A tudományértékelés dilemmái a friss Educatioban
Polónyi István bevezető tanulmánya áttekinti a tudománymetria kialakulását és annak hatásait; majd nemzetközi összehasonlításban elemzi a magyar publikációs teljesítményt, valamint kitér a hazai felsőoktatási intézményi teljesítménymérés néhány jellemzőjére is.
László Csaba írásában a tudományos teljesítmény mérésével kapcsolatos fontosabb nemzetközi vitákat és a hazai tapasztalatokat tekinti át, felhívva a figyelmet a piacelvű és teljesítmény-központú mérlegelés kedvezőtlen következményeire.
Zsoldos Attila esszéje bemutatja, miként hatolt be a tudománymetria a bölcsészettudományok korábban érintetlen világába az elmúlt közel másfél évtizedben, egyúttal rámutat, hogy a „szakterületi folyóiratrangsor” használata hátrányos helyzetbe hozza a bölcsészettudományokat más tudományterületekkel szemben.
Kozma Tamás tanulmányának központi témája az idén tíz éve elfogadott DORA, a San Franciscó-i természettudósok nyilatkozata a kutatások értékeléséről. A tanulmány bemutatja a kvalitatív értékelés fontosságát hangsúlyozó kezdeményezés elindulását, a mögötte álló szervezet tevékenységét, eredményeit és törekvéseit.
Bajomi Iván a felsőoktatás és a tudomány értékelése körül Franciaországban kialakult vitákat tárgyalja, amelyek hatására a 2012-es kormányváltást követően az egyetem- és tudományértékelési ügynökség működéséből kiiktatták az intézmény-rangsorolást.
Nagy Péter Tibor esszé formában taglalja a tudománymetria és a tudományszociológia megjelenését és előzményeit. Írása második felében bemutat egy 2013-as európai kutatást (Interco-SSH), amely egy prozopografikus tudományszociológiai adattár felépítéséhez vezetett.
Dani Erzsében megvizsgálja, hogy a Q-minősítésű folyóiratok előnyben részesítése milyen hatással van a humántudományok oktatóinak-kutatóinak teljesítményére, és ennek következtében hogyan szorulnak háttérbe az MTA által minősítettnek tekintett magyar folyóiratok; valamint hogyan mond ellent egymásnak a tudományos teljesítményértékelési pontrendszer és a tudományos előmeneteli szempontrendszer.
Kádár-Csoboth Péter és Kováts Gergely tanulmányunkban azt boncolgatják, hogy a modellváltó egyetemek finanszírozási rendszere hogyan hat az intézmények teljesítménymenedzsment-rendszereinek fejlődésére, és várhatóan milyen kihívásokat, konfliktusokat nyit meg a szervezeti és az egyéni teljesítmények összehangolásában.
Sasvári Péter és Urbanovics Anna kutatásukban arra mutatnak rá, hogy a finn felsőoktatási értékelőrendszer hogyan és milyen mértékben orientálja kutatóit a tudományos kiválóság felé. A tanulmány érdekessége, hogy a finn értékelési rendszer szerint vizsgálják a hazai intézmények (16 egyetem) teljesítményét is.
A tematikus tanulmányokat a legújabb kutatási eredményeket bemutató Kutatás Közben rovat követi, amelyben olvashatunk többek között a családi életre nevelés realitásairól, a határon túli magyar hallgatók kulturális és gazdasági tőkéjéről vagy a hallgatók közötti tudásátadás vetületeiről.
A folyóiratot záró Szemle rovatban neves kutatók mutatják be kedvenc idegen nyelvű könyveiket.
A teljes lapszám itt olvasható.