A COVID okozta stressz és félelem klinikai szövődményei

Az ELTE PPK és a Mayo Klinika tanácsai egészségügyi szakembereknek és betegeknek

2020.11.06.
A COVID okozta stressz és félelem klinikai szövődményei
Az amerikai Mayo Klinika az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszékének munkatársaival együttműködve elsőként ismerte fel, hogy a járványtól való félelemnek és a rendkívüli helyzet okozta stressznek komoly egészségügyi következményei lehetnek a páciensek és az egészségügyi szakemberek számára. A két intézet ezért összegyűjtötte azokat a kipróbált és alkalmazott technikákat, amelyekkel sokat tehetünk egészségünk megőrzése érdekében. Szerzőtársaikkal együtt írt tanulmányuk a Mayo Clinic Proceedings novemberi számában jelent meg.

A 2019-es világméretű koronavírus-járvány rendkívüli kihívást jelentett a felkészületlen egészségügyi dolgozók számára, amely nem csak a betegek, de az orvosok és nővérek egészségének romlásához is vezetett. Ezt támasztja alá, hogy Kínában a COVID-19 alatt dolgozók 72 százalékánál észlelték a poszttraumás stresszt. Az akut és krónikus stressz emellett negatívan hat a kognícióra, a döntéshozatalra, a memóriára, a technikai teljesítményre és a csapatmunkára, ami pedig megítélésük romlásához és az orvosi hibák számának növekedéséhez vezethet.

A cikk szerzői, a Mayo Klinika, a Vanderbilt Egyetem, a Walesi Egyetemi Kórház, a kanadai Queen's University szakemberei és Varga Katalin, az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszékének kutatója tanulmányukban feltárják a stressz és a félelem mérhető fiziológiai hatását, amelyet a járvány alatt különösen fontos szem előtt tartani. Emellett olyan azonnal megvalósítható technikákat mutatnak be, amelyekkel csökkenthető a COVID okozta stressz az egészégügyi szakemberek számára. A szerzők kiemelik annak tudatosítását, hogy

„az egészségügyi dolgozó nem lélegeztetőgép, nem működhet hosszabb ideig 100 százalékon.”

A tanulmányban ezután meghatározták a betegellátás optimalizálásának stratégiáit. Az alábbiakban olvasható összefoglalónkban ezekből válogattunk.

Módszerek az egészségügyben dolgozók számára:

  • Használja a hasi-rekeszi légzést a páciensekkel való interakciók között!
  • Meditáljon a jobb alvás és a jobb közérzet érdekében!
  • Figyeljen önmagára: a megfelelő alvás helyreállítja az immunrendszer működését, és csökkentheti a fertőzés kockázatát. A helyes táplálkozás és a rendszeres testmozgás szintén kulcsszerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében.
  • Nézegessen zöld növényeket: a természet és a zöld szín látványa a legtöbbünk számára azt jelenti, hogy távol vagyunk a munkahelyi stressztől, és kellemes, nyugodt hangulatot teremt.
  • Naponta emlékeztesse magát arra, hogy Ön az, aki a legjobban képzett a helyzet kezelésére, még akkor is, ha a kihívás időnként nagyobbnak tűnik, mint a megküzdési lehetőségei.
  • Készítsen listát: írja le mindazt, ami miatt aggódik. Ezután döntse el, hogy mikor fog foglalkozni az egyes elemekkel. 
  • Maradjon kapcsolatban a szeretteivel – még ha digitális formában is!
  • #zentensivism – egy új irányzat, amely a zen filozófiát és az intenzív ellátást vonta össze egy szóban, hogy rávilágítson a mentális egészség fontosságára. Koncentráljon a valóban releváns dolgokra!  
  • Ismerje a kapacitásait: a munkamemóriánk csak 7 (±2) információt tud fejben tartani, és jelenleg ezt ki is meríti a COVID-19. Szánjon időt a nagy döntésekre. Hosszabb lehet a dolgok átgondolása, ha túlterheltnek érzi magát.
  • Gondolkozzon pozitívan: keressen pozitív pillanatokat (csapatmunka, elismerések, meggyógyult betegek) és használjon önszuggessziókat („erős vagyok, sikerülni fog”). Legyen büszke magára: nagyon fontos szolgálatot tesz az emberiségnek!

Tanácsok a szakember-beteg interakciókhoz

Mit tehetnek az egészségügyben dolgozók azért, hogy a járványhelyzetben is emberek maradjanak? Hogyan legyenek figyelmesek, maradjanak pozitívak a betegekkel való interakciók során? A következő, tudományos alapokon nyugvó stratégiák ebben kívánnak segítséget nyújtani:   

  • Dicsérje meg a kollégáit! Minél gyakrabban használja a „köszönöm” és a „kérem” szót. Az elismerés hiánya ugyanis súlyosbítja a munkával kapcsolatos stresszt. Mondja, hogy „bocsánat”, ha durva vagy agresszív volt valakivel (kollégával, pácienssel). Röviden, egyszerűen - így megakadályozhatjuk a feszültség felhalmozódását.
  • Használja az „Ismerj meg!” táblát. Ez egy poszter, amely információkat tartalmaz a beteg életéről, beleértve a hobbikat, teljesítményeket, kedvenc könyveket, filmeket, ételeket és egyéb információkat.
  • Pozitív kommunikáció - mondja: „jó reggelt”, „aludjon jól”, vagy váljon el a „szép napot” szavakkal.
  • Nyugtassa meg a pácienst, hogy készek segíteni és gondoskodni róla.
  • Tegyen közzé képeket a beteg gondozásában dolgozó csapatról, hogy a betegek arcokat is láthassanak, ne csak a maszkokat!
  • Jó napot, bemutatkozom (Hello, my name is…) - Sürgősségi orvosok nemrégiben készítettek egy egyszerű posztert, amely segít kapcsolatot teremteni a pácienssel és családjával.

Az angol nyelvű publikációt és a teljes listát ezen a linken érheti el.