Hiperszexualitás, doppingellenesség és kozmopolita nézetek
Tartalomjegyzék
- Miért buknak el a startupok?
- A bőrgyógyászati páciensek komplex pszichodermatológiai ellátásának szükségessége
- Hiperszexualitás a sportban
- Tiszta sport és doppingellenesség a parasportokban
- Kozmopolita orientáció, empátia és előítéletesség
- Életkori különbségek és profilok a környezettudatos viselkedésben és az ökoérzelmekben
Miért buknak el a startupok?
Kutatások szerint az induló startupok több mint 90%-a elbukik. A bukások okai közül a csapat kompetenciáival kapcsolatos, kevésbé kutatott tényezőkre fókuszált a jelen kutatás. Ötven, különböző iparágban és régióban működő startup publikált bukástörténetét elemezték, és azonosították azokat a kompetenciákat, amelyek hiánya a startupok vezetői szerint leginkább hozzájárult a sikertelenséghez. Két kompetencia hiányát azonosították legfontosabbként. Az egyik az információkeresés kompetencia, amelynek deficitje például azzal járt, hogy a csapat nem tette fel a megfelelő kérdéseket a megfelelő embereknek, és bár jó visszajelzéseket kaptak a termékükre, de nem találtak fizetőképes keresletet. A másik kompetencia az ügyfélorientáció volt, amelynek hiánya esetén például csak az új ügyfelek megszerzésére fókuszáltak, a meglévők megtartására nem. Valamely kompetencia hiánya az esetek legalább kétharmadában előfordult, a kettő együtt pedig az esetek több mint felében. Mindezek alapján az információkeresésre és az ügyfélorientációra érdemes nagyobb figyelmet fordítani a startup csapatok értékelése és fejlesztése során.
A bőrgyógyászati páciensek komplex pszichodermatológiai ellátásának szükségessége
Bizonyított, hogy a bőrgyógyászati betegséggel élők akár 85%-ánál a stressztényezők, a megterhelő életesemények, az idegrendszeri mechanizmusokon alapuló pszichés, illetve mentális folyamatok jelentős szerepet játszanak a tünetek fellángolásában és ezáltal az elszenvedő életminőségének romlásában. Ilyen bőrbetegség például a pikkelysömör, az ekcéma, az atópiás dermatitis, a csalánkiütés, a hajbetegségek, a pattanásosság, a Hansen-kór, a hegek, a túlzott mértékű izzadás, a genitális humán papilloma vírus, a seborrhea stb. Jelenleg a magyarországi gyakorlat a bőrgyógyászati ellátásban a testi orvoslásra (biomedikális kezelésekre) összpontosít, és a tudományos szakirodalom által javasolt több orvosi szakma kölcsönös együttműködésé alapuló (bőrgyógyász, pszichoterapeuta) ún. pszichodermatológiai hozzáállás és kezelés elérhetősége igen szűk körű, leggyakrabban eseti jellegű. Jelen tanulmányban a szerzők javaslatot tesznek ennek mikéntjére.
A sportolással fokozott szexuális viselkedés járhat együtt, azonban az ezeket meghatározó tényezők viszonylag ismeretlenek. Jelen tanulmány a kajakosok szexuális viselkedését vizsgálta egy „általános testmozgás” kontrollcsoporthoz képest, figyelembe véve a nem, az edzésgyakoriság és az észlelt stressz szerepét is. Az online kérdőíves kutatásban 104 kajakos és 77 rendszeresen testmozgást végző személy (89 férfi és 92 nő) vett részt. A kutatók elemzéseket végeztek az észlelt stressz és a testmozgás mennyisége közötti összefüggések vizsgálatára, figyelembe véve a nemek és a sporttípusok közötti különbségeket. Az eredmények azt sugallják, hogy a hiperszexualitás észlelt stresszel és edzésintenzitással való összefüggései a sportágtól és a sportoló nemétől függően változhatnak. Míg az észlelt stressz férfiaknál és nőknél is összefüggésbe hozható a hiperszexualitással, a testmozgás mennyiségének a hiperszexualitással való kapcsolata a nemtől és a sporttípustól függően nagyobb változatosságot mutat. Ezek az eredmények segíthetnek a sportban előforduló hiperszexualitás empirikus alapú megelőzésében és kezelésében.
Tiszta sport és doppingellenesség a parasportokban
Az Európai Unió ERASMUS+ programja által finanszírozott projekt a sportolók és a sportolókat segítő személyzet szempontjait vizsgálta a tiszta sporttal, a doppinggal és a parasporton belüli doppingellenességgel kapcsolatban. Ez egy korábbi kutatási program folytatása, amely ajánlásokat dolgozott ki kutatási prioritásokra az evidenciákon alapuló antidopping oktatás erősítése érdekében, amelyet a Doppingellenes Világügynökség (WADA) elfogadott. Történelmileg a tiszta sportoktatás tervezése és megvalósítása figyelmen kívül hagyta a parasportolók és támogatói hálózatuk sajátos igényeit. Delphi módszert alkalmazva 66 nemzetközi szakértőt vontak be a vizsgálatba, beleértve kutatókat, sportolókat, edzőket, szövetségi testületi személyzetet és antidopping oktatókat is. Átláthatóan strukturált kutatási módszerrel, négy adatgyűjtési körön keresztül jutottak konszenzusként egy átfogó ajánláscsomaghoz, amely nemcsak a doppingellenes és tiszta sport oktatásban részt vevő szakembereket segíti, de a paralimpiai sportokban a doppingmegelőzés és integritásmegóvás standardizálására törekvő döntéshozókat is tájékoztatják.
Kozmopolita orientáció, empátia és előítéletesség
A kutatók az empátiát és a kozmopolita orientációt vizsgálták a romák, zsidók és muszlimok iránti attitűdökkel kapcsolatban magyarországi kontextusban. A kozmopolita orientáció annak elismerését és elfogadását jelenti, hogy az emberek közös alapértékekkel rendelkeznek akkor is, ha más háttérből érkeznek; a nyitottság és a sokszínűség preferenciája jellemzi. A korrelációs vizsgálat szignifikáns összefüggéseket tárt fel az empátia és a kozmopolita orientáció között, valamint a kutatók azt találták, hogy utóbbi befolyással bír a kisebbségi csoportok iránti attitűdökre. A kutatás továbbfejlesztette és pontosította a korábbi eredményeket azáltal, hogy megmutatta: az empátia a kozmopolita orientációval együtt alakítja a kisebbségi csoportok iránti attitűdöket. Az eredmények azt mutatják, hogy bár az empátia értékes, de nem önálló előrejelzője a kisebbségi csoportok iránti pozitívabb attitűdöknek. Az empátiát és a kozmopolita nézeteket egyaránt célzó stratégiák hozzájárulhatnak a harmonikusabb csoportközi kapcsolatok előmozdításához.
Életkori különbségek és profilok a környezettudatos viselkedésben és az ökoérzelmekben
Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének kutatása azt vizsgálta, hogy mennyiben azonosíthatók generációs mintázatok a környezettudatos cselekedetek tekintetében, és hogy milyen látens profilok jelennek meg az ökoérzelmek - ökoszorongás, ökobűntudat és ökogyász - és a környezettudatos viselkedés terén. Az eredmények azt mutatják, hogy bár nincs különbség az összesített környezettudatosság pontszámban az életkori csoportok között, de egyes környezettudatos viselkedések tekintetében jelentős, nemlineáris különbségek mutatkoztak. A fiatalabb korosztályokban elterjedtebb az környezetbarát öltözködés és a zöldebb közlekedés, míg az idősebbek magasabb pontszámokat értek el a megőrzés, újrahasznosítás, kevesebb hús fogyasztása és környezetszennyező termékek bojkottja terén. A látens profilok lineáris együttjárást mutatnak az ökoérzelmek és a környezettudatos viselkedés között. Mindez azt sugallja, hogy minden generációnak saját preferenciái vannak a környezetvédelmi magatartás terén és a fiatalabb korcsoportokban erőteljesebben megjelennek a különböző ökoérzelmek. Ezeket a különbségeket érdemes figyelembe venni a környezettudatossági szemléletformáló programok tervezése során.