A magyarországi digitális felsőoktatást értékeli az OECD

2023.04.02.
A magyarországi digitális felsőoktatást értékeli az OECD
A hazai felsőoktatás minőségbiztosítási rendszerét elemzi az OECD legújabb jelentése, amelynek fókuszában a digitális oktatás minőségének fejlesztése áll. A felmérésben szakértőként vettek részt a PPK oktatói, Dorner Helga, Horváth László és Káplár-Kodácsy Kinga is.

A COVID-19 járvány megjelenése számos felsőoktatási intézményt késztetett arra, hogy fejlessze digitális képzéseit. A teljesen online és a hibrid oktatási formák elterjedésével az OECD országok kormányainak, minőségbiztosítási ügynökségeinek és egyetemeinek át kellett gondolniuk, miként biztosítható, hogy a digitális oktatás ugyanolyan tanulmányi és szakmai eredmények elérését tegye lehetővé, mint a jelenléti oktatás esetében.

A PPK oktatóinak szakértői közreműködésével megjelent Ensuring Quality Digital Higher Education in Hungary című kiadvány a hazai felsőoktatásban megvalósuló digitális oktatás minőségbiztosítási rendszerét, annak erősségeit és gyengeségeit méri fel. Emellett az elemzés eredményei, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatok számbavétele alapján ajánlásokat fogalmaz meg három nagyobb területen belül a magyar felsőoktatási akkreditációs rendszer folyamatban lévő reformjának támogatására.

Az első terület ajánlásokat és szakpolitikai lehetőségeket tartalmaz új minőségi szabványok elfogadására, valamint az oktatási formákra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatára. A cél, hogy az intézmények nagyobb rugalmasságot biztosítsanak olyan innovatív (és digitális) tanulmányi programok kidolgozásához, amelyek lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy szabadabban választhassák meg, mikor, hol és hogyan tanuljanak, és hogy az oktatók maximálisan kihasználhassák az oktatásban rejlő lehetőségeket.

A második terület a felsőoktatás meglévő akkreditációs folyamatainak átalakítására fókuszál. Támogatni kívánják Magyarországot abban, hogy az előzetes akkreditációs rendszerről egy utólagos akkreditációs rendszerre térjen át, amely fokozott felelősséget és elszámoltathatóságot ró a felsőoktatási intézményekre (digitális) oktatási kínálatuk minőségének biztosítása érdekében.

A harmadik terület azt járja körül, hogy a magyar kormány és más kulcsfontosságú felsőoktatásban érdekelt szervezetek hogyan tudnak további támogatást és ösztönzést nyújtani az intézményeknek ahhoz, hogy vállalják fokozott minőségügyi felelősségüket, és még jobban kihasználják a felsőoktatásban rejlő lehetőségeket a tanulmányi rugalmasság és a digitális képzés bővítése érdekében.

A jelentés hangsúlyozza, hogy mindhárom területen összehangolt és folyamatos fellépésre lesz szükség az elkövetkező években a magyar felsőoktatás mélyreható modernizációjának támogatásához.