A társadalmi innovációban megkerülhetetlen az ELTE PPK

Ha innovációról van szó, sokan ma is elsőként a műszaki-technológiai újdonságokra gondolnak, holott a 21. századra a tercier szektor meghatározóvá vált, tehát óriási szerep jut a gazdaságban a szolgáltatásokat forradalmasító újításoknak is. Így aztán nem meglepő, ha az ELTE innovációs portfóliójában nagy hangsúllyal vannak jelen a pszichológusok és neveléstudósok által kínált innovatív szolgáltatások. De kik a potenciális partnerek? Erről beszélgettünk a kar három oktatójával, már működő példákat is bemutatva.
Innovációs ökoszisztéma
Egy komplex, összegyetemi nagyprojekthez kapcsolódva kezdtünk el a karon létrehozott új tudásról mint társadalmilag hasznosítható, sőt értékesíthető kompetenciáról gondolkodni – vázolja a kezdeteket Felvinczi Katalin, az ELTE PPK pályázati ügyekért felelős dékáni biztosa. Az NKFIH által finanszírozott projektben sokrétű tevékenység zajlik az ELTE-n, a PPK számára is fontosak a pályázati kapacitásfejlesztést célzó elemek, az EU-s partnerkeresést és a pályázati lehetőségek közötti eligazodást segítő fejlesztések, de a kar életében a legjelentősebb hatásúnak a társadalmilag és üzletileg is hasznosítható kompetenciák feltárását nevezte Felvinczi Katalin. Hozzátette: az egyetemi oktató-kutató kollégák számára időnként fejtörést okozott, hogy a karon rendelkezésre álló kompetenciákra szolgáltatáscsíraként tekintsenek, valójában a munka során vált világossá, hogy egy ilyen gondolati ugrást kell megtennünk.
Nem meglepő, hogy a PPK által művelt tudományterületek közül a pszichológia egyes részterületei iránt a legnagyobb a piaci kereslet. Dúll Andrea, az Ember—Környezet Tranzakció Intézet igazgatója, az Egyetemi Találmányi Testület tagja kiemeli, hogy a PPK-t kifejezetten pozitívan érinti a klasszikus termékekre irányuló fejlesztések és a szolgáltatási innovációk egy szintre emelése, az Egyetem nyitott hozzáállása a területhez. Emellett fontosnak tartja azt az építő jellegű, tartalmi bírálatokra építő folyamatot is, amely az egyes kutatócsoportok, kollégák által vázolt értékesíthető szolgáltatásokra adott visszajelzésekkel segíti a valóban piacképes, a partnerek számára is értelmezhető szakmai együttműködési ajánlatok kimunkálását.
A legkisebbtől a legnagyobbig
A szolgáltatások potenciális megrendelői lehetnek az oktatási piacon működő szervezetek, (magán)iskolák, alapítványok, egyesületek is, de már most is vannak jó példák a cégekkel, profitorientált üzleti vállalkozásokkal való partneri együttműködésre is. Bizonyos szakterületeken azonban kifejezetten az ágazatirányítás, a szakpolitikai döntéshozatal ágensei és intézményei jelentik a PPK-s szakértelem vásárlóközönségét. Vagyis az üzleti alapú kapcsolatok mellett érdemes tekintetbe venni azokat a partnereket is, amelyek a felsőoktatási oktató-kutatómunka eredményeként létrehozott, az egész társadalom számára értékes tudáselemek össztársadalmi léptékű hasznosulását szolgálják – emeli ki Felvinczi Katalin.
Versengés és/vagy együttműködés?
Az oktatási innovációk kialakulása és terjedése önálló kutatási témaként is jelen van a PPK-n – fejti ki Horváth László, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének adjunktusa. Az ipari innovációkkal kapcsolatos gondolkodásunk is paradigmaváltáson ment át az évtizedek során, ma már kevésbé beszélünk lineáris folyamatról, inkább a nyitott innovációs modell került előtérbe. Hasonlóképpen a pedagógiai innovációk terén is új megközelítésmódra volt szükség: bár egyfelől az oktatási piac szereplői versenyhelyzetben vannak, másfelől azonban egymásra is vannak utalva, egyfajta versengve együttműködés, szakszóval koopetíció jellemzi a helyzetüket. A szakma felismerte, hogy a tudásmegosztás, az egymástól tanulás, az önképzés, a szervezeti tanulás új formáinak a megteremtése és működtetése az oktatási innovációk elterjesztésének elengedhetetlen feltétele. Ebben pedig élen jár az ELTE PPK – hívja föl a figyelmet Horváth László, példaként említve a teljes hazai egyetemi szféra számára nyitott Felsőoktatás-pedagógiai Módszertani Központ és a hozzákapcsolódó Oktatói Teadélután programjait. Emellett hagyományosabb értelemben vett intézményfejlesztési, szervezetfejlesztési szolgáltatások értékesítésére is van már példa: az innovatív iskolák zászlóvivőjeként is ismert Alkalmazott Közgazdasági Gimnáziumot (AKG) fönntartó alapítvány a közelmúltban PPK-tól rendelte meg a teljes szervezeti átvilágítását.
A multiknak is fontos
A külső, nem-felsőoktatási partnerekkel való együttműködések kialakítása és folyamatos fenntartása létérdekünk, hiszen a környezetpszichológia terén a legizgalmasabb témákat, kutatási feladatokat mindig a terep kínálja – mondja Dúll Andrea. Ezek a kapcsolatok minden fél számára előnyös helyzeteket eredményeznek: a cégek komoly elméleti megalapozottságú kutatásokhoz, szakértői tanulmányokhoz jutnak hozzá, miközben a hallgatóknak gyakorlati képzést, a terepmunka lehetőségét kínálják. Mondhatjuk, egy igazi win-win-win szituáció ez, jó a cégnek, jó a kutatónak és jó a hallgatónak is.
Az intézetigazgató néhány konkrét példán keresztül magyarázza el, milyen szerteágazó módokon hasznosulhatnak a PPK-n rendelkezésre álló kompetenciák: a budapesti XII. kerület (Hegyvidék) önkormányzata a kerület fejlesztési tervének kidolgozásához rendelt egy komplex térhasználati felmérésbe illeszkedő környezetpszichológiai háttértanulmányt, amelynek megállapításait a Hegyvidék közterületeinek alakításakor, például a közparkok kialakításakor veszik tekintetbe, hogy az ott élők és a területeket használók igényeihez legjobban illeszkedő terek jöjjenek létre. De egy, a Közlekedésbiztonsági Kutatóközponttól érkezett másik megbízás keretében készült már tanulmány a gyalogolható, sétálható terek jellemzőiről is.
Nem ritka az sem, hogy kifejezetten nagy cégek, ismert márkák igénylik a kutatók szakértelmét. A MOL Nyrt. megbízásából például a vészjelzések hatékonyságát vizsgálták a PPK pszichológusai: arra voltak kíváncsiak, miért válunk a próbariadók során immunissá a hangjelzésekre, és milyen eszközökkel érhető el, hogy valóban tudatosuljon bennünk a veszély, amikor a riasztó megszólal. De készült már ergonómiai és környezetpszichológiai tanulmány a Philips-nek, és a környezetpszichológia számos építészeti tervezési folyamatban szakág. Dúll Andrea hangsúlyozta: a kutatók szaktudása mellett az üzleti partnerekkel való tárgyalás során természetesen sokat nyom a latban az ELTE neve, rangja is, hiszen a márkáknak is előnyös, ha egy erős felsőoktatási brand társaságában jelenhetnek meg.
Komplex stratégiai szemlélet
Iskolák, önkormányzatok, cégek, akár multik mellett van még egy fontos szereplő a PPK potenciális partnereinek a sorában: a magyar állam szakpolitikai és területi értelemben illetékes szervei és partnetszervezetei, ideális esetben ezek valamilyen hálózatos együttműködése, fóruma – magyarázza Felvinczi Katalin, példaként említve a Kábítószerügy Egyeztető Fórumok (KEF) szakmai-módszertani támogatásában vállalt PPK-s szerepet.
A társadalmi problémák kezelését célzó komplex beavatkozások, például a drogprevenciós programok minőségi fejlesztése is idetartozik. A minőségi standardok fejlesztése az értékelés nehézségei miatt is kapott oly nagy szerepet a közelmúltban; gyakran szembesülünk ugyanis azzal a problémával, hogy igazán jó értékelést nem tudunk csinálni, már azért sem, mert nincs egy másik társadalmunk, amelyiken ellenőrizhetnénk, mi történik akkor, ha másik megoldást választunk. Vagyis itt a tudományosan megalapozott szükségletmeghatározásnak, a stratégiai megközelítésnek, az eljárásrendek rögzítésének és a minőségbiztosításnak kitüntetett szerepe van, és éppen ezek azok a kompetenciák, amelyek az egyetemi-kutatói szférától beszerezhetőek. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok szereplőin keresztül is hasznosulhat tehát az a szakmai tudás, ami az egyetemen az addiktológiai beavatkozásokkal kapcsolatban fölhalmozódott.
Tágabban értelmezve a szociális szolgáltatásokra is igaz az, hogy a társadalmi innováció az ágazatirányítással és az adott szektor szereplőivel való partneri együttműködésben jön létre. Itt nyer igazi értelmet az egyetem harmadik missziója kifejezés, amelynek része a hagyományosabban értelmezett innováció is.
Az ELTE PPK szolgáltatási portfóliója
A cikk alapjául szolgáló beszélgetés apropóját az adta, hogy a közelmúltban napvilágot látott az innovatív szolgáltatások üzleti partnerkeresési célú bemutatását célzó kari portfólió online adatbázisa és az ezzel tartalmilag azonos nyomtatott kiadvány is.
Az ELTE és ezen belül a PPK szolgáltatási kínálata itt érhető el.
A cikkben említett témakörökban az alábbi szolgáltatásokat ajánlja az ELTE PPK
- Közterek, városi központok, települések szociofizikai elemzése
- Komplex intervenciók tervezését támogató szükségletmeghatározási eszköztár
- Prevenciós programok szakmai standardok mentén történő működésének ellenőrzését szolgáló eszköztár működtetése prevenciós programgazdák és szakpolitikai döntéshozók számára
- Szervezetfejlesztési tanácsadás oktatási intézmények számára
- Digitális transzformáció támogatása oktatási intézményekben
- Szakpolitikai tanácsadás, elemzés (oktatás)