A Magyar Pszichológiai Szemle 2025/4-es számában négy empirikus és egy áttekintő tanulmány, valamint egy könyvismertetés is olvasható.
A TARTALOMBÓL
Hogyan ismerhetők fel a rejtett kommunikációs nehézségek autizmussal vagy ADHD-val élő gyermekeknél?
Svindt Veronika (ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont) Autizmus spektrum zavarral és figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarral diagnosztizált gyermekek kommunikációs profiljának mérése a Gyermeki Kommunikáció Kérdőív (CCC-2) magyar adaptációjával c. tanulmányában többek között vizsgálja: Miért nehéz néha megérteni, mit akar mondani egy autizmussal vagy ADHD-val élő gyermek, még akkor is, ha jól beszél? Lehetnek kommunikációs nehézségek akkor is, ha a gyermek szókincse megfelelő? Honnan tudhatjuk, hogy egy gyermek inkább a beszéd szabályaival vagy inkább a társas helyzetekkel küzd? Miben más az autizmussal és az ADHD-val élő gyermekek kommunikációs mintázata? Miért maradhatnak sokszor rejtve a kommunikációs nehézségek a mindennapokban? Segíthet-e egy szülői kérdőív abban, hogy jobban megértsük gyermekünk kommunikációját?
A tanulmányt különösen ajánljuk gyermekpszichológusoknak, gyógypedagógusoknak, logopédusoknak, gyermekpszichiátereknek, óvodapedagógusoknak, tanítóknak, fejlesztőpedagógusoknak, iskolapszichológusoknak, gyógypedagógus- és pszichológus hallgatóknak és nem utolsósorban autizmussal vagy ADHD-val élő gyermekek szüleinek!
https://akjournals.com/view/journals/0016/80/4/article-p565.xml
Mi marad a gyerekkorból a párkapcsolatban?
Happ Zsuzsa (Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézet), Lakatos Csilla (Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar), Papp Dóra Sára és Csókási Krisztina (Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézet) Parentifikáció és negatív páros megküzdés – Diádikus elemzés c. írását fellapozva alábbi érdekfeszítő kérdésekre kaphatunk választ: Mi történik akkor, ha valaki már gyerekként túl sok felelősséget volt kénytelen vállalni? Hatással lehetnek-e a gyermekkori családi szerepek arra, hogyan kezelünk konfliktusokat párkapcsolatban? Miért érezhetik egyesek igazságtalannak a kapcsolati terhek megosztását felnőttkorban is? Befolyásolja-e a múltbeli méltánytalanság élménye azt, hogyan látjuk a partnerünk erőfeszítéseit? Miért érezhetik magukat egyes párok kevésbé elégedettnek akkor is, ha együtt próbálnak megküzdeni a nehézségekkel? Összefügghet-e a gyermekkori szerepfelcserélődés a felnőttkori párválasztással?
Ajánljuk pár- és családterapeutáknak, klinikai és tanácsadó pszichológusoknak, pszichológus- és mentálhigiénés hallgatóknak, párkapcsolati tanácsadóknak, coachokmak!
https://akjournals.com/view/journals/0016/80/4/article-p588.xml
Több önbizalom, kevesebb pénzügyi stressz?
Zentai Péter (Debreceni Egyetem BTK Humán Tudományok Doktori Iskola Pszichológiai Program) és Kovács Judit (Debreceni Egyetem BTK Pszichológiai Intézet) A pénzügyi énhatékonyság szerepe a pénzügyi viselkedés alakításában c. írását olvasva megtudhatjuk: mik befolyásolják azt, hogy hogyan döntünk pénzügyekben? Hogyan függ össze a pénzügyi tudással kapcsolatos magabiztosságunk a nyugdíjmegtakarítási és befektetési döntéseinkkel? Mit takar a pénzügyi énhatékonyság fogalma? Hogyan függ össze az önkontrollal, a kockázatvállalással, illetve szocio-demográfiai tényezőkkel? Hogyan hat az egyén jövőorientáltsága a pénzügyi viselkedésére? Növelhető-e a pénzügyi énhatékonyság?
Ajánljuk a kutatást pénzügyi edukációval foglalkozó szakembereknek, gazdaságpszichológiai és döntéspszichológiai kutatóknak, pszichológushallgatóknak, szociálpszichológusoknak, szociológusoknak és közgazdászoknak!
Erős test, erős lélek? Avagy a lelki segítség a sportban: tabu vagy eszköz?
Farkas Rita és Reinhardt Melinda (az ELTE Pszichológiai Intézet munkatársai) Hogyan viszonyulnak a sportolók a pszichológiai segítséghez? c. kutatásukban az alábbiakat vizsgálták: Miért nehéz a sportolóknak segítséget kérni lelki problémák esetén? Erő vagy gyengeség pszichológushoz fordulni sportolóként? Ugyanolyan gyakoriak-e a mentális nehézségek a sportolóknál, mint másoknál? Számít-e a nem abban, hogyan ítéljük meg a pszichológiai segítségkérést? Összefügg-e a mentális keménység a segítségkéréshez való hozzáállással? Mérhető-e megbízhatóan, hogyan gondolkodnak a sportolók a pszichológiai segítségről?
Az írást haszonnal forgathatják sportpszichológusok és alkalmazott pszichológusok, klinikai és egészségpszichológiai kutatók, pszichológushallgatók, edzőképzésben és sporttudományban dolgozó kutatók, sportegyesületek mentális egészségért felelős szakemberei!
https://akjournals.com/view/journals/0016/80/4/article-p627.xml
Miért fontos kimondani a vágyainkat a hálószobában?
Szarvas Boglárka, Szemán-Nagy Anita és Csinády Adriána (a Debreceni Egyetem BTK Pszichológiai Intézet munkatársai) A szexuális asszertivitás szerepe a szexuális életben c. áttekintő tanulmányát olvasva megtudhatjuk: Miért nehéz sokaknak beszélni a saját szexuális vágyaikról és határaikról? Hogyan lehet egyszerre figyelembe venni a saját és a partner igényeit a szexuális életben? Erő vagy bátorság kimondani, mire vágyunk – vagy mire nem? Miért fontos a „nem” kimondásának képessége a szexuális kapcsolatokban? Tanulható és fejleszthető-e a szexuális asszertivitás? Miért különböznek a nők és férfiak a szexuális önérvényesítésben? Milyen szerepet játszanak a társadalmi elvárások és nemi szerepek a szexuális kommunikációban?
Klinikai és tanácsadó pszichológusoknak, szexuálpszichológus kutatóknak, pszichológushallgatóknak, szociálpszichológusoknak, neveléstudományi és egészségfejlesztési kutatóknak különösen ajánljuk!
https://akjournals.com/view/journals/0016/80/4/article-p651.xml
KÖNYVISMERTETÉS
Szél Dávid (Kontakt Pszichológiai Műhely), Kőváry Zoltán és Papp-Zipernovszky Orsolya szerkesztésében megjelent „21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát” c. hiánypótló könyvet ismerteti, amely a HVG Könyvek gondozásában jelent meg. A portrék egy minden szakterületet lefedő, korszakokon átívelő pszichouniverzumot prezentálnak. Az izgalmas fejezetek és a történetek továbbgondolásra ösztönöznek, a könyv végén található jegyzetek pedig lehetőséget biztosítanak elmerülni az egyes hírességek életében.
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2025/4. számot meg szeretné vásárolni, kérjük írjon az alábbi email címre: customerservice@akjournals.com
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni: www.akademiai.com
Az írások egyben megtekinthetők, letölthetők itt.