Az új pszichoakív szerhasználók jellemzői
Egy nemzetközi kutatás tapasztalatai
Az új pszichoaktív szerhasználat továbbra is egy fontos népegészségügyi probléma Európa több országában. Új pszichoaktív szernek számít minden olyan, szintetikus vagy természetes anyag, amelyek hatása hasonló az illegális szerekéhez, de fogyasztásuk jogilag nem szabályozott. A legnépszerűbb új pszichoaktív szerek a katinon származékok és egyéb amfetamin-típusú szerek, valamint a szintetikus kannabinoid származékok. A probléma súlyát jól jelzi, hogy míg a European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction nyilvántartása szerint 2004-ben 13 új pszcihoaktív szer létezett, 2016-ban már 650. A helyzet még kritikusabbá vált, amikor megjelentek a szintetikus opioidok, amelyek azonban Európában nem okoztak akkora problémát, mint az USA-ban. Bár az opiáthasználat és az ehhez köthető halálozási ráta Európában is növekszik.
Viszonylag kevés információ áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megértsük az új pszichoaktív szerhasználók motivációit. Több korábbi kutatás úgy találta, hogy a tradicionális drogok használatához hasonlóan a fő motivációs tényező a szerhasználat során a kíváncsiság és az élvezeti faktor. Más vizsgálatok viszont azt találták, hogy olyan külső tényezők is fontos szerepet játszhatnak az új pszichoaktív szerek fogyasztása során, mint a jogi megítélés bizonytalansága, a könnyű elérhetőség, az alacsony ár vagy a magasnak remélt minőség.
A kutatás célja és a vizsgálat jellemzői
A kutatás célja az volt, hogy bemutassa a szerhasználati jellemzőket, azonosítsa az esetleges külső/környezeti tényezőket a különböző szerhasználói csoportokban, és hogy azonosítson egy sor olyan jellegzetességet, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy valakit marginalizált új pszichoaktív szerhasználónak tartsunk.
A tanulmány alapját képező kutatás, egy, az Európai Bizottság által támogatott, hat országot (Németország, Írország, Hollandia, Lengyelország, Portugális és Magyarország) magába foglaló nemzetközi projekt eredményeképpen jött lére. A kutatás 2016 áprilisa és novembere között zajlott, kényelmi mintavétellel, három különböző használói csoportban, 3023 felnőtt lekérdezésével. A három szerhasználói csoport: a marginalizált szerhasználók, a partizók (rekreációs jelleggel az éjszakai életben aktívak) és az online közösségekben (drog-tematikájú fórumokon) aktív szerhasználók voltak. Marginalizált szerhasználónak az számított a kutatásban, aki alacsony küszöbű ártalomcsökkentő szolgáltatást vett igénybe. Ezen szerhasználói csoportok szerhasználati szokásait vizsgálta a kutatás szocio-demográfiai és szerhasználati motivációk mentén. A kérdőív továbbá kitért a szerhasználat gyakoriságára, az ebből fakadó esetleges szociális és egészségügyi problémák vizsgálatára, a szerekhez jutás módjainak feltérképezésére valamint a megküzdési mechnaizmusokra és a motivációs elemekre is. A kérdőív felvétele személyes megkérdezéssel és online kitöltéssel történt. A különböző szerhasználói csoportok eltérő arányban jelentek meg a mintában; a marginalizált csoportot különösen nehéz volt elérni Németországban, Hollandiában és Portugáliában.
A kutatás főbb eredményei
A különböző szerhasználói csoportokat eltérő mértékben találták meg az interjúkészítők a különböző országokban. A legtöbb marginalizált szerhasználó Magyarországon volt, a legtöbb online közösségekben aktív használót Hollandiában érték el. Lengyelországban és Magyarországon magasabb volt az új pszichoaktív szerhasználat mint az illegális szerek használata a vizsgált csoportokban. A demográfiai jellemzők nagy változatosságot mutattak, a legjelentősebb különbség a csoportok között az iskolai végzettség tekintetében és a foglalkoztatási helyzetben volt (a margnialziált szerhasználóknak volt a legalacsonyabb iskolai végzettsége és közöttük nagyobb mértékben voltak munkanélküliek). Az elmúlt hónapban mért szerhasználati gyakoriság az új típusú pszichedelikus szerek és az illegális szerek kivételével szignifikánsan magasabb volt a marginalizált csoportban, mint a másik kettőben. A legmagasabb mértékű intravénás szerhasználat is ebben a csoportban volt kimutatható. Az is kiderült, hogy a tradicionális szerek még mindig népszerűek és sokszor az új pszichoaktív szerekkel együtt használják ezeket. A legnépszerűbb új pszichoaktív szerek (szintetikus kannabinoid és stimulánsok) használati gyakorisága 2-3-szor akkora az új pszichoaktív szerhasználók között mint az illegális szerhasználat gyakorisága a teljes társadalomban. Az új pszichoaktív szerhasználók között azonban a tradícionális szerhasználat mértéke is 4-5-ször volt magasabb, mint a teljes társadalomban.
A motivációs tényezők vizsgálata és a marginalizált szerhasználók jellemzői
A motivációk vizsgálata során a kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, a külső motivációs elemek vizsgálata mennyiben segíti az új pszichoaktív szerhasználók motivációinak megértését. Bár a marginalizált használók számára ezek fontosabbak voltak, összességében mégsem játszottak nagy szerepet. A legkevésbé fontos tényezők a feltételezett legalitás és az ebből fakadó könnyű hozzájutás volt. A marginalizált szerhasználók speciális jellemzőit kutatva 1833 személy válaszát vizsgálták meg a kutatók (a holland válaszadók adatai nem képezték az elemzés tárgyát). A szocio-demográfiai jellemzőket tekintve az alacsony iskolai végzettség, a munkanélküliség, az idősebb kor, valamint a nagyobb településen élés megnövelte az esélyét annak, hogy valakiből marginalizált szerhasználó legyen. Ezen belül országspecifikus tényezők is megfigyelhetők voltak, pl. az iskolai végzettség szintje fontos előrejelzője volt a marginalizált használatnak Magyarországon és Németországban. A munkaerőpiaci státusz fontos előrejelző volt Lengyelországban, a kor Magyarországon és Lengyelországban: 24 év fölött növekedett az esélye annak, hogy a szerhasználó a marginalizált csoporthoz tartozik. A problémás droghasználat és az intravénás droghasználat szintén növelte az esélyét, hogy valaki a marginalizált csoportba kerüljön. Az országspecifikus tényezőket vizsgálva elmondható, hogy az elmúlt évben vagy az elmúlt hónapban mért szerhasználati gyakoriság alapján a heroin,- és intravénás szerhasználat Németországban és Lengyelországban, az amfetamin és metamfetamin használat Lengyelországban, a szintetikus kannabinoid és crack használat Magyarországon növelte az esélyét annak, hogy valaki a marginalizált csoportba tartozzon. Németországban a párhuzamosan többféle új pszichoaktív szerhasználat növelte ennek az esélyét.
Konklúzió
A kutatás közelebb vitt ahhoz, hogy meghatározzuk azokat a demográfiai jellemzőket és szerhasználati motivációkat, amelyek a marginalizált szerhasználói csoportot jellemzik. Az eredményeket összehasonlítva a 2018-as EMCDDA jelentésével elmondható, hogy a három vizsgált szerhasználati csoportban magasabb a problémás szerhasználók aránya és a szerhasználat gyakorisága is mint azoké, akik a felnőtt társadalmat reprezentálják az említett jelentés szerint. A problémás használat leginkább a gyakoribb intravénás szerhasználatból ered. Egy másik aggasztó jelenség, hogy az új pszichoaktív szerhasználók nem mindig tudták megmondani, hogy milyen típusú szert használnak, és nem tudták bekategorizálni sem, hogy milyen hatóanyagot tartalmaz a szer, amit használnak. Minden vizsgált csoportban a leggyakrabban használt szertípus a tradicionális drogok voltak, az új pszichoaktív szerek csak kiegészítették ezt a szerhasználatot. A marginalizált használókra volt egyedül jellemző, hogy nagyobb volt az új pszichoaktív szerhasználat mértéke, mint a többi csoportban. A környezeti, külső tényezők nem játszottak fontos szerepet a motivációkban, ettől kis mértékben eltért a marginalizált csoport, de az országok között is jelentős különbségek voltak. Összeségében elmondható, hogy a marginalizált használók a legmagasabb rizikótényezőjű csoport, a csoport tagjaira jellemző az alacsony iskolai végzettség és a legkockázatosabb droghasználati mintázat. A marginalizált szerhasználók jellemzőinek megismerése fontos információkat közvetít a döntéshozók felé is, azok mintázatának megismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy a célcsoportok igényeinek megfelelő intervenciók szülessenek, amelyek segíthetnek az új pszcihoaktív szerhasználat, mint fontos népegészségügyi probléma kezelésében.
A cikk itt érhető el: