Miért nem válhat a testesültség (embodiment) a kogníció átfogó modelljévé?

Időpont: 2021. június 24. 16.00
Helyszín: online, az érdeklődők ezen a Zoom-linken csatlakozhatnak az eseményhez.
Facebook-esemény

Az ELTE PPK kétheti rendszerességű rendezvénysorozatában hazai és külföldi, megismeréssel foglalkozó kutatók mutatják be változatos témákban végzett munkájukat. A 2020/2021-es tanév utolsó alkalmán Forgács Bálint, a Pszichológiai Intézet oktatója a testesültség (embodiment) modelljéről tart előadást.

A téma ismertetője:

A testesült (embodied) kogníció elmélete bő két évtizede nem csak a nyelvfeldolgozás idegi beágyazottságának, de a magas szintű kogníciónak és agyműködésnek is nagyhatású modellje. Az elméletet alátámasztó kutatási eredmények azonban nem állnak erős lábakon, valóban perdöntő kísérletek és adatok nem kerültek nyilvánosságra. Az előadás először a testesültséggel kapcsolatos elméleti problémákat tekinti át, úgy mint az újszerűség kérdése (pl. a képi gondolkodás szakállas vitája), a műveletek nélküli (asszociációalapú) agyműködés problematikussága, illetve az elmélet cáfolhatósága (pl. hipotézisek helyett gyakran axiómákat javasol). Ezután bemutatja a rendelkezésre álló idegtudományi adatok értelmezésének korlátait (pl. a korai szenzomotoros aktivációk automatikussága), majd az előadó ismerteti a kutatásain alapuló érveit amellett, hogy a metaforák agyi feldolgozása nem támasztja alá az embodiment azon javaslatát, hogy a metaforikus leképezések a konkrét forrástartományok aktivációja révén tennék lehetővé az absztrakt gondolkodást. Noha a testesültség kutatása fontos eredményeket hozott a kognitív tudomány számára, a kísérleti adatok alapján nem alkalmas a kogníció átfogó új modelljét nyújtani.

Adatkezelési tájékoztató