Sportos városok, iskolaérettség és problémás TikTok-használat
Tartalom
- Teremtő párbeszéd: a segítő beszélgetés mint kreatív együttalkotás
- Fejlesztendő képességek és az iskolaérettség előrejelzése óvodáskorban
- A versenyúszás hatása a gerinc anatómiai görbületeire
- Kevesebb testi tünetet tapasztal, aki jobban figyel a testére
- Hogyan hat a síelés a testtartási stabilitásra?
- Az aktív életmód városai Magyarországon
- A térben való eligazodás és a fejlődő elme
- Hogyan befolyásolják az autisztikus vonások a tanulást?
- Multiverzum elemzés a kutatói szabadságfok problémáinak feltárására
- A TikTok intenzív használata nem egyenlő a függőséggel
- Rádiójáték mint oktatási módszer
Teremtő párbeszéd: a segítő beszélgetés mint kreatív együttalkotás
A tanulmány a segítő beszélgetést fenomenológiai és hermeneutikai keretben tárgyalja, és mint a közös kreativitás és alkotás folyamatát elemzi. Röviden bemutatja az egyik legnagyobb hatású fenomenológus, Maurice Merleau-Ponty tapasztalatelméletét, amelyben a kiazmus és a vad értelem fogalmai mentén írja le a tapasztalat sajátos képlékenységét, illetve a beszéd teremtő jellegét. A nyelv dialógusban és megértésben betöltött szerepe a német filozófus, Hans-Georg Gadamer hermeneutikájában is központi tétel, aki szerint egy beszélgetésben szükségszerűen egy közös nyelvet teremtünk, amely átalakítja a résztvevőket. A tanulmány ezen elméleti keretben vázolja fel a pszichológusi segítő beszélgetés egy lehetséges fenomenológiai és hermeneutikai leírását, középpontba állítva a pszichológus és a kliens között folytatott dialógus kreatív jellegét, nyelv- és világteremtő potenciálját. A segítő és kliens közös értelmező aktusa során új világ jön létre, amelybe a kliens később önállóan is beléphet - magáévá téve a segítő kapcsolatban közösen kimunkált látásmódot.
A tanulmány azt vezeti le, hogy minden segítő kapcsolat egy, csak abban a kapcsolatban létrehozott unikális nyelvet és világot alapít, amely a folyamat végére a kliens saját, adaptív „életvilágává” válhat.
Fejlesztendő képességek és az iskolaérettség előrejelzése óvodáskorban
Az iskolaérettség alapja, hogy az idegrendszer megfelelő szervezettséggel rendelkezzen az elsajátítandó tananyagok befogadására. A gyermekek idegrendszeri érettségének ellenőrzésére a motoros- és szenzomotoros funkciók mérése a legkézenfekvőbb eszköz. Az egyik legteljesebb felmérési rendszer Magyarországon a Kulcsár Mihályné nevével fémjelzett módszer tesztje. A tanulmány a Komplex Mozgásterápia-teszt eredményei alapján azt mutatja be, hogy melyek a leginkább fejlesztésre szoruló, a tanulási nehézségek előfordulását előrevetítő képességek nagycsoportos óvodások körében. A vizsgálatban 58 gyermek vett részt, akiknek életkora 5 és fél és 7 év között volt. A kutatók négy területet elemeztek részletesebben: az érzékszervi és szenzomotoros funkciókat, az elemi mozgásokat, a testérzékelést és a finommotorikát.
A versenyúszás hatása a gerinc anatómiai görbületeire
Az úszás jelentős szerepet játszik az egészségmegőrzésben, ugyanakkor a gerincoszlopra gyakorolt hatása összetett. Jelen kutatás három tanulmány eredményeit hasonlította össze, amelyek a rendszeres úszás és a gerinc állapotának összefüggéseit vizsgálták. Az eredmények szerint a versenyúszóknál gyakoribb a törzsi aszimmetria, a gerincferdülés és az ágyéki fájdalom. A prevenció érdekében a szerzők javasolják a gerinc mobilizálását és stabilizálását célzó szárazföldi edzés beépítését a sportolók rutinjába.
Kevesebb testi tünetet tapasztal, aki jobban figyel a testére
Az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetében működő Ádám György Pszichofiziológiai Kutatócsoport friss tanulmánya a testi figyelmet vizsgálta laboratóriumi méréssel. Ez a megközelítés azért különleges, mert bár a testi figyelem fontosságát megannyi pszichológia konstruktum kapcsán explicit hangsúlyozzák vagy impliciten feltételezik, kevés olyan vizsgálat van, amely elsősorban ennek mértékére, jellemzőire fókuszál.
A kutatás során a résztvevőknek egy felkarra rögzített, különböző hosszúságú és erősségű rezgéseket leadó eszköz gombját kellett megnyomniuk, amikor rezgést érzékeltek. Az így mért testi figyelem mértéke nem függött össze az önbevallásos testi (avagy interoceptív) tudatosággal. Ugyanakkor a kutatók azt találták, hogy azok érzékelték pontosabban a bőrükön a rezgéseket, akik kevesebb nem specifikus testi tünetről számoltak be. A nem specifikus testi tünetekre való hajlam magyarázható egyfajta érzékelési torzítással, ahol a szenzoros információkhoz képest nagyobb szerepet kapnak az ún. top-down (felülről lefelé érkező) információk, például attitűdök, hiedelmek, emlékek. Ez a torzítás pedig kevésbé pontos testi érzékeléssel jár.
Hogyan hat a síelés a testtartási stabilitásra?
A jelenlegi tanulmány célja az volt, hogy feltárja a síelés lehetséges jótékony hatását a testtartás stabilitására egy ötnapos sítábor során. A kísérletben olyan egyetemi hallgatók vettek részt, akik összesen körülbelül 20 órányit síeltek – az ő tartásukat vetették össze olyan társaikéval, akik nem vettek részt a táborban. A kutatók a testtartás stabilitását a Balance Tracking System módosított Clinical Test of Sensory Integration and Balance Protocol (Klinikai érzékszervi integrációs és egyensúlyi teszt) segítségével mérték, amely négy statikus álló helyzetben méri a testtartás ingadozását: nyitott szemmel vagy csukott szemmel, illetve stabil vagy instabil felületen. A standard, proprioceptív és vestibularis testtartási stabilitás esetében a csoportok közt nem volt szignifikáns különbség, azonban a vizuális testtartási stabilitás esetében pozitív változás következett be. A javulás csak a nők esetében volt jelentős. Azt, hogy a testtartási stabilitás feladatspecifikus és nemekhez kötött, a szerzők a síelés jellemzőivel és a nők és férfiak multiszenzoros integrációjának különbségeivel magyarázzák.
Az aktív életmód városai Magyarországon
A sport és a városi élet kapcsolatának vizsgálata egyre nagyobb figyelmet kap a nemzetközi és hazai szakirodalomban, mivel az aktív életmód hozzájárul a közegészség javításához és a városok élhetőségéhez. Jelen kutatás célja az aktív életmódot támogató városok azonosítása és jellemzése volt Magyarországon. A vizsgálat szekunder adatbázisokra épült, amelyek nemzetközi és hazai szakirodalmakból, valamint statisztikai adatok elemzéséből álltak. A szerzők az elemzés során a KSH és Eurostat adatbázisait használták, valamint hazai szakmai fórumok felméréseit értékelték. Budapest és Debrecen a sportos városok rangsorának élén állnak, amelyekben az egy főre jutó sportlétesítmények száma 3,5, illetve 3,2. A kutatók olyan indikátorokat is vizsgáltak, amelyek a sportos városok rangsorát meghatározták, például a lakosság sporttevékenységben való részvételi aránya – ez Budapesten 48%. A kutatás rávilágít, hogy az aktív életmód támogatásához elengedhetetlen a jól tervezett városi infrastruktúra és közösségi sportprogramok megléte.
A térben való eligazodás és a fejlődő elme
Mindannyian eltévedtünk már életünkben, így megtapasztaltuk a térbeli eligazodás fontosságát. Ez a képességünk azonban életünk során több lépcsőben változik. A tanulmány bemutatja a téri tájékozódás jelenleg népszerű idegi és kognitív magyarázatait, áttekinti a tájékozódási képességet vizsgáló módszereket és azokat a viszonyítási rendszereket, amelyek mentén elménk leképezi a teret. Részletesen tárgyalja az útvonalintegráció fogalmát, amely lehetővé teszi, hogy pusztán a mozgásunk irányából és távolságából kiszámítsuk a kiinduló ponthoz képesti aktuális helyzetünket. A kutatók rámutatnak a tájékozódás szakirodalmát átszövő ellentmondásokra is – például arra, hogy a különböző vizsgálatokban miért eltérő életkorban jelenik meg a nézőpontfüggetlen tájékozódás képessége - és bemutatják, hogy bizonyos feladatokban egyidejűleg is képesek vagyunk működtetni a térképszerű és vektoriális navigációs módot. A szerzők szerint ezek az ellentmondások feloldhatóak egy átfogóbb modellben. Kitérnek arra is, hogy a gyerekek navigációs képessége szoros kölcsönhatásban fejlődik a társas tudat fejlődésével, valamint, hogy a téri navigáció vizsgálata fontos az időskori kognitív hanyatlás diagnózisában is.
Hogyan befolyásolják az autisztikus vonások a tanulást és a döntéshozatalt?
Az autizmus spektrumzavar (ASD) hatással van arra, hogyan gondolkodnak és dolgozzák fel az információkat az emberek. Egy elmélet szerint az autizmussal élők lassabban frissítik tudásukat új információk hatására, de ennek vizsgálata nehéz, mivel az autisztikus vonások nagyon változatosak. Jelen vizsgálatban a kutatók spektrumszemléletet alkalmaztak, amely szerint az autisztikus vonások minden emberben különböző mértékben jelen lehetnek. 296, autizmus diagnózissal nem rendelkező felnőtt vett részt egy feladatban, amely azt mérte, mennyire tudnak alkalmazkodni rejtett mintázatokhoz anélkül, hogy erre utasítást kapnának. Az eredmények szerint a magasabb autisztikus vonásokkal rendelkező személyek nem tanultak lassabban, viszont másképp egyensúlyoztak a gyorsaság és pontosság között. Ez arra utal, hogy a döntéshozatali stratégiák eltérhetnek az autisztikus vonások spektrumán. Ezek az eredmények megkérdőjelezik a lassabb tanulás feltételezését az autizmusban, és rámutatnak arra, hogy a döntéshozatali stratégiák az autisztikus vonások teljes spektrumán változhatnak.
Multiverzum elemzés a kutatói szabadságfok problémáinak feltárására
A tanulmány azt vizsgálta, hogy egy kognitív pszichológiai kutatás során a különböző analitikus döntések hogyan befolyásolhatják az eredményt. A kutatói szabadságfok az adatelemzésben azt jelenti, hogy a kutatók szabadon válogathatnak különböző elemzési módszerek, adatrendezési és adatszűrési megközelítések között úgy, hogy alapvetően bármelyik döntési útvonal helyes lehet az adott hipotézis tesztelésére. Bár az elmélet tesztelése minden úton elvégezhető, nem minden út ugyanolyan érzékenyen találja meg a hatást, és és nem egyforma a hamis pozitív eredmények aránya. A kutatók egy klasszikus reakcióidő vizsgálat adatait szimulálták, és úgynevezett multiverzum módszerrel 50 különböző analitikus döntési kombinációt vizsgáltak meg, összesen 1 millió elemzést elvégezve. Eredményeik szerint bizonyos elemzési utak (pl. szigorúbb kizárási kritériumok vagy komplex regressziós elemzések) akár 18-20%-os hamis pozitív arányt mutattak az elvárt 5%-hoz képest. A fentiek rámutattak, hogy bár a hipotézisek nem határozzák meg a megfelelő elemzési döntéseket, a különböző döntési utak nem egyformán hatékonyak. Ezek fényében a szerzők reakcióidő kutatásokra specifikus ajánlásokat is megfogalmaztak, a jövőbeli tudományos eredmények megbízhatóságának növelése érdekében.
A TikTok intenzív használata nem egyenlő a függőséggel
2024-ben a TikTok volt a felhasználók által leggyakrabban letöltött applikáció. A TikTok népszerűsége kapcsán felmerül a kérdés, hogy az elterjedt használat következtében mennyi fiatal lehet érintett a függőség kockázatában, és hol húzódik a határ az intenzív, de alapvetően egészséges, valamint a problémás használat között. Erre a kérdésre kereste a választ a fiatal TikTok-felhasználók körében végzett magyar kutatás. A 618 résztvevővel végzett, online kérdőíves vizsgálat eredményeként a szerzők megállapították, hogy a válaszadók körében 3.07%-ra becsülhető a problémás TikTok-használat kockázata. A problémás használattal erősebb összefüggést mutatott a depresszív és szorongásos tünetek megjelenése, mint az alkalmazáson eltöltött idővel. A „Fedezd fel” oldal böngészése és a tartalomgyártók videóinak megtekintése csak a problémás használattal állt kapcsolatban, míg az alkalmazással töltött idővel nem mutatott összefüggést. Mindkét használati mód a „Neked” oldal böngészésével és a mások videói alatt megjelenő kommentek olvasásával állt a legerősebb összefüggésben a TikTokon végzett tevékenységek közül. Az eredmények rámutattak az intenzív és a problémás használat között néhány fontos minőségbeli különbségre, illetve a problémás használat szempontjából kockázatosabb alkalmazáson belüli aktivitásokra.
Rádiójáték mint oktatási módszer
Az audiodráma – németül Hörspiel, vagy ahogyan a német nyelvű szakirodalomban gyakran nevezik „mozi a fejben” vagy „színpad a fejben” – fontos műfajnak tekinthető a rádió megjelenésétől kezdődően német nyelvterületen. Mivel Németországban jelentős múltra tekint vissza a rádiójáték az irodalomban, több más műfaj mellett jóval fontosabb szerepet kapott mint oktatási módszer az anyanyelvi, az irodalom és az idegennyelv oktatásában is, ami a magyarországi gyakorlatról nem mondható el.
Jelen tanulmány a német mint anyanyelv (DaM), a német mint első nyelv (DaE) és a német mint idegen nyelv (DaF) tanítását támogató módszertani kiadványok és segédletek elemzésének eredménye alapján mutatja be, hogy az audiodráma milyen szerepet kaphat és hogyan lehet alkalmazni az anyanyelv és az idegen nyelv oktatásában a receptív és a produktív nyelvi készségek fejlesztésére. A szerző rámutat arra, hogy a nyelvoktatás szempontjából természetesnek tűnő kompetenciákon túlmenően, mint a hallás utáni szövegértés vagy a szövegalkotás, milyen szerepet játszik a médiakompetencia, irodalmi kompetencia, esztétikai kompetencia, képzelőerő és a kreativitás fejlesztésében is.