingerek hatásaira vonatkozó kérdések megválaszolásában az idősek körében végzett vizsgálatok? Milyen kompenzációs hatása lehet a fenyegető ingereknek a kognitív rendszerre? Amennyiben a fenti kérdések felkeltették az érdeklődését, érdemes elolvasnia az „A fenyegető ingerek hatására fellépő figyelmi torzítások és változások a fenntartott figyelmi folyamatokban” c. cikket.
Születésnapi interjú az űrpszichológussal
A számban ezen kívül Balázs László, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a hazai űrpszichológiai kutatások megalapítója 70. születésnapja tiszteletére egy újabb nagyívű tudományos életutat bemutató interjú kapott helyet, melyet Fülöp Márta készített „Hogyan lettem űrpszichológus?” címmel. Ha érdekli, hogy milyen módon lehet kognitív kísérleteket folytatni az űrben, akkor feltétlenül olvassa el az interjút!
“Aranyoklevelesek”: kik végeztek az ELTE pszichológia szakán 50 évvel ezelőtt?
Ugyancsak ebben a lapszámban olvashatjuk Dúll Andrea, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának általános dékánhelyettese ünnepi beszédét, amely az ELTE Ünnepi Közgyűlésén hangzott el az „Aranyokleveles pszichológusok” jubileumi oklevelek adományozása alkalmából.
Végezetül a számban számos elmélyülten elemző könyvismertetést is talál!Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2019/2. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: journals@akkrt.hu
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni: