Innovatív városfejlesztési vizsgálatok a TINLAB-programban

2023.01.26.
Innovatív városfejlesztési vizsgálatok a TINLAB-programban
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet Környezetpszichológia Kutatócsoportja Dúll Andrea vezetésével egy kelet-magyarországi középvárossal, Nyírbátorral foglalkozik egy nagy léptékű alap- és alkalmazott kutatásban.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) programja keretében huszonegy új – köztük tizenöt ELTE-s – kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenység indulhat meg 2023-ban. A négy intézmény (Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem, Hárfa Alapítvány, valamint a konzorciumvezető ELTE) összefogásával megvalósuló tudáscentrum kizárólag olyan KFI tevékenységeket valósít meg, amelyek valódi társadalmi kihívásokra keresnek tudományos igénnyel megalapozott válaszokat.

Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet (EKTI) kutatása az élhetőbb városok kialakításához járul hozzá Nyírbátor több szempontot és módszertant ötvöző elemzésén keresztül. Nyírbátor nagyon sok szempontból izgalmas, modellezést is lehetővé tevő helyzetben van Magyarországon: a város környezetpszichológiai-urbanisztikai kevert módszertan mentén történő elemzése nemcsak magára a településre érvényes, hanem a vizsgálatok kapcsán feltárhatók és elemezhetők azok a városviszonyulási minták, amelyek ismerete alapot szolgáltat a más településeken is hasznosítható kutatási és beavatkozási stratégiák kidolgozásához.

Az eredmények így közvetlenül is alkalmazhatók a településtervezésben és –fejlesztésben.

A kutatás első ütemében reprezentatív környezetpszichológiai adatfelvétellel, valamint építészeti/urbanisztikai elemzésekkel átfogó képet kaptunk a város lakóinak eddig fel nem tárt települési viszonyulásairól. A projekt második szakaszában („Látens és közvetlenül mérhető térviszonyulások komplex mintázatának feltárása: Nyírbátori lakosok helyei”) jelenleg olyan környezetpszichológiai, urbanisztikai és építészeti komplex, transzdiszciplináris vizsgálatok folynak, amelyekből alaposabban és részletesebben megismerhető a nyírbátori lakosok egyes települési téri helyzetekhez fűződő tudatos és nem tudatosuló viszonya a településen és környezetében zajló gazdasági-társadalmi folyamatok kontextusában.

A feltárt szociofizikai települési jellemzők, mintázatok nemcsak újszerű ember-környezet tranzakciós alapkutatási eredményeket jelentenek, hanem az ezek mentén kialakított jó gyakorlatokat kézikönyvben foglalják össze, melynek tudásanyaga támogatja a települések humánusabb tervezését és alakítását.