Big data a játéklaborban

2021.11.24.
Big data a játéklaborban
Okoseszközökkel vizsgálják az óvodások motoros funkcióit és társas viselkedését a Veres-Székely Anna vezetésével működő MTA-ELTE Lendület Kutatócsoportban. Az ELTE PPK-n kialakított játéklaborban úgy zajlik a készségek és kompetenciák felmérése és fejlesztése, hogy a gyerekek szinte észre sem veszik magukat a vizsgálati eszközöket.

Az adatalapú társadalomtudományi kutatási módszerek térhódítása a pszichológusok számára új lehetőségeket nyitott meg mind az egyéni képességek vizsgálatában, mind pedig a csoportban való viselkedés elemzése terén. Az ELTE PPK Izabella utcai épületében létrehozott okostér is erre az elvre épül: falai érzékelőkkel vannak ellátva, a gyerekek pedig „varázsövet” vesznek fel és olyan játékokkal játszhatnak, amelyekbe adatrögzítésre is alkalmas szenzorokat rejtettek el. Így nyomon követhető mind a gyerekek, mind pedig a játékok mozgása és egymástól való távolsága.

A játékok főszereplői a hosszúfülű manók, akiket a varázslatos erdőben a gyereknek először meg kell találniuk. Minden gyerkőcnek saját manója lesz a játékban, aki „megszólítja” játszópajtását, amikor a kereséskor a közelébe ér. A gyerekek nagyon szeretik ezeket a bájosan kerekded Baby-Yoda plüssmanókat, akik beszélni és dorombolni is tudnak –  magyarázza Veres-Székely Anna, a kutatócsoport vezetője.


A játékos feladatok alatt a szenzorok folyamatosan információt küldenek a gyerekek és a játékok egymástól való távolságáról, illetve mozgásáról. Így pontos képet kaphatnak a kutatók arról, hogy például a feldobott manóikat sikerült-e újra elkapniuk a gyerekeknek. Mi több, a sikeres akciót az adott manó a laborban működő okosrendszer számításai alapján azonnal vissza is jelzi: „Juhé”, kiáltja az egyik. „Ez az”, így a másik. Igen hatékonyan mérhetők és fejleszthetők így a motoros készségek, miközben a kicsik csoportban, játékos módszerekkel tanulnak.

E módszer segítségével fejleszthetők a szociális és érzelmi készségek is. A kooperatív „tükör-játékban” például a manópárokat úgy mozgatják kis gazdáik, hogy azok ne érintsék meg egymást, de ne is távolodjanak el egymástól. A láthatatlan kapcsolat meglétét a manók dorombolással erősítik meg. Ha ez megszakad, nem dorombolnak tovább.


A vizsgálatban megfigyelt sokdimenziós adathalmazból sokkal objektívebb képet kaphatnak a kutatók a gyerekek fejlődéséről, de akár a csoportdinamika alakulásáról is, mint a hagyományos megfigyeléses módszerekkel. Bonyolult algoritmusok alapján alakítható ki a személyre szabott, optimális fejlesztési stratégia, amely

nem viszi túlzásba egy adott készség gyakoroltatását, hanem több készség folyamatos monitorozása mellett ad teret a felfedező játékra.

Egyes gyakorlatok a játékban újra és újra ismétlődnek és szemben az emberi megfigyelőkkel, az okoseszközök figyelme nem lankad a monoton adatgyűjtés során. Ennek köszönhetően a fejlődés (vagy annak hiánya) nagyon jól követhető és az objektív mérőszámok segíthetnek annak eldöntésében, hogy adott esetben szükség van-e terápiás beavatkozásra, vagy csak időt kell hagyni a fejlődésre, mely például a fejlesztő játék hatására az adatok alapján tendenciaszerűen már el is indult.

Veres-Székely Anna 2018-ban nyerte el az MTA Lendület kutatási pályázatát, s bár korábban hosszú időt töltött külföldön, első sorban az Egyesült Államokban, a támogatásnak köszönhetően itthon, az ELTE PPK-n hozta létre kutatócsoportját. A kutatási projektben gyerekek és felnőttek különféle képességeit és érzelmi aktivitását vizsgálják különböző szenzoros technológiákon alapuló mérőeszközök segítségével. A kutatócsoportban dolgozó pszichológusok, Kótyuk Eszter és Kasos Krisztián, illetve doktorandusz hallgatóik mellett fontos szerephez jut az Obimon Kft.-vel való, immár több éves múltra visszatekintő együttműködés is, mely lehetővé teszi a cég által fejlesztett szenzoros okoseszközök alkalmazását a kutatásban.

Az idei tanévben a kutatócsoport által kidolgozott vizsgálati módszerek oktatása is elindult. A mesterszakos hallgatók az adaptáció pszichológiájáról szóló előadásokat minden félévben hallgathatják angol, illetve magyar nyelven. A hozzá kapcsolódó gyakorlati órákon pedig a PLAY smart játékos okos eszközök használatát sajátíthatják el.


A szenzoros adatgyűjtésre alkalmas játéklabor a már évek óta működő ELTE Babalaborban vizsgált 0-3 éves korosztálynál idősebb, óvodás és kisiskolás korú, 3-8 éves gyerekek megfigyeléséhez teremt alkalmas környezetet, de a laborhoz tartozó öltözőben szoptatásra is alkalmas baba-mama szobát is kialakítottak, így tovább bővült az ELTE PPK bababarát szolgáltatásainak infrastrukturális háttere.