Karunkról
Nyomtatható verzió   Tartalom elküldése levélben   Betüméret növelése   Ikonok magyarázata 

A kisbabák tudják – PPK-s kutatók különleges publikációja

A „Proceedings of the National Academy of Sciences” című, az Egyesült Államokban megjelenő nagy tekintélyű folyóiratban jelent meg az ELTE PPK két kutatója, Király Ildikó és Oláh Katalin a CEU kutatóival (Csibra Gergely és Kovács Ágnes Melinda) együttműködésben írt cikke, amelyben többek között azt kutatták, hogy miként mozognak a kisgyermekek komplex társas interakciókban. A kutatás az ELTE PPK Babalaborjában futott 18 – és 36 hónapos gyerekek bevonásával. Király Ildikóval, a Kognitív Pszichológiai Tanszékének vezetőjét a cikk jelentőségéről beszélgettünk.
Mi a most megjelent cikk címe?
 A cikk eredeti címe: Retrospective attribution of false beliefs in 3-year-old children, amelynek lényege, hogy kisgyermekek sikeresen megfejtik, mire gondolhat egy másik ember, figyelembe véve a jelenlegi helyzet sajátosságait és múltbeli történéseket.
Mit jelent ez a kutatás pontosan?
Képzeljünk el egy hétköznapi szituációt: kávézás közben egy barátunk rámutat a sótartóra, és megkér minket, hogy nyújtsuk oda neki a cukrot. Ez a kérés feltehetően nem fog minket zavarba hozni, egyszerűen odanyújtjuk a cukrot, feltételezvén, hogy mindössze összetévesztette a sótartót a cukortartóval. De vajon hasonlóan egyértelmű lenne-e ez a helyzet egy gyermek számára is? Vajon képesek-e a kisgyermekek a kérés valódi tartalmát kikövetkeztetni figyelembe véve mind a kérő szándékát (cukrot tenni a kávéba) és vélekedéseit (a sótartóról azt hiszi, cukor van benne), valamint korábbi tapasztalataikat (például hogy az adott személy egy másik alkalommal sóval vagy cukorral fogyasztotta a kávéját)?  A tanulmányban egy olyan kísérleti helyzetet hoztunk létre, amelyben ez a kérdés vizsgálhatóvá vált. 
Hogyan folyt le a vizsgálat?
A vizsgálat első fázisában a gyerekek azt látták, ahogy egy kísérletvezető elhelyez két tárgyat egy-egy dobozban. Ezután egy második kísérletvezető lépett a színre, aki kicserélte a dobozok tartalmát. A csere alatt az első kísérletvezető egy napszemüveget viselt, amelyről a kritikus kísérleti helyzetben utólag kiderült, hogy nem lehet rajta átlátni. A kontroll-helyzetekben a szemüvegről vagy már előzetesen tudni lehetett, hogy nem átlátszó vagy utólag azt az információt kapták a gyerekek, hogy a szokványos napszemüvegeknek megfelelően nem akadályozza a látást. A teszthelyzetben a kísérletvezető rámutatott az egyik dobozra, és a gyereket kérte, hogy adja oda a benne található tárgyat. A korábbi kutatási eredményekkel összhangban, mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály képes volt figyelembe venni a kísérletvezető tudását a kérés teljesítésekor, akkor is, ha a kísérletvezető történetesen rosszul tudta, hogy az általa kért tárgy az adott pillanatban hol található. Emellett a 36 hónaposok arra is képesek voltak, hogy felidézzenek korábbi, a kérés szempontjából releváns eseményeket, és ezáltal rugalmasan felül tudták írni saját elképzeléseiket a másik tudására vonatkozóan, viselkedésüket pedig ennek megfelelően alakították. 
Miként nyilvánult ez meg kísérleti helyzetben?
Amennyiben a kísérletvezető a jobboldali dobozra mutatva kérte az egyik tárgyat, a háromévesek mégis a baloldali dobozban találhatót adták neki oda akkor is, ha csak utólag szereztek tudomást a szemüveg furcsaságáról - hasonlóképpen ahhoz, ahogy egy felnőtt reagál a kávézós jelenetben. Tehát a hároméves gyerekek már képesek a később érkező információt integrálni a korábban kialakított elképzeléseikbe, hogy ennek segítségével pontosan ki tudják következtetni, a kísérletvezető téves vélekedésekkel rendelkezik, hiszen nem láthatta a cserét.
Mit mutatnak meg a kísérlet eredményei?
Ezek az eredmények rávilágítanak, hogy a gyerekek már egészen fiatal korban rendelkeznek olyan mechanizmusokkal, amelyek nemcsak azt teszik lehetővé számukra, hogy folyamatosan monitorozzák, mások milyen információ birtokában lehetnek, de arra is képessé teszik őket, hogy korábbi benyomásaikat felülírják, és ezáltal hatékonyan mozogjanak a rendkívül komplex társas interakciókban.
Hogyan jelennek meg a kutatás eredményei a hétköznapokban? 
Ezek az eredmények könnyen értelmezhetőek, így segítenek a szülőknek, a gondozóknak is jobban érteni mire képes már a gyermekük, és miben más a gondolkodásuk.
Miért nagy jelentőségű a PNAS-ben való megjelenés?
A PNAS - minden értékelő rendszer szerint - szerepel az öt legelső, kiemelt, multidiszciplináris fókuszú tudományos lap között. E lapok azt hirdetik,  hogy a publikációikban bemutatott eredmények várhatóan szélesebb érdeklődésre tarthatnak számot, mert úttörőek vagy komolyabb szemléletváltást, esetleg  új megközelítést hoznak az adott területen, vagy éppen akár több területen. Reméljük, hogy a mi munkánkat is így fogják fogadni.
Ön szerint mit jelent ez a publikáció az ELTE PPK számára?
Úgy vélem, hogy egy intézmény presztízsének emelkedéséhez (sok más szempont mellett) nagyban hozzájárul, ha a falai között folyó munkák magas impakt faktorú, kiemelt multidsizciplináris lapokban jelennek meg.
ppk.elte.hu

Portálkezelői menü Tartalom módosítása Utolsó módosítás dátuma: 2018.10.16.
Eseménynaptár
Előző hónap a naptárban 2018 október Következő hónap a naptárban
H Hétfő K Kedd Sz Szerda Cs Csütörtök P Péntek Sz Szombat V Vasárnap
1 2 3 4 5 7
8 9 10 11 12
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
ELTE Logo