A szignifikáns eredmények jelentőségének új értelmezései

A pszichológiában az utóbbi évtizedekben publikált eredmények megbízhatósága módszertani és statisztikai szempontból is megkérdőjelezhető, amit a replikációs krízis is alátámaszt. A p-értéken alapuló tradicionális statisztikai elemzés ugyanis nem mutatja meg, hogy egy adott hipotézis mellett felsorakoztatott bizonyítékok mennyire mondhatóak erősnek. Az evidenciák kvantifikálására az ún. Bayes faktor ad lehetőséget.

A szerzők több, mint 35.000 publikációt dolgoztak fel, melyek 1985 és 2016 között jelentek meg pszichológiai tudományos folyóiratokban és több, mint 280.000 t és F értéket számoltak újra a Bayes faktor alkalmazásával.

Az eredmények szerint a korábban publikált tanulmányoknak a fele szolgáltat erős evidenciát a vizsgált hatásra vonatkozóan, az eredmények negyede pedig még az első (anekdotikus evidencia) küszöböt sem éri el a Bayes faktor szerint.

Ezek alapján tehát elmondható, hogy a p-értékeken alapuló tradicionális statisztikai módszerek alapján levont elméleti következtetések önmagukban nem meggyőzőek. A bayesianus statisztika szélesebb körben való használata egy jó módszer lehet arra, hogy a kutatók számára rendelkezésre álló eszköztár bővüljön, így az adatokon alapuló értelmezések még informatívabbak legyenek.

A teljes cikk ITT érhető el.