"Magas színvonalú addikciós kutatásokba tudtam bekapcsolódni"
Hol végezted a korábbi tanulmányaidat, és mi motivált a doktori elkezdésére?
Az ELTE-n végeztem az alap- és mesterképzést is, klinikai és egészségpszichológia szakirányon. Már az alapszaktól kezdve nagyon érdekelt az addikciók témaköre, így célirányosan ilyen témájú terepgyakorlatokat vettem fel, és az MA szakdolgozatomat is ebben a témában írtam. A diploma után egy multinacionális cégnél kezdtem el dolgozni, majd a mesterszakos szakdolgozati témavezetőm, Urbán Róbert hívott, hogy felvételizzek a doktori képzésbe. Amellett, hogy továbbra is nagyon érdekelt az addikciókutatás, ez egy új lendületet is adott, hogy visszatérjek a pszichológiához. Továbbá az is motivált, hogy szerettem volna a mesterszakon elsajátítottnál magasabb szintre emelni a tudásomat az adatelemzés, a statisztikai módszerek terén.
A doktori kutatásod során is az addikció témakörével foglalkoztál. Mi volt a konkrét témád?
A kutatásom témája a problémás alkohol- és szerhasználat volt, illetve azt vizsgáltam, hogy az ebben érintett, különböző súlyosságú csoportok milyen pszichológiai jellemzőkkel írhatók le, milyen mentális zavarok merülhetnek fel náluk. Úgy gondolom, hogy ez a téma, különösen az alkoholfogyasztás, ma Magyarországon egy nagyon releváns kutatási irány, és fontos lehet ezen a területen belül újabb szempontokat megismerni. Emellett az is fontos tényező volt számomra, hogy a PPK-n sok magas minőségű addikciós kutatás születik, és ezekbe tudtam én is becsatlakozni.
PhD-hallgatóként a kutatás mellett oktatóként is kipróbálhattad magad, milyen élmény volt számodra a tanítás?
Mielőtt elkezdtem volna a képzést, nehezen tudtam elképzelni azt, hogy egyszer majd tanítani fogok, ezért ez eleinte nagyobb kihívások elé is állított, és úgy érzem, még most is folyamatosan tudok fejlődni az oktatói feladatokban. Ebben nagyon sokat segítettek a kollégák, az elején meg tudtam nézni, mások hogyan tanítanak, illetve rengeteg segédanyag állt rendelkezésre az órákra való felkészüléshez. A témavezetőm bármikor elérhető volt és válaszolt a felmerülő kérdéseimre, és a többi doktori hallgatóval is folyamatosan tudtam tapasztalatokat cserélni, akár a közösen tartott órák során is.
A PhD-tanulmányaid során vettél részt a Kérdőíves módszerek a klinikai és egészségpszichológiai kutatásban és gyakorlatban c. kötet szerkesztésében. Hogyan kerültél bele ebbe a projektbe, hogy néz ki egy több szerkesztő által összeállított kötet létrehozása?
Nagyon örültem neki, hogy már a doktori alatt volt lehetőségem részt venni egy ilyen nagy munkában, amely egy hosszú együttműködés során jött létre. A szerkesztői munka azzal kezdődött, hogy fel kellett kutatni a szakirodalomban a releváns kérdőíveket, és ki kellett alakítanunk egy szempontrendszert, hogy mi és hogyan kerüljön be a könyvbe. Az egyes fejezetek megírására az adott területek szakértőit kértük fel, így a velük való kapcsolatfelvétel is a projekt izgalmas része volt. A lektorálás a szerzőkkel való együttműködésben történt, míg a kötet formai szerkesztése és javítása során a kiadóval dolgoztunk együtt. Ebben a projektben sokat tudtam fejlődni a pszichometria területén, de a szerkesztőtársaimmal végzett közös munkából is rengeteget tanultam, és számos nagy tudású hazai kutatóval kerülhettem kapcsolatba. Összefoglalva, ez egy kihívásokkal teli és inspiráló folyamat volt.
Mit tanácsolnál azoknak, akik gondolkodnak a doktorin, szerinted kinek érdemes elkezdeni ezt a képzést?
Szerintem, ha valakit érdekel a kutatás, akkor mindenképp érdemes nekivágni. A Pszichológiai Doktori Iskolában nagyon sok lehetőséget biztosítanak arra, hogyha motivált vagy, akkor tudj fejlődni. Én személyesen sok jó emléket viszek magammal erről a képzésről, mert nagyon befogadó volt a környezet, kollégaként kezeltek, rengeteg visszajelzést kaptam, amik megerősítettek abban, hogy tényleg oktatással és kutatással szeretnék foglalkozni. Nemcsak a saját témámban merülhettem el, hanem mások publikációiba is besegíthettem társszerzőként, és érdekes volt ilyen formában rálátni más területekre is. Olyanoknak ajánlanám ezt a képzést, akiket vonz a komplex és változatos munka, hiszen nemcsak a kutatás, de az oktatás terén is helyt kell állni, ez pedig fontos szempont lehet.
Horváth Zsolttal korábban a magyarok alkoholfogyasztási szokásainak kutatásáról és a „Józanság a járvány idején” programról készítettünk interjút, amelyet itt olvashatnak.