Jog a tanárszakosok órarendjében

Mind a kutatók, mint a gyakorló oktatási szakemberek egyetértenek abban, hogy a gyakorló pedagógusoknak kellő mélységű és gyakorlati jogi ismeretekkel kell rendelkezniük mind a hivatásuk megfelelő gyakorlása, mind pedig magatartásuk példaadó jellege okán. Ezért az is kijelenthető, hogy a leendő tanároknak szükségük van arra, hogy tanulmányaik jogi kurrikulumot is magukban foglaljanak. Ennek ellenére a vonatkozó módszertani szakirodalom erre nem tér ki, jellemzően arra fókuszál, miként lehet valamilyen szintű jogi és állampolgári alapismereteket tanítani az iskolában. A tanárképzésbe ágyazott jogról szóló tanítás egyik legnagyobb nehézsége, hogy a komplex jogi problémák tárgyalásához nélkülözhetetlen jogi szaknyelv ismerete nem várható el a pedagógusjelöltektől, akik nagy része alapvető jogi fogalmak elsajátítására sem kapott eddig lehetőséget. A könyvfejezet egy olyan oktatási módszert mutat be, amely a szükséges fogalmak megalapozása révén lehetővé teszi a tanárok számára releváns jogi és etikai problémák tárgyalását egy jogi kurzus keretében.

A könyvfejezetben bemutatott, „a pedagógus hivatás jogi és etikai keretei” című kurzus Magyarország legnagyobb tanárképző intézményében, az ELTE-n is előzmények nélküli. Az órát tanárszakos hallgatók első alkalommal a 2018/2019-es tanév őszi szemeszterében vehették fel szabadon választható tárgyként, és azóta is minden félévben meghirdették. Az első két félévben a tárgyat hallgatók a kurzus végén részletes értékelést adhattak, amellyel maguk is hozzájárultak  a tananyag és a munkaformák alakításához. A két kísérleti és az azt követő újabb két félév egyaránt bebizonyította, hogy a tanárszakos hallgatók kifejezetten igénylik a jogi ismeretek oktatását. Arra is rávilágított, hogy jogi előismeretek hiányában az elméleti kérdésfelvetések mindig a gyakorlat irányából közelítendők meg. Az esettanulmányok, konkrét jogalkalmazási helyzetek, pl. egy fegyelmi tárgyalás szimulálása könnyen felkeltik a hallgatók érdeklődését, míg a száraz jogelméleti fejtegetések vagy a jogszabályolvasásra korlátozódó tanulási tevékenységek elidegenítőleg hatnak, ezért a mind a tematika, mind a munkaformák megválasztásánál törekedni kellett arra, hogy azok színesen, dinamikusan változva támogassák az elméleti elmélyülés és gyakorlati kipróbálás egyensúlyát. Minthogy egy ilyen módszer könnyen a félév ívének töredezettségéhez vezethet, szükséges volt egyfajta gerincként egy központi témát választani, amely minden altémában megjelenik. Ezért a kurzus vezérfonala az emberi méltóság tisztelete lett, így a morál-etika-jog viszonyrendszerének taglalására épülően bekerültek a kurrikulumba klasszikus emberi jogi kérdésfelvetések is, mint például a diszkrimináció tilalma.

A szervezeti keretek és szintek mellett a kurzusok tematikájában helyet kaptak munkajogi ismeretek is (a tanár mint munkavállaló), a diákok jogai, illetve a tanár, a diák és a szülő egymással való kapcsolatrendszerének szabályozása. A tanagyag tartalmával és a feldolgozás módjával kapcsolatosan érkezett hallgatói visszajelzések alapján állítható: a kurzusnak köszönhetően pozitív irányban változott a hallgatóknak a jogról és az etikáról alkotott véleménye, és tudásuk is gyarapodott a két tématerületen.

A könyvfejezet itt olvasható:

Rónay Zoltán: Legal Case vs Legal text: How to Teach Law in Teacher Training. In: Mafalda, Carmo (szerk.) Education Applications & Developments V.: Advances in Education and Educational Trends Series. Lisboa, Portugália: InSciencePress, (2020) pp. 94-103.