Alumni történetek: a külföldi élet pszichológiája

Milyen szakon végeztél?

2010-ben végeztem pszichológia szakon, osztatlan képzésben. Harmadév végén a tanácsadás, illetve a szervezet, döntés, munkapszichológia szakirányokat választottam.

Mi történt a diploma után? Mennyire volt egyszerű elhelyezkedni?

Az utolsó két egyetemi félévben már elkezdtem gyakornokként dolgozni egy országos napilap HR osztályán. A gyakornoki állásra egy állásbörzén jelentkeztem, viszonylag könnyű volt a munkapszichológiához illő diákmunkát találni. Ez hozzásegített ahhoz, hogy később a humanerőforrás menedzsment területén dolgozzam öt évig.

Jelenleg mivel foglalkozol?

A magánéletem úgy alakult, hogy 2015-ben Svédországba költöztem, és közben az érdeklődésem a HR (a vállalati kultúra, teljesítményértékelési rendszerek, kiválasztás) felől inkább az emberi működés és annak elakadásai felé, a tanácsadás pszichológiája és a klinikai pszichológia felé fordult. Először egy alapítványnál önkénteskedtem, autista és ADHD-s fiatalokkal foglalkoztam. Ezután két évig egy svéd kisváros önkormányzatánál dolgoztam, ahol a fő feladatom egy EU-s projekt keretében a menekültek társadalmi integrációjának elősegítése volt. Négy éve a stockholmi önkormányzat munkaügyi osztályán dolgozom karriertanácsadóként és coachként, főként pszichiátriai diagnózissal élők, büntetett előéletűek és volt függőbetegek fejlesztéséért és munkaerőpiaci integrációjáért felelek.   

Mennyire vagy elégedett a karriereddel, azzal, amit csinálsz?

Szeretem a karriertanácsadást és a coachingot, de most, hat év után érett meg bennem, hogy a jövőben szeretném még tovább fejleszteni magam, és pszichológusként dolgozni a svéd egészségügyben, amihez honosíttatnom kell a diplomámat. Ez egy hároméves befektetés lesz, kiegészítő viselkedésterápiás kurzussal és gyakorlattal. Magánemberként sokan keresnek meg a külföldi élet kihívásaival, ezért épp most építem a saját vállalkozásomat is. Emellett fontosnak tartom a tudásmegosztást, ezért elindítottam egy, a külföldi élet pszichológiájáról szóló pszichoedukációs Instagram oldalt (@lagom.land) is. 

Az évek során mennyiben segítették PPK-sok, volt évfolyamtársak a karrieredet?

PPK-s barátok többször is megkerestek álláslehetőségekkel, és volt, hogy én segítettem évfolyamtársaknak elhelyezkedni. Többekkel ápolok az egyetem óta baráti kapcsolatot és a külföldön élőkkel is gyakran cserélünk tapasztalatot.

Mit tanácsolsz azoknak, akik külföldön szeretnének szerencsét próbálni?

Fontos az alázat és a kitartás, a külföldre költözés nem egy könnyű folyamat, de nagyon jól fejleszti az önismeretünket. Érdemes előre utánajárni a diplomahonosítás folyamatának az adott országban és elmenteni a kurzusleírásokat, illetve megtanulni az ország nyelvét.

Mit üzennél a mostani PPK-s diákoknak?

Azt, hogy legyenek rugalmasak és nyitottak, a mai világban és információáradatban nem biztos, hogy elsőre tudni fogják, hogy melyik az a terület, ami a leginkább passzol a személyiségükhöz. Pont ez a jó, hogy mindig lehet más irányba fejlődni, mást és mást kipróbálni. Élvezzék az utat addig is, amíg megtalálják azt a területet, amivel szenvedélyesen tudnak majd foglalkozni.