Az egyetemek és a hipnózis

A hipnózis – mint a fájdalom, a szorongás vagy a depresszió kezelésére alkalmas módszer – klinikai alkalmazásaival kapcsolatos kutatások növekedésével párhuzamosan az elmúlt évtizedekben más tudományterületek, például a pszichológia érdeklődése is megnőtt az eljárás iránt. Ennek a növekvő népszerűségnek köszönhetően a hipnózis az egyetemi szférában is egyre nagyobb teret nyert. A Hypnosis in Academia című kiadvány új nézőpontból mutatja be a hipnózis akadémiai térhódítását, valamint a kutatásra, az egészségügyre és az oktatásra gyakorolt ​​hatását. A kötet szerzői a világ különböző részein - Belgium, Brazília, Kanada, Kuba, Franciaország, Magyarország, Izrael, Portugália, Oroszország és Svájc – oktató és kutató, hipnózissal foglalkozó szakemberek, akiknek beszámolóiból kirajzolódik, hogyan nyerte vissza renoméját a tudósok és a klinikusok körében ez az egykor hiteltelennek tartott tudományág.

A Varga Katalin, Bányai Éva, Kekecs Zoltán és Kasos Enikő által jegyzett fejezet a hipnózis Magyarországon elfoglalt egyedülálló pozícióját ismerteti. A tudományág fejlődéséhez ugyanis nemzetközileg elismert magyar egyetemi kutatók járultak hozzá olyan paradigmaváltásokkal, mint az aktív éber hipnózis és az interakciós megközelítés. Az ELTE-n a hipnózis mint tudományos és oktatási téma az 1980-as évek második felében, Bányai Évának köszönhetően honosodott meg, ahol nem csupán a hallgatók érdeklődését keltette fel, de kiemelkedő nemzetközi kapcsolatokat is hozott az egyetem számára.

A kitartó tudományos munka eredményességét jelzi, hogy míg a 70-es években okkult jelenségnek tekintették, a hipnózis jelenleg reneszánszát éli az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán. A University and Hypnosis: Some Aspects of a “Win-Win” Situation c. fejezet függelékében összegyűjtött hallgatói és oktatói vélemények rámutatnak az egyetemi oktatásban betöltött kiemelt szerepére, és arra az itt kialakult nyitott légkörre, amelyben a hipnózissal kapcsolatos tévképzetek már a feledés homályába merültek.