Hunyady Györgyöt köszönti a Magyar Pszichológiai Szemle
A tartalomból
Magyar nemzeti identitás a kollektív traumák tükrében
Szabó Zsolt Péter (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar), Benza Málna, Nikoletti Edina, Oláh Julianna és Miasnikov Gréti Mirtyll (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar) vizsgálatukban egy, a kollektív áldozati vélekedésekről szóló összehasonlító nemzetközi kérdőíves kutatás keretében három magyar mintán végzett kérdőíves adatgyűjtésből (N = 933) származó eredményeikről számolnak be. Az izgalmas kutatás az alábbi kérdésekre kereste a választ: Mennyire jelennek meg a korábban már feltárt, illetve korábban kevésbé vizsgált kollektív áldozati vélekedések a magyar kontextusban? Milyen kapcsolatban vannak egymással az egyes áldozati vélekedések? Mennyire fontos a vizsgálati személyek számára a csoport áldozattá válása (viktimizációja)? Ha tájékozódni szeretne a kutatás legfontosabb eredményeiről mindenképpen érdemes fellapoznia az írást.
A tanulmány szociálpszichológusok, szociológusok, történészek és egyetemi hallgatók érdeklődésére egyaránt számot tarthat!
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/4/article-p461.xml
Milyen a mai fiatalok lelki ellenállóképessége és mi segítheti őket?
Kóródi Kitti, Szél Erzsébet és Szabó Éva (a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének munkatársai) a Serdülő Reziliencia Kérdőív (Resilience Scale for Adolescents, READ, Hjemdal és munkatársai, 2006)) hazai adaptációját végezték el 5,490 középiskolás és 5,593 egyetemista körében, ellenőrizve a kérdőív szerkezetét, belső megbízhatóságát, konstruktív validitását, illetve a lelki ellenállóképesség (reziliencia) kapcsolatát demográfiai és pszichológiai jellegű változókkal. Céljuk egy olyan kérdőív validálása volt, amely illeszkedik a reziliencia folyamatjellegű értelmezéséhez, és lehetőséget ad a személyes erőforrások mellett a környezeti erőforrások mérésére is, ezenkívül könnyen értelmezhető és jól alkalmazkodik a serdülők életkori sajátosságaihoz. Igazodva a READ más nyelveken történő adaptációiban alkalmazott mérőeszközökhöz, kutatásukat a Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ, Robert Goodman, 1997) és a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív (MSPSS, Zimet, Dahlem, Zimet és Farley, 1988) bevonásával végezték a reziliencia fő forrásainak (személyes jellemzők, családi támogatás, társas támogatás) vizsgálatához. A kérdőív alkalmas lehet további feltáró kutatásokban való alkalmazásra is.
A tanulmányt iskolapszichológusoknak, serdülőkkel foglalkozó klinikai pszichológusoknak, egészségpszichológusoknak, prevenciós programok kidolgozóinak és pedagógusoknak kiemelten ajánljuk!
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/4/article-p483.xml
Milyen tulajdonságok szükségesek a jó és hosszú távú párkapcsolathoz?
Ocsenás Dorottya és Kovács Judit (a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetnek munkatársai) az ideális partnerkapcsolathoz fűződő preferenciákat vizsgálták a mai magyar társadalomban egy 534 főből álló, kényelmi mintavételen alapuló kérdőíves vizsgálatukban. A kutatás során többek között az alábbi érdekfeszítő kérdésekre keresték a választ: Mutatnak-e különbséget a férfiak és nők a jó párkapcsolathoz szükséges férfi és női tulajdonságok megítélésével kapcsolatban? Mennyire tükröznek hagyományos és modern elvárásokat az ideális partnerkapcsolathoz szükségesnek tartott férfi, illetve női tulajdonságok? Hogyan változnak a preferenciák az életkor, az iskolázottság, a vallásosság és a nemi egyenlőséggel kapcsolatos nézetek összefüggésében? Mennyire egyenlőségelvű a magyar társadalom a nemi egyenlőség tekintetében? Ha felkeltették érdeklődését az fenti kérdések, mindenképpen érdemes fellapoznia az írást!
A tanulmányt jó szívvel ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik párkapcsolati kérdések iránt, a társadalmi nem kutatóinak, klinikus pszichológusoknak, család és párterapeutáknak.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/4/article-p507.xml
A szociálpszichológia múltja és jelene, különös tekintettel közép-európai emancipálódásának történetére
Hunyady György (az ELTE Bölcsészettudományi Karának, majd Pedagógiai és Pszichológiai Karának korábbi dékánja, professor emeritusa, az MTA rendes tagja) az ELTE díszdoktorává avatásának kapcsán elhangzott beszédében az alábbi kérdéseket járja körbe: Hogy jött létre a szociálpszichológia irányzata? Milyen jellegzetességei vannak az egyes szakmatörténeti korszakoknak, melyek a jelent meghatározó trendek? Mik az amerikai és a később bekapcsolódó európai szociálpszichológia jellegzetes kérdésfelvetései, kutatási és módszertani irányai, trendjei?
A tanulmányt ajánljuk szociálpszichológusoknak, egyetemi hallgatóknak, a pszichológiatörténet iránt érdeklődő kutatóknak és a nagyközönségnek.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/4/article-p531.xml
(korlátozott hozzáférés)
Interjú
Hunyady György professzorral Fülöp Márta, a Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője beszélgetett 80. születésnapja alkalmából, életútjáról és a pályafutásáról, többek közt a magyarországi pszichológia oktatása, kutatása és felsőoktatása terén betöltött szerepéről, a nemzetközi, elsősorban az amerikai tudományossághoz való viszonyáról, kapcsolódásáról, a Magyar Tudományos Akadémiában betöltött szakmai és közéleti szerepéről, személyes egyetemi kutatómunkájáról.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/4/article-p543.xml
(korlátozott hozzáférés)
Könyvismertetés
A lapszámban Berán Eszter ismerteti a William Labov nevével fémjelzett szociolingisztikai interjú módszertanán alapuló, Budapest Szociolingisztikai Interjú (BUSZI)-projekt adatait feldolgozó, a nyolcvanas évek Budapestje lakóinak nyelvhasználatáról szóló, Kontra Miklós és Borbély Anna szerkesztésében megjelent hiánypótló kötetet.
A kötetet mind pszicholingvisztikával, nyelvészettel vagy szociológiával foglalkozó szakembereknek, egyetemi hallgatóknak, mind pedig a beszélt nyelv vizsgálata iránt érdeklődő nagyközönségnek is bátran ajánlhatjuk.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/4/article-p567.xml
(korlátozott hozzáférés)
Folytatódik a Visszatekintés rovat!
Az 1960-as évektől új lendületet kapó pszichológiai kutatások a korabeli publikációs lehetőségek hiánya miatt mára jobbára feledésbe merült nagy alakjait bemutató sorozatunk következő részében Séra László mutatja be az eredetileg fizikusnak készülő, majd pályát változtatva pszichológiatanári diplomát szerző, a szín- és tárgyészlelés összetett jelenségeit elméleti és kísérleti úton vizsgáló, továbbá a téri lokalizáció, a mozgás-, a nagyság- és a figuraészlelés témájában is kutatásokat végző Tánczos Zsolt munkásságát.
Különösen ajánljuk a rovatot a mai fiatalabb generáció számára.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/4/article-p573.xml
(korlátozott hozzáférés)
Vélemény
Hoyer Mária a klinikai- és klinikai addiktológiai szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszék tanszékvezetőjének reflexióit olvashatjuk Demetrovics Zsolt és Rácz József „Az addiktológiai pszichológia Magyarországon: Az elmúlt 30 év áttekintése” című tanulmányára.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/4/article-p581.xml
(korlátozott hozzáférés)
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2022/4. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: customerservice@akjournals.com
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor a cikkre kattintva a weboldalon a Purchase article-re kattintva, vagy az info@akjournals.com címen jelezve lehet megrendelni.
Az írások egyben megtekinthetők, letölthetők itt: https://akjournals.com/view/journals/0016/77/4/0016.77.issue-4.xml