Az evolúciós pszichológia szemüvegén keresztül
A tartalomból
A sötét triád társas dilemmája
Putz Ádám, Kocsor Ferenc, Bereczkei Tamás (a Pécsi Tudományegyetem Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszékének munkatársai), Fehér Adrián (Pécsi Tudományegyetem, Kognitív pszichológia MA), Ferencz Tas (Pécsi Tudományegyetem Evolúciós és Kognitív Pszichológia Doktori Program), és Láng András (Pécsi Tudományegyetem Fejlődés- és Klinikai Pszichológia Tanszék) kutatásukban egy újfajta kísérleti játék kétféle változatával vizsgálták a csoporthoz tartozás élményének, valamint a sötét személyiségjegyeknek (machiavellizmus, nárcizmus, pszichopátia) a csoportközi együttműködésre gyakorolt hatását. Mik befolyásolják az emberek csoporton belüli és csoportközi együttműködésről szóló döntéseit? Megéri a hosszútávú nyereségért feladni a rövidtávú nyereséget? Mi motiválhatja az egyént a csoporton belüli együttműködésre? Mi magyarázza az anonim jótékonykodást? Mit takar az indiszkriminatív altruizmus fogalma? Miben különbözik a sötét személyiségjegyekkel rendelkező személyek személyközi kapcsolatokban mutatott viselkedése a többi emberétől? Befolyásolja-e, és hogyan a különböző, illetve azonos csoporthoz tartozás az együttműködési hajlandóságot? A kutatók két vizsgálatot végeztek, egy 236 főből, majd egy 147 főből álló mintán tesztelték hipotéziseiket. Eredményeiket a törzsi ösztön hipotézis, valamint a minimális csoport paradigma elméleti keretében tárgyalják.
A tanulmányt egyaránt ajánljuk klinikai pszichológusoknak, szociálpszichológusoknak és gyakorló szakembereknek.
Mozaikcsaládokon belüli kapcsolatok az evolúciós elméletek tükrében
Kocsor Ferenc, Láng András, Gyuris Petra (a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének munkatársai) és Babós Andreas (a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének hallgatója) a Testvérkapcsolati Kérdőív és a Kapcsolati Elégedettség Skála magyar adaptációját végezték el, továbbá a Coparenting Inventory for Parents and Adolescents (CI-PA kérdőív) eredeti változatát kérdezték le vizsgálatukban, az alábbi kérdések megválaszolásával: Mit nevezünk mozaikcsaládnak? Hogyan vizsgálhatók a mozaikcsaládokon belüli komplex kapcsolatok az evolúciós elméletek tükrében? Van-e történeti, evolúciós előzménye a mai mozaikcsaládoknak, vagy egy teljesen új jelenséggel állunk szemben? Azaz: levezethető-e a mozaikcsaládok működése közvetlenül az evolúciós elméletekből? Vajon a szülők úgy ítélik-e meg gyermekeik kapcsolatát, ahogy az evolúciós elméletekből következik? Máshogy viselkednek-e az édes-, illetve féltestvérek a proszociális kapcsolatok, versengés és konfliktusok tekintetében? Milyen hatással bírhat a szülők közti kapcsolat minősége? Mit magyaráz a rokonszelekciós elmélet, a szülői ráfordítás elmélet, illetve a szülő-utód konfliktusra vonatkozó elmélet? Ha a fenti kérdések felkeltették az érdeklődését, mindenképpen lapozza fel a tanulmányt, amelynek keretében két kérdőíves vizsgálat eredményei kerülnek bemutatásra. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a mai mozaikcsaládok működésmódjának jobb megértéséhez.
A kutatást egyaránt ajánljuk kutatóknak, valamint gyakorló pszichológus szakembereknek, gyermek- és családpszichológusoknak, illetve párkapcsolati terapeutáknak, valamint mozaikcsaládban élőknek.
Hogyan mérhetők az érzelmi rendszerek?
Deák Anita, Balázs Regina, Fodor Tímea, Csery Ádám, Bulla Zsófia Hanna, Erdélyi Veronika, Kopácsi Júlia, Lázár Anetta, Szecsei Fanni és Bereczkei Tamás (a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének munkatársai) kutatásukban Magyarországon elsőként elkészítették a Panksepp és Davis (2017) által kidolgozott, az elsődleges érzelmi vonások mérésére széles körben használt és elterjedt önjellemző mérőeszköz, az Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (Affective Neuroscience Personality Scales - APNS) magyar változatát és először adaptálták hazai környezetben, egészséges felnőttek (N=910) körében végzett keresztmetszeti kutatás keretében. Az ANPS kérdőív mellett a résztvevők kitöltötték a Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálákat (BIS/BAS) és a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálákat (PANAS) is. Ha fellapozza a tanulmányt, az alábbi kérdésekre kaphat választ: Hogy tekint az evolúciós pszichológia a személyiségvonásokra? Milyen evolúciós pszichológiai vonatkozásai vannak az affektív idegtudományi elméletnek? Milyen területeken alkalmazható az ANPS skála? Mi a kapcsolat az álmok intenzitása, az iskolai teljesítmény és az ANPS skálákkal mért személyiségvonások között? Milyen kulturális eltérések figyelhetők meg az elsődleges érzelmi rendszerek működésében, egymással való kapcsolatában?
A tanulmányt egyaránt haszonnal forgathatják affektív idegtudományi, klinikai pszichológiai és kulturális összehasonlító kutatásokban részt vevő szakemberek, valamint klinikai pszichológusok.
Eros, Ludus, Storge, Pragma, Mania és Agape – szerelemtípusok evolúciós szemmel
Az utóbbi években egyre több, a szerelem jelenségével foglalkozó, evolúciós pszichológiai megközelítésű kutatást végeztek a kutatók. Ezekben a kutatásokban javarészt a Sternberg-féle Szerelem Kérdőívet használták és csak kevés esetben alkalmazták a Szerelmi Attitűdök Kérdőívet. Meskó Norbert és Zsidó András Norbert (a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének munkatársai) kutatásukban a Szerelmi Attitűdök Kérdőív (Meskó és mtsai, 2021) magyar változatát (the Hungarian Short Version of the Love Attitudes Scale – LAS-SF) hozták létre és elemezték pszichometriai szempontból egy 800 fős magyar mintán. Magyarázhatók-e biológiailag a különböző szerelmi stílusok? Milyen neurális rendszerek állnak a romantikus szerelem hátterében? Mi a szerelem evolúciós magyarázata? Az eredmények azt mutatják, hogy mind a 18, mind a 24 tételes magyar LAS-SF megbízható és érvényes mérőeszköz, amely lehetővé teszi a kultúrák közötti összehasonlítást is.
A tanulmányt ajánljuk evolúciós, illetve kulturális összehasonlító pszichológusoknak, kutatóknak, hallgatóknak.
Tinbergen négy kérdése újragondolva, avagy az evolúciós pszichológia új kutatási témái és irányai
Szabó Lajos és Bereczkei Tamás (Pécsi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) áttekintő írásukban az evolúciós pszichológia paradigma újragondolására tesznek kísérletet, rávilágítva, hogy az emberi kulturális viselkedés és fajunk genetikai evolúciója közötti összefüggések kutatása nemcsak megoldandó kihívást, hanem új lehetőségeket is kínál arra, hogy az evolúciós megközelítés a jövőben is sikerrel alkalmazható legyen a pszichológiában. A szerzők többek között az alábbi kérdéseket járják körbe: Mit adott az evolúciós pszichológia a pszichológiának mint tudományos diszciplínának? Hogyan, milyen evolúciós előzményeken keresztül alakult ki egy bizonyos viselkedési vagy mentális sajátosság a törzsfejlődés alatt? Milyen mechanizmusokkal magyarázhatók az olyan egyedülállóan emberi kognitív képességek, mint például az arcfelismerés, az elmeteória, a kategóriák felismerése és a szótanulás, vagy akár a nyelv? „Miért” alakult ki, mi a funkciója, miként kapcsolódik a túléléshez és a szaporodáshoz? Milyen összefüggések lehetnek az emberi kulturális viselkedés és fajunk genetikai evolúciója között?
Az írást ajánljuk nyelvészeknek, evolúciós pszichológia és kulturális pszichológia iránt érdeklődő kutatóknak és egyetemi oktatóknak.
Kora életkori negatív élmények, személyiségfejlődés és gyors élettörténeti stratégiák
Birkás Béla és Csathó Árpád (a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet munkatársai) áttekintő tanulmányukban az élettörténet-elmélet evolúciós keretrendszerében kísérlik meg megérteni az emberi személyiség szerkezetének fejlődését a személyiségfejlődés kutatásának eredményeinek integrálásával, az alábbi kérdéseket vizsgálva: Milyen lehetséges evolúciós eredete lehet a személyiségvonásoknak? Milyen adaptív értékük lehet? Hogy képesek az egyedek korlátozott erőforrásaikat adaptívan beosztani a túlélés/szaporodás érdekében? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a korai életkori stressznek? Milyen hatással lehetnek az életstratégiákra a kora gyermekkori hatások? Milyen indikátorai vannak a gyors, illetve lassú életmenet stratégiáknak? Hogyan függnek össze a személyiségvonások az életstratégiákkal? Van-e összefüggés a negatív gyermekkori tapasztalatok és a sötét személyiségvonások (machiavellizmus, nárcizmus, pszichopátia) kialakulása között?
A tanulmányt haszonnal forgathatják fejlődéspszichológusok, klinikai gyermeklélektan területén dolgozó szakemberek, érdeklődő szülőknek.
Az evolúciós pszichológia oktatása Magyarországon – nemzetközi kitekintéssel
Meskó Norbert, Gyuris Petra, Putz Ádám, Kocsor Ferenc és Bereczkei Tamás (a Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Intézet, Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszékének munkatársai) a számos tudományos irányzatot – kognitív pszichológia, genetika, antropológia, viselkedésökológia, szociobiológia - szintetizáló evolúciós pszichológia hazai oktatásának immár 30 éves múltját tekinti át, demonstrálva, hogy az evolúciós pszichológia alkalmas elméleti keretet nyújthat a pszichológia stúdiumok integrálására. Aki fellapozza a tanulmányt, az alábbi kérdésekre talál választ: Milyen pszichológiai adaptáció húzódik meg az édes és zsírokban gazdag ételekhez való vonzódásunk hátterében? Mit jelent az evolúciós időszámítás? Hogyan áll az evolúciós pszichológia oktatása nemzetközi térben? Milyen történeti előzmények után alakult ki az evolúciós pszichológia oktatása Pécsett és milyen evolúciós tárgyak jelentek meg a Pécsi Tudományegyetem pszichológusképzésének kínálatában? Milyen innovatív oktatási módszerekkel ismerkedhetnek meg hallgatók?
Az áttekintő írást ajánljuk a pszichológia iránt érdeklődő fiataloknak, hallgatóknak, illetve az evolúciós irányzat iránt érdeklődő oktatóknak.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/3/article-p445.xml
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2022/3. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: customerservice@akjournals.com
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni: www.akademiai.com
Az írások egyben megtekinthetők, letölthetők itt: https://akjournals.com/view/journals/0016/77/3/0016.77.issue-3.xml