A csoportközi kontaktus hatása a társadalmi változásra

2020.01.29.
A csoportközi kontaktus hatása a társadalmi változásra
Lantos Nóra és Kende Anna (ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék) is részt vettek abban a nagyszabású nemzetközi kutatásban, melyet a Nature Human Behaviour című lap közölt le. A Tabea Hässler (Zürich-i Egyetem) vezetésével készült vizsgálat többféle csoportközi helyzetben keresi arra a választ, hogy a csoportközi kontaktus, mely az egyik legnépszerűbb előítélet-csökkentő módszerként ismert a szociálpszichológiában, valójában milyen hatást gyakorol a társadalmi változás iránti elköteleződésre. Az adatgyűjtés 69 országban zajlott 36 kutató közreműködésével.

Az eredmények azt mutatják, hogy a pozitív élményt nyújtó találkozás különböző csoportok tagjai között növeli a társadalmi változás támogatását a többségi társadalom tagjainak körében, vagyis a kontaktust követően a többség tagjai nyitottabbak arra, hogy saját kedvezőbb és a hátrányos helyzetű csoportok kedvezőtlenebb társadalmi pozícióját felülbírálják. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű csoport tagjai egy hasonlóan pozitív érintkezés nyomán már kevésbé vállalják fel a többséggel való konfrontációt annak érdekében, hogy saját kedvezőtlenebb társadalmi helyzetükön változtassanak.  Ez alól egy kivétel van: amikor a találkozás növeli a csoportok közötti harmóniát, az mindkét csoportnál erősíti az igazságtalan csoportközi helyzettel szembeni közös fellépést és a szolidaritást. Továbbra is kérdés tehát, hogyan lehet elérni azt, hogy a kontaktus előítéletcsökkentő hatása ne váljon a kisebbségi csoportok demobilizációjának eszközévé.

A cikk itt érhető el:

https://www.nature.com/articles/s41562-019-0815-z

Hässler, T., Ullrich, J., Bernardino, M. et al. A large-scale test of the link between intergroup contact and support for social change. Nat Hum Behav (2020)