Iskola-egyetem partnerségi kapcsolatok tervezése az EDiTE projekt keretében

2019.06.06.
Iskola-egyetem partnerségi kapcsolatok tervezése az EDiTE projekt keretében
Az EDiTE (European Doctorate in Teacher Education) nemzetközi projekt keretében 2019. június 4-én meghívott résztvevők két, egymást követő műhelymunkán járták körbe az iskola-egyetem partnerség kérdéseit. A program megtervezője és facilitátora Baráth Tibor, az EDiTE partnerszervezetek nemzeti koordinátora volt.

A délelőtt folyamán az EDiTE doktori program oktatói és hallgatói, illetve további érdeklődő doktoranduszok, délután pedig az EDiTE partnerszervezetek és az EDiTE szakmai koordinátora az üzleti világban elterjedt szolgáltatástervezés (service design, SD) tervezési módszertan (value proposition canvas, értékajánlat poszter) segítségével vizsgálták két megközelítésből az egyetem és külső partnerszervezetek közti lehetséges együttműködéseket.

A fókuszban egyrészről a tanárképző intézmények (és specifikusan az ELTE) és az iskolák, másrészről az EDiTE keretében megvalósuló doktori program és EDiTE partnerszervezetek közötti partnerség tervezése/optimalizálása állt.

Az iskolák és egyetemek világa olyan komplex rendszer, ökoszisztéma, amelyet sokféle „megrendelői” (fogyasztói) szempontból lehetséges vizsgálni (például iskola, tanárképzés, doktori program; egyéni, szervezeti szint, stb.). Az ezek feltárására alkalmazott módszer segítségével az érintettek feltárták a lehetséges fogyasztók elvárásait, vágyait, illetve gondjait és nem teljesített igényeit, majd komplex szolgáltatásokat dolgoztak ki ezek figyelembevételével. Az intenzív közös gondolkodás eredményeképpen elkészült értékajánlat poszterek erőteljes vizuálitással jelenítették meg a kibontakozó komplex termékszolgáltatás-rendszert. A résztvevőkben megerősödött a meggyőződés, hogy a tanárok tanulása, a közoktatás világa, illetve a tanárok tanulásával, a tanárképzéssel kapcsolatos egyetemi oktatás és kutatás világa közti, egymás kölcsönös elismerésén és tiszteletén alapuló együttműködés mindkét fél számára gyümölcsöző, és sokszorosan megtérülő eredményeket hozhat. Ez szükségessé teszi a kutatói szerep, felkészítés, kompetenciák újraértelmezését, amit erősít, hogy a tudástársadalomban növekvő mértékben vannak jelen olyan feladatok és munkakörök, amelyek kutatói kompetenciákat igényelnek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kutatási eredmények iskolai alkalmazásának elősegítése, a gyakorlat számára fontos problémák tudományos igénnyel történő vizsgálata és elemzése, ennek a tanulási környezet fejlesztésében történő alkalmazása alapvető jelentőséggel bír a tanulás minőségének fejlesztésében.